Home AtomBusiness Szükséges-e a szerző engedélye az internetes cikkek linkeléséhez?

Szükséges-e a szerző engedélye az internetes cikkek linkeléséhez?

0

A szerzői jogi védelem gyakran kerül ellentmondásba az internet működésének alapvető elemeivel, így többek között az információk szabad áramlásával is.

Az internet elterjedésével számos olyan mű jelent meg a világhálón, amely a szerzői jogi védelmet élvez. E szerzői jogi védelem gyakran kerül ellentmondásba az internet működésének alapvető elemeivel, így többek között az információk szabad áramlásával is. Az internet és a szerzői jog kapcsolata számtalan jogi kérdést vet fel, amelyek egy részét a meglévő jogi szabályozás alapján nem egyszerű megválaszolni, mivel e jogszabályok megalkotásakor még nem lehettek tekintettel az internet rohamos fejlődésével előtérbe kerülő egyre újabb kérdésekre. E kérdések közül most az interneten megjelent cikkekre mutató linkekkel, és az ilyen cikkek újraközlésének kérdéseivel foglalkozunk.       

Szerzői jog az interneten

Nem vitatható, hogy az interneten megjelenő alkotások szerzői jogi védelemben részesülnek, amennyiben e művek megfelelnek a szerzői mű követelményeinek, azaz egyéni, eredeti jellegű szellemi alkotások. Természetesen ide tartozhatnak a különböző honlapokon, blogokon megjelenő írások, cikkek, tanulmányok is. Ezen alkotások szerzőit is megilletik a szerzői jogok, így a nyilvánosságra hozás, a nyilvánossághoz közvetítés, többszörözés és terjesztés joga is.

Kiindulásként megállapítható, hogy ha egy korábban nyilvánosságra nem hozott művet hoz valaki nyilvánosságra egy honlapon, a szerző engedélye nélkül, az nyilvánvalóan szerzői jogot sért. Véleményem szerint ugyancsak szerzői jogot sért, ha a szerző a művét korlátozott kör számára tette hozzáférhetővé az interneten (pl. jelszóval védett módon), azonban valaki engedély nélkül ennél nagyobb nyilvánosságnak teszi hozzáférhetővé a saját honlapján.

A cikkek, fényképek, videók megosztásának egyik legelterjedtebb módja a cikkre mutató linkek elhelyezése. Az ún. hiperlinkeknek többféle változata ismert a szakirodalomban. A felszíni linkek csupán magára a weboldal kezdőlapjára mutatnak, a belső linkek a honlap valamely belső részére viszik a látogatót. Ismert a framing (keret) jellegű technika, amely egy weboldal bizonyos elemeit egy másik honlapba ágyazva jeleníti meg. Léteznek ún. dinamikus linkek, amelyek a honlap elérésekor automatikusan egy másik weboldalon található tartalmi elemeket jelenítenek meg. Természetesen felvetődik a kérdés, hogy e technikák milyen kapcsolatban vannak a szerzői jogokkal. 

A hiperlinkek szerzői jogi megítélése

A hiperlinkek kapcsán elmondható, hogy azok alkalmazása minősülhet az adott cikk, fénykép nyilvánossághoz való közvetítésének, illetve terjesztésének. Az általános jogi megítélés szerint a linkek elhelyezésével többszörözés nem valósul meg, mert nem keletkezik több példány a műből, mivel a link a megjelenés oldalára mutat, illetve annak tartalmát jeleníti meg közvetlenül.

A hiperlinkekre nincsen külön szerzői jogi szabály, ezért az általános előírásokra és elsősorban a bíróság értelmezésére lehet támaszkodni. A magyar bíróságok nyilvánosságra került döntései között nincs olyan, ami kifejezetten a hiperlinkek szerzői jogi kérdéseivel foglalkozna, de az Európai Unió Bírósága több ítéletében is foglalkozott a témával. Ezekből leszűrhető, hogy ha a szerzői jog jogosultja az alkotást saját maga teszi közzé egy weboldalon, és az alkotás a nagy nyilvánosság számára szabadon hozzáférhető, akkor az erre mutató hiperlink nem jelent engedélyköteles nyilvánossághoz való közvetítést vagy terjesztést. Tehát ilyen esetben nem szükséges a szerző engedélye, mindaddig, amíg a tartalom a forrást jelentő honlapon tényegesen elérhető. A bíróság nem tért ki arra az esetre, ha a szerző a nyilvánosságra hozatalkor korlátozza a tartalom linkelhetőségét, például megtiltja a cikkre való hiperhivatkozást. Ez utóbbi esetben felmerülhet a linkelés kapcsán a szerzői engedély szükségessége, mivel a szerzőnek joga van arra, hogy a nyilvánossághoz közvetítés, terjesztés lehetőségét korlátozza.

Az említett bírósági értelmezés magával hozza a kérdést, hogy mi a helyzet akkor, ha a link olyan tartalomra mutat, amelyet nem a szerzői jogosult tett közzé, sőt esetleg engedély nélkül tették közzé. Ezzel a problémával a bíróság egy másik döntésében foglalkozott. Megállapításra került, hogy ha a honlapon elhelyezett hiperlink olyan tartalomra mutat, amelyhez hiányzik a szerzői engedély, és a linkkel a tartalom a nyilvánosság számára elérhetővé válik, akkor a haszonszerzési célt kell mérlegelni. Ha a link elhelyezése haszonszerzés céljából történt, akkor vélelmezni kell, hogy a link elhelyezője a szerzői engedély hiányáról tudott. Tehát ez esetben megvalósul a szerzői jog megsértése. Viszont magánjellegű, nem nyereségérdekelt linkelésnél alapesetben nem követelte meg a bíróság, hogy a link elhelyezője meggyőződjön a tartalom jogszerűségéről. Természetesen adott esetben bizonyítható lehet, hogy ténylegesen tudott a szerzői engedély hiányáról.       

Cikkek újraközlése

A hiperlinkek elhelyezésétől véleményem el kell választani azt az esetet, ha egy honlap üzemeltetője teljes egészében leközöl (újraközöl) a weboldalán egy más oldalról származó alkotást. Ehhez a szerző engedélye szükséges, mivel ez a mű ismételt nyilvánossághoz való közvetítése, illetve többszörözésnek, terjesztésnek is minősülhet, amelyek engedélykötelesek.

Fontos megjegyezni, hogy a napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők, nyilvánossághoz közvetíthetők (ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is). Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell tüntetni. Tehát az ilyen tárgyú cikkek esetén a szerző külön engedélye nem szükséges, feltéve, hogy a szerző előzőleg nem tett a felhasználást megtiltó nyilatkozatot.