Az elmúlt hónapokban jelentősen megélénkült a hitelfelvételi kedv. A pénzintézetek egyes kölcsönügyleteknél a lakossági ügyfelek esetében kezességvállaláshoz is kötik a kölcsön folyósítását. A kezesességet vállalók gyakorta nincsenek tisztában azzal, hogy valójában milyen felelősséget is vettek a nyakukba.

Egy-egy hitelszerződéshez a bankok rendszerint azt is feltételül szabják, hogy valaki vállaljon kezességet a kölcsön összegére. A kezesség tulajdonképpen egy kötelem – ez esetben a hitel – teljesítésének személyi biztosítéka. Kezességvállalásra rendszerint a hitelfelvevők kérnek meg valakit – mintegy szívességként. A kezesek jellemzően a családi, baráti körből kerülnek ki, és alapvetően bizalmi alapon kérik fel őket, illetve vállalják el ezt a szerepet.

A joggyakorlat azonban számos példát hoz arra, hogy a kezesek jelentős része nem olvassa el a szerződést, és nincs tisztában azzal, hogy a készfizető kezesség elvállalásával – amennyiben az adós bármilyen okból nem fizet – ugyanúgy kell törlesztenie, mintha maga is adós volna. Sőt, bizonyos esetekben az adóssal egy sorban követelhető, vagyis nem várhatja meg, hogy a hitelező először az adóson kezdje a behajtást.

Ha az adós nem fizet

A kezességvállalásnak mindaddig nincs is nagy jelentősége, amíg az adós szerződésszerűen fizeti a törlesztőrészleteket. A gond akkor kezdődik, amikor már hátralékot halmoz fel. Ha az adós nem tud fizetni, gyakran előfordul, hogy több szolgáltató felé is elmarad a befizetéseivel, a bankon kívül tartozik a közművállalatoknak, egyéb szolgáltatóknak is. Fontos ilyenkor tudni, hogy a kezes csak azért az adósságért felel, amelyre a szerződés aláírásával vállalkozott.

A kezesség főszabály szerint „sortartó”  – vagyis a kezesen csak akkor kérhető számon az adósság, ha az adóson a hitelező már megpróbálta azt behajtani, de ésszerű időn belül nem járt sikerrel. Sortartó kezességvállalás átalakulhat készfizető kezességgé.

A Ptk. három új készfizető kezesi típust szabályoz:

ha a behajtás az adós elköltözése miatt jelentősen megnehezül;
ha a hitelezőnek az adóssal szembeni más követelését nem lehetett végrehajtani, akkor az újabb követelésre már nem kell végrehajtást kezdeményezni ahhoz, hogy az igény a kezessel szemben érvényesíthető legyen;
ha a csődeljárásában fizetési haladékot kapott, vagy ellene felszámolást rendeltek el.

Ezekben az esetekben a kezes nem hivatkozhat a sortartásra, vagyis hogy a hitelező kezdje a behajtást az adóson.    

A Ptk. új típusként vezeti be a kártalanító kezességet, amely a sortartásos kezességhez képest még jobban megerősíti a kezes helyzetét. Ebben az esetben ugyanis a hitelező csak akkor vonhatja be a kezest, ha igazolja, hogy követelését az adósa vagyonának terhére nem tudta végrehajtatni.

Az adós elleni sikertelen végrehajtás tehát előfeltétele annak, hogy a hitelező a kezestől a követelés kielégítését követelje. Ez a kezesi kötelezettség csak és kizárólag arra a követelésrészre alkalmazható, amelyet nem lehet behajtani az adóstól. Ebben az esetben a kezes tehát csak arra vállal kötelezettséget, hogy az adósságból megtéríti azt a részt, amely az adóstól nem hajtható be.

A pénzintézetek a fedezethez nem kötött, fogyasztási hitelek, személyi kölcsönök esetében kizárólag készfizető kezességet fogadnak el. A hitelező bank tehát adott esetben követelését az adóssal és a kezesével szemben egyidejűleg és párhuzamosan érvényesíti. Épp ezért kiemelten fontos a szerződést akkor is elolvasni, ha valaki „csak” kezességet vállal.

Hol a felelősség határa?

Az új polgári törvénykönyvben már szerepel az úgynevezett „fogyasztói kezesség” intézménye is. A jogszabály pontosan előírja, hogy a hitelezőnek milyen jellegű tájékoztatást kell adnia a kezes részére annak érdekében, hogy később a követelést vele szemben érvényesíthesse. Bizonyos esetekben a hitelező pénzintézetnek a szerződésben azt is meg kell jelölnie, hogy mi az a legnagyobb összeg, amelyért a kezesnek jót kell állnia. Ha ez elmarad, akkor a kezesi szerződés érvénytelen.

Ugyancsak az új polgári törvénykönyv szabályai szerint a hitelező köteles a kezest értesíteni, amennyiben problémák merülnek fel az adósság törlesztésével kapcsolatban. Ez fontos információ, ugyanis a kezes csak akkor felel a behajtás járulékos költségeiért, ha a késedelembe esésről tájékoztatást kapott.

A kezesi kötelezettség a kezes és a hitelező között jön létre, nem rendezi azonban a kezes és az adós viszonyát. Pedig nem ártana erről is gondoskodni. Abban az esetben, ha a kezes bármilyen okból teljes egészében kifizeti a másik személyt terhelő tartozást, akkor gyakorlatilag mindazok a jogosultságok átszállnak rá, amelyek eredetileg a hitelezőnek megvoltak. Vagyis adott esetben megtérítési igénnyel léphet fel az eredeti adóssal szemben.

Az új Ptk. bevezette az „alkezes” fogalmát is, ez szintén a kezes számára nyújthat biztosítékot. A jövő dönti el, mennyire épül majd be a napi gyakorlatba.