A 2013-as mélypont óta a fővárosban több mint megduplázódtak a lakótelepi panellakások árai, míg a vidéki nagyvárosokban az árnövekedés „mindössze” 50-70 százalékos. Ennek fényében nehéz elképzelni a panelházak részleges visszabontását, sokkal reálisabb a korszerűsítés és a panelprogram.
Panelházra még senki nem mondta, hogy szép. Az OTP Bank friss, a lakásvásárlók motivációit vizsgáló Helló Otthon kutatásából kiderül, hogy a többség családi házat jelöl meg, amikor nagy általánosságban vágyott otthonáról kérdezik: a lakosság 80 százaléka legszívesebben ugyanis kertes házba költözne, és csak 4 százalékuk panelba.
„Nagy a szakadék ugyanakkor a vágyak és a realitás között” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, hiszen ha azokra szűkítjük a kört, akik már most aktívan keresnek új otthont, már csak 30 százalékuk keres saját házat, míg 41 százalékuk panel iránt érdeklődik.
A panelházak megítélését nagyban befolyásolja a hőszigetelést, nyílászáró-cserét, gépészeti felújítást, egyéni mérőórák beállítását támogató panelprogram. Ehhez még hozzájárulhattak az ésszerű alaprajzi megoldások és a lakberendezési kultúra változása, amely számos ötletes megoldást kínál kicsi otthonok számára is.
Sok helyen maguknak a lakótelepeknek a jellege is megváltozott: színesebbek lettek a házak, zöldebb lett a környezet, kellemes közösségi terek jöttek létre. Sokan kötődnek hozzá, és ma már a lakótelep nem a lepukkantság szinonimája. Éppen ellenkezőleg: a 2013-as ingatlanpiaci mélypont óta – a NAV adatai alapján – a fővárosban két lakótelepen, a III. kerületi Pók utcaiban és a XI. kerületi Gazdagréten már 400 ezer, Budaörsön 350 ezer forint fölé szöktek a panellakások átlagos négyzetméterenkénti árai, de ez az összeg Debrecen, Dunakeszi, Pécs, Veszprém, Gödöllő, Győr és Sopron legdrágább telepein is meghaladja a 300 ezer forintot.
A 2013 óta eltelt négy-öt évet nézve, a legforgalmasabb lakótelepek közül, a fővárosban csak a Csepel városközpont lakótelepen nem nőttek több mint kétszeresükre az árak (de ott is 96 százalékos a drágulás). Az árnövekedés vidéken Miskolc, Kaposvár és Békéscsaba legnagyobb lakótelepein maradt 50 százalék alatt, míg máshol 50-80 százalékos drágulás volt jellemző.
Az OTP Ingatlanpont adatai szerint pedig 26 százalékos árnövekedésével a sor végén Hódmezővásárhely Hódtói lakótelepe kullog. Az elmúlt szűk egy évben több alkalommal, újra és újra szárnyra kapott ötlet szerint a panelházak esetleges részleges visszabontását itt tesztelnék. Ennek szabályozásáról még nem ismertek részletek.
A panelházak részleges visszabontására van jó minta, például Németországban. Az egykori NDK területén lazították fel a lakótelepi monstrumok tömbjeit, bontottak vissza egészében vagy lépcsősen szinteket, s tették teraszossá a lakóházakat. Kellemesebb lakókörnyezet, szebb városkép alakult ki. A panelek visszabontásának tehát megvannak a műszaki feltételei, bár a bontott panelek újrahasznosítása vagy megsemmisítése még kihívást jelent.
A panelházak tömeges és részleges visszabontását – a hiányzó valódi bontási igény mellett – egyelőre az építőipari kapacitások szűkössége is gátolja. Kapacitás pedig nem lesz több, legalább is addig, amíg az állami nagyberuházások kitartanak és az új lakásokat terhelő, kedvezményes 5 százalékos áfakulcs megmarad. De addig sem, ameddig a panellakások sokak által keresett és egyedül elérhető megoldásnak számítanak.
