Az Európai Bizottság 19 tagállamot szólított fel arra, hogy a nagyobb szélessávú lefedettség érdekében hajtsa végre az árcsökkentésre vonatkozó szabályokat.
Az Európai Bizottság arra kérte fel Ausztriát, Belgiumot, Bulgáriát, Ciprust, Csehországot, az Egyesült Királyságot, Észtországot, Finnországot, Franciaországot, Görögországot, Hollandiát, Horvátországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Magyarországot, Portugáliát, Szlovákiát és Szlovéniát, hogy hajtsa végre a nagy sebességű hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket.
Ezek a szabályok a meglévő fizikai infrastruktúra különböző ágazatok (energia, szállítmányozás stb.) közötti megosztását és újrafelhasználását célozzák meg, és végrehajtásuk nyomán a nagy sebességű internetkapcsolat bővítési költsége várhatóan akár 30 százalékkal csökkenhet. A bizottság 2016 márciusában hivatalos értesítést küldött minden olyan tagállam számára, amely addig nem ültette át ezeket a szabályokat a nemzeti jogba, ezután közülük többen is jelezték, hogy teljes mértékben végrehajtották az irányelv rendelkezéseit.
Az árcsökkentésre vonatkozó szabályok az Európai Bizottság által nemrégiben javasolt stratégiai hálózatfejlesztési célkitűzéseket segítik. Ezek a célkitűzések a következők:
- 2025-re minden főbb társadalmi-gazdasági tényező (például iskolák, egyetemek, kutatóközpontok, közlekedési csomópontok, a digitális technológiákra támaszkodó vállalatok, illetve valamennyi közszolgáltató, beleértve többek között a kórházakat és a hivatalokat is) rendkívül nagy – gigabites – sebességű kapcsolattal rendelkezzen (amely másodpercenként 1 gigabit adat letöltését/feltöltését teszi lehetővé a felhasználók részére);
- minden európai háztartás, legyen az vidéki vagy városi, legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosító, és Gbps-re bővíthető kapcsolattal rendelkezzen; valamint
- minden városi terület, így a főútvonalak és a vasútvonalak is megszakításmentes, 5G-s lefedettséggel, azaz a vezeték nélküli kommunikációs rendszerek ötödik generációs változatával rendelkezzenek.
Köztes célként 2020-ig valamennyi uniós tagállam legalább egy nagyvárosában kereskedelmi forgalomba kell hozni az 5G-s technológiát. A tagállamoknak 2016. január 1-jei határidővel kellett a nemzeti jogszabályokba ültetniük az irányelvet. A bizottság az ezt nem teljesítő 19 tagállamnak szeptember 29-én küldte el az utolsó figyelmeztetést. Ezeknek az országoknak két hónapos határidő áll rendelkezésükre arra, hogy értesítsék a bizottságot az intézkedések uniós törvényeknek megfelelően történő nemzeti jogszabályokba ültetéséről; ennek hiányában a bizottság az uniós kötelezettségszegési szabályzat szerint az Európai Bíróság elé terjesztheti azokat és pénzügyi szankciókat indítványozhat – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
