Sokak által ismert, hogy a polgári jogban az általános elévülési idő 5 év. A elévüléssel megszűnik a követelés bírósági úton való kikényszeríthetősége. A munkajog területén keletkező igények tekintetében is beszélhetünk elévülésről. Azonban a munkajogi elévülés szabályai több ponton is különböznek az elévülés általános szabályaitól.
A munkajogi igények elévülése
A Munka Törvénykönyve általános jelleggel kimondja, hogy a munkajogi igények 3 év alatt évülnek el. Így elmondhatjuk, hogy a munkajog területén főszabály szerint rövidebb az elévülési idő, mint a polgári jogban (5 év).
Munkajogi igény alatt egyrészt a munkavállalónak és a munkáltatónak a munkaviszonyból származó, illetve a Munka Törvénykönyvén alapuló igényét értjük. Ilyen például a munkaviszonnyal összefüggő kártérítési igény, vagy az elmaradt munkabér iránti követelés. Munkajogi igény a szakszervezetnek vagy az üzemi tanácsnak a Munka Törvénykönyvén, kollektív szerződésen, vagy üzemi megállapodáson alapuló igénye is.
Kivételes esetben a munkajogi elévülés is lehet hosszabb, mint 3 év. Ilyen a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére, illetve a bűncselekménnyel megsértett személyiségi jogok esetén a sérelemdíj megfizetésére irányuló igény, amely 5 év alatt évül el. Ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél is hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
A munkajogi igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a bíróság hivatalból vizsgálja akár a peres eljárásban, akár a végrehajtási eljárásban, hogy az igény, illetve a végrehajtási jog elévült-e. Nem szükséges tehát az sem, hogy az érintett fél hivatkozzon az elévülésre. Ez lényeges különbség a polgári joghoz képest, hiszen ott a követelés elévülését csak akkor veszik figyelembe, ha erre az érintett hivatkozik.
Az elévülési idő megszakadása, nyugvása
A munkajog területén is – hasonlóan a polgári joghoz – beszélhetünk az igény elévülésének nyugvásáról. Az elévülés nyugszik, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni. Az elévülés nyugvásának következménye, hogy az igény bírósági érvényesíthetőségének ideje meghosszabbodik. Ha a jogérvényesítést gátló akadály megszűnik, akkor a jogosult az akadály megszűnésétől számított 1 éves határidőn belül a munkajogi követelést akkor is érvényesítheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 1 évnél kevesebb van hátra.
Az elévülés megszakadásának következménye, hogy az elévülési újból kezdődik. Ha tehát a munkajogi igény 3 éves elévülési idején belül az elévülés megszakad, akkor a 3 éves elévülés újból elindul. Az elévülést megszakítja a tartozás kötelezett részéről történő elismerése, illetve a felek megegyezésével történő módosítása és az egyezség. Szinén elévülést megszakító körülmény a munkajogi igény bírósági eljárásban történő érvényesítése, feltéve, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott. Megszakítja az elévülést a követelés csődeljárásban történő bejelentése is.
Egyéb igényérvényesítési határidők
Érdemes ügyelni arra, hogy az elévülési időre tekintet nélkül, bizonyos munkajogi igények bírósági érvényesítésére rövid határidő vonatkozik. Ennek tipikus példája a munkáltató általi munkaviszony megszüntetés (felmondás, azonnali hatályú felmondás) jogellenességével kapcsolatos per. Ebben az esetben a munkavállaló a munkaviszony megszüntetéséről szóló nyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő a keresetet a bíróságnál. Ha a munkavállaló a határidőt elmulasztja, akkor igazolással élhet, azaz kimentheti magát, amennyiben vétlenül mulasztotta el a határidőt. 6 hónap elteltével azonban már a mulasztás igazolása mellett sem érvényesítheti igényét.