Üdülési joggal viszonylag sokan rendelkeznek hazánkban, így az is előfordul, hogy valaki különböző okokból ki szeretne lépni a szerződéséből. Az üdülési jogra vonatkozó szerződést rendszerint határozott időre kötik, ami azzal jár, hogy a határozott idő lejárta előtt nem mondható fel a szerződés. Így gyakran előfordul, hogy az érintett úgy szeretne kilépni a szerződésből, hogy az üdülési jogát el kívánja adni más személynek. Miként ruházható át az üdülési jog? Milyen nehézségekbe lehet ütközni az eladás kapcsán?

Az üdülési jog

Az üdülési jog alapján az adott belföldi vagy külföldi szálláshelyet minden évben, az év adott időszakában kizárólagosan használhatjuk. Cserébe pedig használati díjat kell fizetni. A rendszerint évente esedékes díjat általában akkor is ki kell fizetni, ha a szállást az adott évben nem vesszük igénybe.

Az üdülési jogra vonatkozó szerződések általában 10-30 évre, vagy akár ennél is hosszabb határozott időre köttetnek. Amennyiben a szerződés határozott idejű, akkor az üdülési jog jogosultja idő előtt általában nem mondhatja fel. Fontos, hogy az üdülési jog megvásárlására vonatkozó szerződés megkötését követőn 14 napon belül még írásban elállhatunk a szerződéstől.

Az üdülési jog eladása

Egyszerűnek tűnik, hogy úgy lépjen ki valaki az üdülési jogos szerződéséből, hogy az üdülési jogot eladja. Ez azonban a gyakorlatban több nehézségbe is ütközhet. Egyrészt sokszor nem könnyű vevőt találni az üdülési jogra, főleg annak hosszú időre szóló, kötött volta miatt.

Az üdülési jogra vonatkozó szerződésekben az értékesítő cég gyakran köt ki magának elővásárlási jogot. Ez azt jelenti, hogy a jogosult köteles a vevőtől kapott, üdülési jogra vonatkozó vételi ajánlatot az értékesítő céggel közölni. Ha a cég élni kíván elővásárlási jogával, a vételi ajánlattal megegyező feltételekkel – lényegében – visszavásárolhatja az üdülési jogot. Persze ezzel a lehetőséggel a cégek általában nem kívánnak élni, mert ezt követően már nem követelhetnék a használati díjat.

Komolyabb akadálya lehet az üdülési jog értékesítésének, ha az értékesítő cég nem akar belegyezni az üdülési jog eladásába. A jelenlegi szabályok szerint az üdülési jogot az egész szerződéssel együtt, tehát az abban foglalt jogokkal és kötelezettségekkel együtt lehet harmadik személyre átruházni.

A szerződés átruházásához viszont az üdülési jog eladóján és vevőjén kívül az üdülési jogot szolgáltató cég beleegyezése is szükséges, mert a szerződésben ő a másik fél. Ha a hozzájárulást megtagadja, akkor az üdülési jog eladása nem lehetséges. Ezért érdemes alaposan átolvasni az üdülési jogról szóló szerződést, mivel számos olyan szerződés van, amelyben szerepel, hogy a jogosult az üdülési joggal szabadon rendelkezhet, azt eladhatja, elajándékozhatja. Ha ilyen kitétel szerepel a szerződésben, akkor az üdülési jog eladásához nem kell a szolgáltató cég beleegyezése, mivel a szabad átruházáshoz előre hozzájárult.

Mire figyeljünk viszontértékesítésnél?

Viszontértékesítésről akkor beszélünk, ha egy harmadik fél vállalja, hogy díjazás ellenében az üdülési jogunkat eladja, azaz az átruházásra vonatkozó szerződést közvetít. Ilyenkor is nagyon körültekintőnek kell lennünk, mert több olyan cég van, ami erre vállalkozik, viszont tényleges viszontértékesítés helyett egyéb, sokszor nem működő szolgáltatásokat is megvásároltatnak a gyanútlan ügyféllel.

Figyeljünk arra, hogy az értékesítést vállaló cégnek az üdülési jog eladása előtt, előre ne fizessünk díjat, ne adjunk előleget, különösen mert ezt jogszabály is tiltja. Ügyelni kell arra is, hogy más, az üdülési jog eladásától független, és ténylegesen igénybe venni nem is kívánt – de pénzbe kerülő – szolgáltatást se sózzanak ránk. Az is előfordul, hogy valakit azzal vesznek rá, hogy a meglévő üdülési joga helyett egy másik, drágább üdülési jogot vegyen, hogy ez utóbbit könnyebb lesz értékesíteni. Az esetek nagy többségében ez persze nincs így.