A munkaviszonyban adódhat olyan helyzet, amikor a felek közötti jogviszony azonnali megszakítása válik szükségessé, akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről. Ilyen esetekre biztosítja a Munka Törvénykönyve az azonnali hatályú felmondás (régebbi nevén: rendkívüli felmondás) lehetőségét, melyre szigorú feltételek betartása mellett kerülhet sor. Nézzük meg melyek az alapvető tudnivalók az azonnali hatályú felmondásról.

Milyen okból kerülhet sor azonnali hatályú felmondásra?

A munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetni csak a törvényben meghatározott esetekben és indokokkal lehetséges. E joggal a törvényi feltételek betartásával mind a munkáltató, mind a munkavállaló élhet.

Az azonnali hatályú felmondásra főszabály szerint két esetkörben kerülhet sor. Az egyik eset, ha a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. Ebben az esetben három feltételnek kell teljesülni. Az első feltétel, hogy a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség kerüljön megsértésre. A munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség a munkavállaló oldalán például a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség, a munkáltató részéről például a munkabér fizetési kötelezettség. A második feltétel, hogy a kötelezettségszegés jelentős mértékű legyen.

A harmadik feltétel, hogy a kötelezettségszegés szándékosan vagy súlyos gondatlansággal történik. Szándékosságról beszélünk, ha az érintett előre látja a magatartásának következményeit és e következményeket kívánja vagy ezekbe belenyugszik. Súlyos gondatlanságról van szó, ha a magatartás következményeivel szemben közömbös, vagy e következményeket nem látja előre, mert a legalapvetőbb körültekintést sem tanúsítja.

A fentiek alapján például megalapozhatja az azonnali hatályú felmondást, ha a munkavállaló a munkahelyén munkaidőben nem jelenik meg és távolmaradását nem menti ki, vagy engedély nélkül eltávozik. A munkavállalói azonnali felmondást megalapozhatja, ha a munkáltató a munkabér fizetési kötelezettségét nem teljesíti vagy a munkaeszközöket nem biztosítja.

Az azonnali hatályú felmondásra jogosító másik ok, ha a munkáltató vagy a munkavállaló egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ide többféle magatartás tartozhat, amelyek közös jellemzője, hogy emiatt nem lehetséges a munkaviszony fenntartása. Például ide tartozhat a dolgozó által a munkáltatóra nyilvánosan tett súlyosan sértő kijelentés, vagy a munkavállaló etikai szabályszegése, amely a munkáltató negatív megítélését vonhatja maga után.   

Indokolási kötelezettség

Az azonnali hatályú felmondást indokolni kell. Az indokolási kötelezettség a munkavállalóra is vonatkozik, ha ő szünteti meg azonnali hatállyal munkaviszonyát. Az indokolásnak világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie, tehát abból a felmondás okának egyértelműen ki kell derülnie. Ha e feltételeknek a felmondás nem tesz eleget, akkor jogellenesnek minősül. Így rendszerint nem tekinthetőek megfelelő és tényszerű indokolásnak az általánosító jellegű megfogalmazások például: „a munkavállaló az elvárásoknak nem tett eleget”.

Az indokolási kötelezettség alól a törvény két kivételt ismer. Az egyik a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás esete, amit egyik félnek sem kell indokolnia. A másik eset, amikor a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt szünteti meg azonnali hatályú felmondással. Utóbbi esetben viszont a munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

Azonnali hatályú felmondás határideje és közlése

Azonnali hatályú felmondásra a törvényben meghatározott határidőn belül van lehetőség.  Az azonnali hatályú felmondás joga az alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül gyakorolható. Alapvetően tehát annak van jelentősége, hogy mikor szerzett tudomást az érintett arról a magatartásról, eseményről, amely a felmondást megalapozza. Ha azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 év eltelt, akkor már nem lehet azonnali hatályú felmondással élni. Bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni az azonnali hatályú felmondás jogát.

Az azonnali hatályú felmondást írásban kell a másik féllel közölni. Ennek elmaradása esetén a felmondás jogellenes lesz. Ha a felmondást postán küldik, akkor a 15. napon postára adott felmondás esetén a fent említett határidőt megtartottnak kell tekinteni.