Szerződéses viszonyokban előfordulhat, hogy a szerződés módosítására van szükség. Ilyenkor felmerül, hogy miként és milyen formában módosíthatnak a felek a szerződésen. Szintén felmerülő kérdés, hogy a szerződő felek valamelyike egyoldalúan változtathat-e a szerződésen, illetve külső szerv – például bíróság – módosíthatja-e a szerződést?

Szerződésmódosítás megegyezéssel

A szerződés módosításának leggyakoribb és legáltalánosabb esete a szerződés közös megegyezéssel való módosítása. Ahogy a szerződés megkötéséhez a felek egybehangzó akarata szükséges, úgy a szerződés is módosítható a felek egybehangzó megállapodásával. A szerződő felek lényegében a szerződés bármely tartalmi elemét megváltoztathatják közös megegyezéssel. Módosíthatják a szerződésből származó jogaikat és kötelezettségeiket, például bérleti szerződésben módosíthatják a bérleti díjat, a határozott időre szóló szerződést határozatlan idejűvé alakíthatják, stb. Szintén a szerződés módosítását jelenti, ha a felek személye megváltozik, így ha az egyik szerződő fél helyébe megegyezés alapján egy másik személy lép.

A szerződés azon része, amelyet a módosítás nem érint, változatlan formában fennmarad. A szerződés módosításának másik következménye az elévülési idő megszakadása.

A szerződésmódosítást olyan alakban kell megtenni, amelyben a felek a szerződést kötötték. Ha a felek megegyezése vagy jogszabály úgy rendelkezik, hogy a szerződés csak meghatározott formában (általában: írásban) érvényes, akkor a szerződésmódosítás lényeges elemei is csak e formában érvényesek.

Egyoldalú szerződésmódosítás

Ha a felek szerződésben kikötötték, vagy ha a felet erre jogszabály feljogosítja, a fél a szerződés tartalmát egyoldalúan módosíthatja. Ilyenkor az történik, hogy az egyik fél már a szerződés megkötésekor biztosítja a lehetőséget a másik félnek, hogy a szerződést egyoldalú döntése alapján módosítsa, vagy pedig jogszabály biztosítja e lehetőséget. Ez nem tényleges szerződés módosítás, hiszen a módosítás tartalma tekintetében a felek egyező akarata hiányzik. Nem kizárt persze, hogy a felek előre meghatározzák, hogy az egyoldalú módosításra milyen feltételek mellett, milyen szerződéses rendelkezések tekintetében, és milyen keretek között kerülhet sor. A korlátozás nélküli szerződésmódosítási jog kikötése adott esetben felvetheti annak lehetőségét, hogy az ilyen kikötés tisztességtelen szerződési feltételnek minősül.

Szerződés jogszabállyal vagy bírósági úton való módosítása

Bírósági szerződésmódosítás esetén egy külső szereplő alakítja át a szerződést, így természetesen a felek közös megegyezésére nincsen szükség. Bíróság általi szerződésmódosítást csak a felek között fennálló tartós jogviszonyban lehet kérni, azaz eseti jellegű szerződések esetén nem.

A szerződést a bíróság akkor módosíthatja, ha a felek tartós viszonyában a szerződés megkötését követően olyan körülmény állt elő, melynek következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése a fél lényeges jogi érdekét sértené. A bírósági általi szerződésmódosítást megalapozó körülmény lehet például, a gazdasági körülmények előre nem látható, nagymértékű változása.

A szerződésmódosításra csak akkor kerülhet sor, ha a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható. További feltételek, hogy a körülmények megváltozását nem a fél idézte elő, és a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázat körébe. A szerződést a bíróság a jövőre nézve módosíthatja, legkorábban a szerződésmódosításra irányuló per megindításának időpontjától.

Szűk körben, kivételesen előfordulhat, hogy a felek szerződését valamely utólag meghozott jogszabály kötelező erővel módosítja. Mivel ez jelentős külső beavatkozást jelent a szerződő felek egymás közötti viszonyába, ezért ilyen esetben az érintett fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy a szerződéstől elállhat, ha a szerződés megváltozott tartalma lényeges jogi érdekét sérti.