A Polgári Törvénykönyv általánosságban tiltja a joggal való visszaélést. Előfordulhat, hogy a joggal való visszaélés nem aktív magatartásban, hanem valamely jognyilatkozat megtagadásával valósul meg. A törvény meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi a megtagadott nyilatkozat bíróság általi pótlását. Milyen esetekben van lehetőség a jognyilatkozat bíróság általi pótlására?

Mit értünk jognyilatkozat alatt?

Jognyilatkozat alatt minden olyan nyilatkozatot értünk, amely jogi hatás kiváltására irányul. Ez lényegében olyan nyilatkozatot jelent, amely valamely jogviszonyra (például szerződéses jogviszonyra), különösen annak létrehozására, módosítására, vagy megszüntetésére irányul. A jognyilatkozatok szóban, írásban, vagy ráutaló magatartás útján tehetők. Ha pedig az érintett felek kifejezetten így rendelkeznek, akkor jognyilatkozatnak minősülhet a hallgatás vagy valamely magatartástól való tartózkodás is. A jognyilatkozatok lehetnek egyoldalúak, vagy kölcsönös akaratot kifejező nyilatkozatok. Utóbbira tipikus példa a szerződéskötés, amely a felek egybehangzó jognyilatkozatával jön létre.

A joggal való visszaélés tilalma

Akit valamely jog megillet, az általában a jogszabályi keretek között, szabadon gyakorolhatja e jogát. A jog gyakorlásának általános jellegű korlátját jelenti a joggal való visszaélés tilalma. Visszaélésszerű a jog gyakorlása, ha az adott helyzetben a jogosultság általános céljával ellentétes módon történik, és ezzel a másik érintett személy törvényes érdekeit jelentős sérelmét valósítja meg. A joggal való visszaélés többféle helyzetben előfordulhat, így például közös tulajdon esetén a tulajdonostárs jogainak visszaélésszerű gyakorlásával, vagy például a gazdasági társaságbeli tagot megillető jogokkal való visszaélés esetén.

A jognyilatkozat pótlása

A joggal való visszaélés speciális esete, ha a visszaélésszerű joggyakorlás úgy történik, hogy a jogosult megtagadja a jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtételét. Ebben az esetben tehát a visszaélés abban merül ki, hogy az érintett személy nem tesz meg valamely nyilatkozatot. A jognyilatkozat megtételének megtagadása esetén, meghatározott feltételek mellett a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja. Ennek feltétele, hogy a nyilatkozat megtételét jogszabály kívánja meg, és a nyilatkozattétel megtagadása magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért. További feltétel, hogy nyilatkozat megtagadása által előidézett az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

Amint látható, a jognyilatkozat bírósági úton való pótlására kivételes jelleggel, szigorú feltételek fennállása mellett van lehetőség. Tehát attól, ha valaki egy nyilatkozatot nem tesz meg, a hiányzó nyilatkozat bírósági úton nem pótolható automatikusan, akkor sem, ha a nyilatkozat elmaradása a másik félnek érdeksérelmet okoz. Például nem lehet bírósági úton pótolni valamely szerződő félnek a szerződés módosítására vonatkozó hiányzó nyilatkozatát.

A jognyilatkozat pótlására példa, ha a közös tulajdonú ingatlanban a tulajdonostárs általi építkezéshez a jogszabály által megkívánt hozzájárulást a másik tulajdonostárs anélkül tagadja meg, hogy ehhez törvényes érdeke fűződne. Ez esetben a bíróság a tulajdonostársi hozzájáruló nyilatkozatot ítéletével pótolhatja.