Ha valaki számlái vagy más tartozásai kifizetésével késedelmeskedik, azaz határidőre nem fizet, számolnia kell azzal, hogy tartozása a késedelmi kamattal növekedni fog. Mikor jár késedelmi kamat? Hogyan alakul a késedelmi kamat magánszemélyek, és hogyan cégek esetén?

A késedelmi kamat fizetési kötelezettség

Késedelmi kamat fizetésére akkor köteles valaki, ha pénztartozását annak lejáratakor nem fizeti meg.

Késedelmi kamatról csak pénztartozás esetén lehet szó, egyéb kötelezettség teljesítésével való késés esetén nem. Fizetési késedelemről akkor beszélhetünk, ha az összeg a fizetési határidő lejártáig a jogosulthoz nem érkezik meg. Ezért például késedelembe esik az is, aki az összeg banki átutalását a határidő utolsó napján, de csak a banki zárás után indítja el. Ebben az esetben a bank az átutalási megbízást csak a következő banki napon fogja teljesíteni, ezért a pénz is a határidő után fog megérkezni a jogosulthoz.

A késedelmi kamat a jogosultnak törvény alapján jár, akkor is, ha a szerződésben a felek erről külön nem rendelkeztek. Ha a kötelezett kimenti a fizetési késedelmét, azaz bizonyítja, hogy neki fel nem róható okból késett, ez sem mentesítheti a késedelmi kamat alól.

A késedelmi kamat lényegében a fizetési késedelemmel a jogosultnak okozott kár átalány jellegű megtérítését jelenti. Amennyiben tehát a jogosultnak a fizetési késedelem miatt a késedelmi kamatot meghaladó kára is keletkezett, akkor ezt is követelheti a kamaton felül. Természetesen az utóbbi esetben a kamatot meghaladóan keletkezett kárát már bizonyítania kell.

A késedelmi kamat mértéke

A késedelmi kamat mértékében a felek megállapodhatnak a szerződésükben. Ebben az esetben a szerződésben kikötött mérték lesz irányadó, amelyet rendszerint százalékosan határoznak meg. Ha a szerződésben kikötött késedelmi kamat túlzott mértékű, akkor a bíróság a kötelezett kérésére ezt mérsékelheti.

Külön megállapodás hiányában a késedelmi kamat mértékét a Polgári Törvénykönyv állapítja meg. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamathoz igazodik. Amennyiben nem vállalkozások egymás közötti szerződéséről van szó, akkor a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat. Ez azt jelenti, ha például március 1-jén esett késedelembe a kötelezett, akkor a kamatot az adott naptári félévre (március 1-től június 30-ig) a január 1-jén érvényes alapkamat szerint kell számolni. Ha pedig a tartozást a következő félév első napjáig (július 1.) nem fizette meg, akkor a következő félévre (december 31-ig) a július 1-i alapkamat irányadó.

Előfordulhat, hogy a felek szerződése alapján a jogosultnak már a késelembe esésig is kamat jár. Ilyen lehet például a kölcsönszerződés alapján a kölcsönadónak járó ügyleti kamat. Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, akkor a késedelmi kamat mértéke az irányadó jegybanki alapkamat harmada. Azonban a kötelezett által fizetett összes kamatnak ilyenkor is el kell érni legalább a jegybanki alapkamat mértékét. Ha tehát az ügyleti kamat 2% a jegybanki alapkamat pedig 6%, akkor késedelem esetén legalább 6% kamatot kell fizetni. Ennek oka, hogy a jegybanki alapkamat harmada (2%) és az ügyleti kamat összege kevesebb lenne, mint az alapkamat.

Késedelmi kamat vállalkozások között

Vállalkozások közötti szerződések esetén is lehetőségük van a feleknek, hogy a szerződésben határozzák meg a késedelmi kamatot. Ha erről nem rendelkeztek, akkor a törvényben meghatározott mérték az irányadó. A késedelmi kamat törvény szerinti mértéke vállalkozások közötti szerződések esetén az irányadó jegybanki alapkamat 8%-kal növelt értéke. Ha tehát a jegybanki alapkamat 2%, akkor két vállalkozás közötti szerződés esetén a késedelmi kamat 10% lesz.

Vállalkozások egymás között kötött szerződéseiben a késedelmi kamat fizetését érvényesen nem lehet kizárni, és nem lehet a törvényesnél alacsonyabb mértékben meghatározni. Az ilyen kizáró vagy korlátozó szerződési feltételek semmisek.