A GVH tavaly is jelentősen, összesen több mint 300 millió forinttal mérsékelte a kiszabható bírságot azon cégek esetében, amelyek együttműködtek a hatósággal, és megfelelési programot dolgoztak ki a jövőbeni jogsértések elkerülése érdekében.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly összesen 66 eljárást indított, és 76 ügyet zárt le, míg egy évvel korábban 112 eljárást indított, és 130 eset végére került pont. A GVH emellett 2017-ben 33 ügyben adott ki hatósági bizonyítványt, amelyekben azt igazolta a bejelentőknek, hogy az érintett fúziók tekintetében az összefonódás vizsgálatának elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn. Így tehát az összesen lezárt ügyek száma tavaly 109 volt.

Mindkét évben a fúziós ügyek adták az összes, lezárt eljárás több mint felét. A befejezett ügyek mintegy 30-40 százaléka a fogyasztóvédelem területéhez kapcsolódott, a fennmaradó ügyeket (10-15 százalék) a klasszikus antitröszt (kartell, erőfölény) eljárások tették ki. Az elmúlt évekhez képest – a gazdasági válság elmúltával – továbbra is növekedési tendenciát mutat a fúziós eljárások száma, az összes ügyhöz viszonyított megoszlási aránya.

A fogyasztóvédelmi területen a GVH jelentős figyelmet fordított a digitális világban, egyebek mellett a közösségi médiában megjelenő folyamatokra, és a múlt évben lezárta mindhárom, a véleményvezérek kommunikációs gyakorlatával összefüggésben indított eljárását. E területen a hatóság arra törekedett, hogy az újszerű, és az adatalapú gazdasággal összefüggő kérdések megválaszolására megfelelő versenyhatósági eszközökkel reagáljon.

A GVH 2017-ben újra számszerűsítette tevékenységének társadalmi hasznát, ez alapján a GVH-ra fordított adóforintok megtérülnek, hiszen a fogyasztók a GVH működésének köszönhetően a költségvetésének több mint hatszorosát takarították meg a 2011-16-os időszakban.

A GVH tavaly összesen 1,34 milliárd forint bírságot szabott ki, míg egy évvel korábban ennél jóval többet, 5,36 milliárd forintot. A jelentős különbség oka alapvetően egy ügy: a versenyhivatal 2016-ban 4,015 milliárd forint bütetést szabott ki a Magyar Bankszövetségre és a Bankárképző Központra információs kartell miatt, míg 2017-ben nem volt, ilyen óriási bírsággal járó kartell ügy.  

Emellett a GVH – stratégiájával összhangban –mérsékli a kiszabható bírságot azon cégek esetében, amelyek együttműködtek a hatósággal, és megfelelési programot dolgoztak ki a jövőbeni jogsértések elkerülése érdekében. A hatóság a bírságközleményeiben biztosítja azon lehetőségeket, amelyekkel jelentős mértékben csökkenthető a bírság összege egy-egy versenyfelügyeleti eljárásban. A GVH

élt bírságcsökkentéssel az ügyek zárásánál múlt évben.

Ezen kívül a GVH három ügyben élt figyelmeztetéssel (a VJ/93/2015. sz. eljárásban, a VJ/140/2015. sz. eljárásban, és a VJ/61/2016. sz. eljárásban). A versenytörvény szerint a GVH az első alkalommal jogsértő magatartást tanúsító kis- és középvállalkozásnak (kkv) minősülő vállalkozások esetében bírság helyett figyelmeztetést alkalmazhat, ha feltételezhető, hogy a vállalkozás jövőbeni magatartásának jogszerűsége, az újabb jogsértés elkövetésétől való tartózkodása így is biztosítható. A figyelmeztetés olyan eszköz, amely révén az adott vállalkozás elkerülheti a bírságszankciót. Az így ki nem szabott bírság e három eljárás tekintetében összességében több tízmilliós nagyságrendű.

A GVH-nál az utóbbi években egyértelműen előtérbe került a megfelelés ösztönzése, ennek érdekében a hatóság számos együttműködési lehetőséget ajánl a vállalkozások számára és több olyan lépést tett, akár más szankciók, így kkv-k esetében a figyelmeztetés alkalmazásával, akár a bírságközlemények revíziójával, amivel hatékonyabban biztosítható a jogkövetés, valamint egy-egy káros joggyakorlat piacról történő kiiktatása.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL