A szellemi tulajdon egyik legjellemzőbb formája a szabadalom, amely a találmányok jogi védelmére szolgál. Ha valaki újszerű megoldással áll elő az élet valamely területén, akkor gyakran elhangzik, hogy „ezt szabadalmazni kellene”. Felmerül a kérdés, hogy milyen újdonság részesülhet szabadalmi védelemben, és mit értünk találmány alatt?

Mi kaphat szabadalmi oltalmat?

Szabadalmi oltalomban találmány részesülhet. Egy találmány akkor kaphat szabadalmi védelmet a technika bármely területén, ha a találmány új, feltalálói tevékenységen alapul, és iparilag alkalmazható.

A szabadalmazhatóságnak az egyik alapvető – de nem egyetlen – feltétele az újdonság. Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatba vétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. Az újdonság tekintetében az elsőbbség napja irányadó, ami rendszerint a szabadalmi bejelentés napját jelenti. Bárki számára hozzáférhető a találmány, ha az ténylegesen bárkinek hozzáférhető, így például egy elzárt helyen és csak meghatározott kör számára elérhető dokumentum nem számít ilyennek.

Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. Abban a kérdésben, hogy mit kell nyilvánvalónak tekinteni, az adott műszaki területen jártas szakember tudása az irányadó. Ha tehát a technika állásához tartozó ismeretek alapján a szakember számára egy megoldás nyilvánvaló, akkor az nem tekinthető feltalálói tevékenységnek.

Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható.

Mi nem minősül találmánynak?

Nem lehet találmány, így nem kaphat szabadalmi oltalmat a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer. Szintén nem számít találmánynak az esztétikai alkotás, a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, a szabály vagy eljárás.

Nem kaphat szabadalmi oltalmat a számítógépi program és az információk megjelenítése, mivel ezek önmagukban nem jelentenek műszaki megoldást, hanem egy műszaki megoldáshoz kapcsolódnak. Viszont nem kizárt, hogy az a műszaki megoldás, ami magában foglalja és felhasználja a számítógépes programot (vagy az információk megjelenítését) szabadalmi oltalmat kapjon.

Ha egy megoldás, módszer nem kaphat szabadalmi oltalmat az nem azt jelenti, hogy jogi védelemben egyáltalán nem részesülhet. A nem szabadalmazható ismeretet például know-howként is védheti a jog, bizonyos alkotások pedig szerzői jogi védelemben is részesülhetnek.

Mit jelent a szabadalmi oltalom?

A szabadalmi oltalom fennállása alatt a szabadalom jogosultjának (a szabadalmasnak) kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. Az oltalmi idő alatt a találmányt más személy főszabály szerint csak akkor hasznosíthatja, ha erre a szabadalmas engedélyt ad. Az oltalmi idő 20 év. Az oltalom fenntartásáért évente fenntartási díjat kell fizetni.

A szabadalmas felléphet az ellen, aki a szabadalmát bitorolja, tehát az oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja. A szabadalmas többféle igényt támaszthat. Nyilvánvaló, hogy követelheti, hogy a szabadalombitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől. Követelheti például, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek, szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről. Követelheti az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról szóló adatok kiadását. A szabadalmas a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését követelheti, valamint ezen felül kártérítésre is igényt tarthat.