A munkavállalók munkarendjét rendszerint a munkáltató határozza meg. Azonban létezik arra mód, hogy a munkaidő beosztásának jogát a munkáltató a dolgozónak átengedje, amely többféle előnnyel járhat mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Mit jelent a kötetlen munkarend, és milyen módon alkalmazhatja a munkáltató? A kérdésre Szabó Gergely ügyvéd, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnere válaszol.
A munkarend meghatározása
Az általános szabályok szerint a munkarendet a munkáltató állapítja meg. A munkarend meghatározása alatt a munkavállalók munkaidejének megszervezését, a munkaidő beosztását kell érteni.
A munkaidő beosztás gyakran alkalmazott módja az általános munkarend. Általános munkarendről beszélünk, ha a munkaidőt minden héten hétfőtől péntekig kell beosztani, így a munkavállaló heti két pihenőnapja szombatra és vasárnapra esik.
A munkáltató a munkaidő beosztás során munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot is alkalmazhat. Utóbbi két esetben a munkaidő a hét minden napjára beosztható, és a munkaidő az egyes munkanapok között egyenlőtlenül is elosztható. Ezt nevezzük egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak.
A munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást legalább 4 nappal korábban módosíthatja, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel.
Mit jelent a kötetlen munkarend?
A munkáltató megteheti, hogy a munkaidő beosztásának jogát a munkavállalónak engedi át. Ez tehát azzal jár, hogy a munkavállaló saját maga szervezi meg munkaidejét. A munkáltató kötetlen munkarendet írásban rendelhet el, és joga van arra, hogy a már elrendelt kötetlen munkarendet visszavonja, azaz visszavegye a munkaidő beosztásának jogát. A kötetlen munkarend nem igényli a felek megállapodását, tehát nem kötelező a munkaszerződésbe belefoglalni, és elrendeléséhez nem szükséges a dolgozó egyetértése. A vezető állású munkavállalók esetén a kötetlen munkarendet nem kell külön elrendelni, mivel ők a Munka Törvénykönyve alapján eleve kötetlen munkarendben dolgoznak.
Kötetlen munkarendet csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a munkakör jellege ezt indokolja, azaz a dolgozó olyan munkakörben dolgozik, amely lehetővé teszi a munkavégzés önálló megszervezését. Ezért nem lehet szó kötetlen munkarendről például bolti eladó, ügyfélszolgálati ügyintéző munkakörök esetén. Viszont a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkaköri feladatok egy része, a feladatok sajátos jellegénél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesíthető.
Mik lehetnek a kötetlen munkarend előnyei?
Kötetlen munkarend esetén bizonyos munkajogi szabályokat nem kell alkalmazni. Így nem alkalmazandók a rendkívüli munkaidő (túlóra), az ügyelet és készenlét szabályai, és a munkaidőt a munkáltatónak nem kell nyilvántartani. Természetesen nem kell alkalmazni a munkaidő beosztásának azon szabályait, amelyek a munkaidőnek a munkáltató általi beosztása esetén irányadók, így a pihenőidőre, pihenőnapra vonatkozó elírásokat sem.
A kötetlen munkaidő-beosztás tehát lényegesen csökkenti a munkáltató adminisztrációs terheit, hiszen a munkaidő beosztását nem kell elvégeznie, és munkaidőről sem kell nyilvántartást vezetnie. Kötetlen munkarend esetén nem beszélhetünk túlóráról, így a munkáltatónak ez a bérköltség tekintetében is kedvező lehet. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a munkaidő beosztás jogának átengedése nem irányulhat arra, hogy a munkáltató megkerülje a rendkívüli munkavégzés esetén járó pótlékok kifizetését. Ha megállapítható, hogy bár formálisan a munkavállaló kötetlen munkarendben volt, de ténylegesen a munkaköre ezt nem indokolta volna, azt a munkaügyi felügyelet és a bíróság is jogszabályba ütközőnek fogja tekinteni.
A dolgozói oldalon az előnyök egyértelműek, hiszen a munkavállaló maga határozhatja meg a munkabeosztását, amely nagy rugalmasságot biztosít számára a munkavégzés és egyéb elfoglaltságainak (szabadidő, család stb.) megszervezésében.
