A polgári peres eljárások vezérlő elemei, amelyek mentén az eljárás és annak befejeztével a bíróság döntése alakul, a peres felek állításai és az azok alátámasztására bemutatott bizonyítékok. Ezektől függ, hogy a peres felek melyike lehet pernyertes. Ha a bíróság a bizonyítékok mérlegelése alapján arra a következtetésre jut, hogy azok alátámasztják a felperes helyes álláspontját és állításait, akkor helyt ad a felperes keresetének, míg más esetben elutasítja azt. Elsődleges fontosságú tehát, hogy a felek milyen bizonyítékok felett rendelkeznek a perben, és azokkal képesek-e állításaikat bizonyítani.
Milyen bizonyítékra lesz szükség?
A felkészülési szakaszban sor kerülhet a rendelkezésre álló bizonyítékok vizsgálatára, elsődlegesen a bizonyítékok és a bizonyítandó tények összhangjának szempontja szerint. Ennek során lényeges további szempont a rendelkezésre álló, a felek által olykor tévesen szóba jöhető bizonyítéknak tekintett bizonyítékok kiszűrése is annak érdekében, hogy indokolatlan bizonyítási indítványok az eljárás szükségtelen elhúzódását ne eredményezzék, az ugyanis hátrányos jogkövetkezményekkel járhat a peres félre nézve. A bizonyítékok körét illetően egyébiránt nem érvényesül megkötés, a polgári perben a szabad bizonyítás elvének megfelelően főszabály szerint minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás felderítésére, valamint arra, hogy a peres felek állításait igazolja.
Ha a bizonyíték múlandó
Sok esetben előfordul, hogy a fél a perben olyan bizonyítékot kíván felhasználni állításai igazolására, amely valamilyen oknál fogva nem vagy nem tartósan tartható a birtokában vagy a bizonyíték a sajátosságánál fogva változékony, ami bizonyító erejének elvesztésével járhat, vagy éppen magának a félnek nem fűződik érdeke ahhoz, hogy a bizonyíték tartós legyen és ő maga változtatja azt meg vagy kénytelen megváltoztatni.
A praxisunkban előfordult esetekből vett példákkal illusztrálva, ilyen bizonyíték lehet például egy személyiségi jogsértés esetén a sérelmesnek tartott, interneten megjelent közlés, amelynek elérhetőségére és így a bíróság előtti bemutathatóságára a sérelmet szenvedettnek nincsen ráhatása. Tipikusan szavatossági igényérvényesítés, illetve kárigény érvényesítése esetén ilyennek tekinthető a kifogásolt minőségű áru, amelynek minősége az idő múlásával tovább romlik, romolhat, esetlegesen további károkat idézve elő. Ilyen bizonyíték lehet továbbá többnyire kárigények esetén ingatlanoknak a korábbi bérlő vagy akár meghiúsult adásvételi ügyletben részes vevő által okozott kár következtében előállt állapota, amelynek a per jogerős befejezéséig történő fenntartása nem állhat a károsult tulajdonos érdekében, hiszen ezzel sok esetben aránytalan mértékben szenvedne korlátozást a tulajdona felett való rendelkezési joga, az ingatlan rendeltetésszerű használatának, hasznosításának lehetősége. Meg kell jegyezni azt is, hogy mind ebben, mind az előbbi esetben a károsultat kárenyhítési kötelezettség is terheli, amely alapján amennyiben lehetséges, köteles a további károsodást megakadályozni. E kötelezettség teljesítése ugyancsak a bizonyítékul szolgáló állapot vagy például romlandó áruk esetében maga a bizonyíték megsemmisülését eredményezheti.
Ügyvéd és közjegyző együttesen
Az ilyen esetekben megoldást jelenthet a kevéssé ismert közjegyzői ténytanúsítvány készíttetése, feltéve, hogy az adott, bizonyítékként szolgáló jogi jelentőségű tény, állapot, esemény, cselekmény a közjegyző által a vonatkozó jogszabályok értelmében tanúsítható. Amennyiben eljárásának akadálya nincs, a közjegyző az általa megállapított tényeket tanúsítványban rögzíti, amely szükség szerint kiegészülhet a megfelelő szakértelemmel rendelkező szakértőnek a közjegyző által történő kirendelés alapján elvégzett szakértői vizsgálat nyomán tett megállapításaival is. Az eljárás során a tanúsítandó tény természetétől függően sor kerülhet a tanúsított tényeknek adathordozóra történő felvételére is, amely adathordozót mint további bizonyítékot a közjegyző az őrizetébe veszi, a visszajátszás során kiállított különálló jegyzőkönyvben tanúsítva, hogy az adathordozó tartalma a felvett ténnyel megegyező.
A tanúsítvány, amely immáron tartósan rögzíti a bizonyítékként felhasználandó múlékony tény egy adott időállapotát, közokirat, amely e jellegéből adódóan megkönnyíti a bizonyító fél számára a bizonyítást. Főszabály szerint ugyanis a perben a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A közokirat azonban jogszabályi rendelkezés alapján teljesen bizonyítja az azzal tanúsított adatok és tények valóságát, így a közjegyzői ténytanúsítvánnyal bizonyított tény fennállása, például egy internetes oldal adott időállapotban elérhető tartalma, áruk vagy egy ingatlan aktuális állapota a fél részéről további bizonyítást nem igényel. További előnyt jelent, hogy a közokiratokkal szemben csak rendkívül szűk körben van helye ellenbizonyításnak.
A peres eljárások sikeréhez nélkülözhetetlen a perben képviselt álláspont megalapozott bizonyítása. Az eredményes bizonyítás esélyének növelése előkészületet, a perben érvényesíteni kívánt igény pontos meghatározását és ahhoz kapcsolódóan a bizonyítékok felsorakoztatását, szükség szerint előzetes dokumentálását igényli. A megfelelő előkészület nem csupán a jogérvényesítés eredményességét, a per sikerét, de a peres eljárás gyorsabb befejezését is elősegítheti. Ezek az előnyök különösen megfontolásra érdemessé teszik az előkészület körében a megfelelő közjegyzői eljárások igénybevételét is, a felmerülő többletköltségek előlegezése az eljárások egészét tekintve megtakarítást eredményezhet.