Az átalakuló szakképzési rendszer már ismert elemeinek bemutatására szervezett konferenciát a BKIK december 9-én, amelyen a Kamara szakemberei, valamint a képzésben részt vevők osztották meg tapasztalataikat és várakozásaikat.

Kőrössiné Veréb Judit, a BKIK oktatási igazgatója megnyitójában elmondta, hogy a szakképzési törvény változását az Országgyűlés elfogadta, azonban a végrehajtási rendelet megalkotása még folyamatban van. Ezért egyelőre csak az ismert változásokról tudnak beszámolni, azonban a Kamara honlapján, valamint workshopok és konferenciák formájában is folyamatosan tájékoztatni fogja a szakmát az újabb részletekről. A következő eseményt jövő év elejére tervezik.

Az oktatási igazgató arról számolt be, hogy a vizsgaközpontokat az új rendszerben az Oktatási Hivatal koordinálja majd. Duális képzés többféle formában működhet:

• nonprofit ágazati képzőközpontokat új cég formájában legalább 4 mikro- és kisvállalat, legalább 2 középvállalat, vagy egy gazdálkodó szervezet és egy szakképzési centrum közösen hozhat létre,
• nonprofit tudásközpontot egy felsőfokú oktatási intézmény és egy szakképzési centrum alapíthat, illetve
• a középvállalatoknál nagyobb cégek, elsősorban saját munkatársaik képzésére vállalati képzőközpontot hozhatnak létre.

A vezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a szakképzési munkaszerződések után a járulékokat meg kell majd fizetni, a kapcsolódó támogatási rendszer végleges formáját a végrehajtási rendelet fogja definiálni.

Péter-Szabó Mihályné pénzügyi tanácsadó, pénzügyi-, számviteli szakellenőr a 2019. évi tanulószerződések elszámolásának technikai kérdéseiről beszélt, külön felhívva a figyelmet a hatósági ellenőrzéseken leggyakrabban felmerülő problémákra. Érdemes odafigyelni az ún. „12-es szabályra”, vagyis hogy egy képzőhely – hacsak külön kamarai engedéllyel nem rendelkezik – egy időben legfeljebb 12 diákot fogadhat. Az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét visszamenőleg is igazolni kell tudni, ezért az elévülési időszak végéig az eszközöket nem célszerű kivezetni a könyvekből. Az adóhatóság a kisösszegű eszközök meglétét is gyakran ellenőrzi. Fontos odafigyelni rá, hogy a tanulószerződések és az oktatóhelyi engedélyek dátumai össze legyenek hangolva. A 18 évesnél fiatalabb diákok tanulószerződésein minden esetben szerepelnie kell a szülő, gondviselő aláírásának is. Annak is szerepelnie kell a szerződésekben, hogy sikeres vizsga esetén mennyivel emelkedik a tanuló juttatása. Fontos, hogy a cégek a tanulókat időben bejelentsék az adóhatóságnál, mert mostanában gyakran ellenőrzik a szerződések és a bejelentések dátumát. Ez különösen olyan esetekben lehet problémás, amikor a tanuló elmegy a képzőhelyről, később mégis visszatér. Mivel egyszerre két helyen nem lehet bejelentve a tanuló, az előző képzőhelyéről érdemes elkérni a kiadási papírjait. A szakember szerint december 31-ei hatállyal érdemes átvizsgálni és rendszerezni az elmúlt 5 év tanulószerződéseit, ha szükséges, akár külön kolléga delegálásával a feladatra.

Erdélyiné Kiss Rita szakképzési szakértő, a VSZOE alelnöke nagy indulatokat kavaró, vitát generáló előadásában a Szakképzés 4.0 rendszeréből eddig ismert elemeket, valamint a fennálló bizonytalanságokat ismertette. Arról számolt be, hogy a szakmacsoportokban már születtek tervek és javaslatok, de konkrétumokról csak januárban beszélhetnek majd. Ami biztos, hogy a korábbi átnevezéssel sok zavart kiváltó szakközépiskola 4 év után megszűnik, a jövőben a lemorzsolódást megakadályozó Dobbantó program, a szakképző iskola, valamint a technikum létezik majd. Az új szerkezetre vonatkozó teljes anyag az Innovatív Képességtámogató Központ honlapján (ikk.hu) elérhető.

A jelenlegi rendszer egybehangzó vélemények szerint nem éri el a kívánt szintet, így a változtatás indokolt, de számos részletkérdés még nem tisztázott. Az már látható, hogy az 5 (nyelvi előkészítővel 5+1) éves technikumot sokan nagyon hosszúnak találják, és még az sem egyértelmű, hogy a negyedik év végén letehető előrehozott érettségivel el lehet-e majd hagyni a rendszert. Kérdéses az is, hogy a technikumból hogyan lehet majd pontszámítás nélkül továbbjutni a felsőoktatásba. Az is kérdéses, hogy miután a szakképző iskolát végzettek – az ipar kérésére – csak esti tagozaton tudnak érettségit szerezni, mi lesz a jelenleg a rendszerben lévő tanulók sorsa, számukra megmarad-e a nappali érettségi lehetősége. A szülők ezentúl 18 éves korukig kötelesek iskoláztatni gyermekeiket, legalább egy szakma vagy részképesítés megszerzéséig, sok területen azonban a részképesítések nehezen definiálhatók, ez szintén problémát okozhat.

Az is kérdéses, hogy az iskolában és a szakmai gyakorlaton töltött idő megosztását hogyan oldják meg. A képzőhelyek tartanak attól, hogy az iskolák tömbösített időkeretben gondolkodnak majd, ez ugyanis a vállalati tervezést nehezíti meg. A munkaszerződések felmenő rendszerű bevezetésénél pedig felmerül, hogy az esetleg bérfeszültséget keletkeztet a korábbi és az új tanulók között.

A konferencia záróelőadásában Solymosi Balázs a BKIK oktatási igazgató-helyettese arról számolt be, hogy a gyakorlati oktatók képzése és a mestervizsga-felkészítés a területi kamarák feladata marad, míg a mestervizsgáztatás az MKIK-hoz kerül. A BKIK a jövőben is tervezi fenntartani saját képzéseit, a jelenleg is futó a közös képviselő képzést, a gazdasági mediátor képzést, valamint az ADR képzést, és támogatást kaptak tanulószerződésekhez kapcsolódó könyvelői továbbképzésekre is. Emellett tervezik a kamarai tagság és a piac igényeihez illeszkedő további képzéseket is indítani, például a digitalizációhoz vagy az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódóan, és erről a vállalkozások visszajelzéseit, igényit is várják a felnottkepzes@bkik.hu címen.

A konferenciáról részletesebb beszámolót olvashatnak a BKIK honlapján.