Home Gazdaság Perújítás, felülvizsgálat – Mikor támadható a jogerős bírósági határozat?

Perújítás, felülvizsgálat – Mikor támadható a jogerős bírósági határozat?

0

Ha egy ügyben a bíróság jogerős ítéletet hozott, akkor e döntéssel szemben rendszerint bírósági úton nincs helye további jogorvoslatnak. Ennek egyik oka, hogy a jogbiztonság követelménye megköveteli, hogy a jogvita véglegesen lezárásra kerüljön, és ne lehessen a végtelenségig jogorvoslattal élni. Azonban vannak esetek, amikor a törvény lehetővé teszi, hogy a jogerős határozatokkal szemben az érintett rendkívüli perorvoslattal éljen. Mikor van helye rendkívüli perorvoslatoknak?

A perújítás feltételei

Perújításnak a bíróság jogerős ítéltével szemben van helye. Szintén van lehetőség perújításra néhány olyan esetben, amely a jogerős bírósági ítélettel egyenértékű, így például fizetési meghagyás vagy bírósági meghagyás esetén. Meghatározott döntések esetén a törvény zárja ki a perújítást, ilyen például a házasságot felbontó ítélet vagy a lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó ítélet.

A perújítás nem fellebbezés, így a perújítás során nem lehet eredményesen hivatkozni például arra, hogy a korábban eljárt bíróságok tévesen alkalmazták a jogszabályokat. A perújítás elsődlegesen az alapeljárásban előforduló ténybeli hibák, hiányosságok kijavítására szolgál.

Perújításra csak meghatározott feltételek esetén van lehetőség. A perújítás egyik esete, ha a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el. További feltétel, hogy e tény, bizonyíték, határozat – elbírálás esetén – a perújítóra kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. Ezekben az esetekben csak akkor lehet perújítással élni, ha az említett tényt, bizonyítékot, határozatot a perújító a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette.

Perújításra ad okot az is, ha a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt, a törvény ellenére lett pervesztes. Ebben az esetben perújításnak csak akkor van helye, ha a bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok (pl. elkövető halála, elévülés) zárta ki.

Szintén perújítási eset, ha a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak. Perújításnak van helye a akkor is, ha a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.

A perújítás előterjesztése

A perújítási kérelmet annál a bíróságnál kell benyújtani, amelyik a perben elsőfokon járt el. A kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül lehet benyújtani. Ha a perújítás okáról az érintett csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, a 6 hónapot ettől az időponttól kell számítani. Viszont, ha az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 év eltelt, perújításnak már nincsen helye.

A bíróság először azt vizsgálja, hogy a perújítás feltételei fennállnak-e. Ha igen, akkor a bíróság az ügyet érdemben újból tárgyalja. Az újbóli tárgyalás természetesen nem jelenti automatikusan, hogy a korábbi ítélettel ellentétes döntés fog születni. A bíróság fenntarthatja a korábbi ítéletet, ha pedig eltérő döntésre jut, akkor erről új határozatot hoz.

A felülvizsgálat

A perújítás mellett a másik rendkívüli perorvoslati lehetőség a felülvizsgálat. A felülvizsgálat, szemben a perújítással kifejezetten arra szolgál, hogy a jogszabálysértő bírósági határozatot orvosolja. A jogszabálysértés többféle módon megjelenhet. Például lehet szó a peres eljárás szabályainak megsértéséről, ha ez a per kimenetelét befolyásolta, de jogszabálysértést jelenthet az is, ha a bíróság a per eldöntésének alapjául szolgáló jogszabályt helytelenül alkalmazta.

A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál lehet előterjeszteni a megtámadott határozat közlésétől számított 60 napon belül. A felülvizsgálati kérelmet a legmagasabb bírói fórum, azaz a Kúria bírálja el. Ha a Kúria a megtámadott határozatot jogszabálysértőnek találja, akkor helyette új határozatot hoz vagy pedig az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.