Egy hét sincs már a valós idejű adatszolgáltatás éles üzembe állításáig, ennek ellenére a vállalkozások egy része még nem készült el a szükséges informatikai háttérrel – írják a Mazars szakértői.
Jelenleg senki sem tudja, hogy július 1-je után ők milyen szankciókra számíthatnak, mindenestre célszerű egy jó „B-tervet” felállítani – javasolják friss adóhírlevelükben a Mazars szakértői.
2018. július 1-jétől minden számlázó programnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy automatikusan, a megadott adatstruktúrában adatot szolgáltasson a NAV felé a belföldi adóalany vevőnek kiállított, 100.000,-Ft-ot elérő áfa tartalmú számlákról. Akik időben megkezdték a fejlesztéseket, azok már hetekkel ezelőtt sikeres teszt számlákat tudtak a NAV rendszerébe feltölteni. Büszkén jelenthetjük, hogy a Mazars is az éllovasok közé tartozik. Ennek ellenére a tesztek most is folyamatosan zajlanak, hiszen a tét óriási: a nem megfelelő adatszolgáltatás számlánként 500.000,-Ft mulasztási bírsággal is sújtható. Noha nem számítunk arra, hogy az adóhatóság azonnal a törvény teljes szigorával lép fel a mulasztókkal szemben, az érintettek azért nem lehetnek nyugodtak. Halasztásról, vagy hivatalosan meghirdetett türelmi időszakról egyelőre nem érkezett hír. Így azok a cégek, akik határidőre nem készülnek el, jobb, ha alternatív megoldások után néznek. De mik ezek a lehetőségek?
Saját számlázó szoftver helyett használható lesz a NAV Online Számlázó programja, méghozzá ingyenesen. Ez azonban elsősorban a mikro és kisvállalkozások általános számlázási igényeinek felel meg. Másrészt beszerezhető olyan külső szoftver, illetve webes számlázási megoldás, mely eleget tud tenni az adatszolgáltatásnak. Azaz lecserélhető a jelenleg használt számlázó rendszer, viszonylag gyorsan és nem is túl magas költségek mellett. Azonban a nagyobb cégek integrált vállalatirányítási és könyvelési folyamataiba nem illeszthető be egy ilyen olcsó netes számlázó megoldás. Egyes cégek ezért minden bizonnyal „árnyékszámlázást” fognak végezni. Ennek lényege, hogy valamilyen külső szoftverrel kiállítanak egy számlát, de csak azért, hogy a NAV elvárásainak megfeleljenek, és az adatszolgáltatás megtörténjen. Ezzel párhuzamosan pedig, könyvelési célból „házon belül” továbbra is az integrált rendszerből állítanak elő egy másik számlát. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy az adóhatóság ugyanazon ügylet kettős számlázását kifogásolhatja, főleg, ha utóbbi bizonylatot küldik ki a vevőjüknek. Fontos felhívni a figyelmet, hogy elvileg az az adózó is büntethető, aki folyamatosan üzemzavarra hivatkozik, és ezért kézzel tölti fel a számlákat, mert a számlázó programja valójában még nem tudja az adatszolgáltatás funkciót.
Valójában a leginkább működőképes lehetőség, ha a társaság „kiszervezi” a számlázást olyan adótanácsadónak, könyvelési szolgáltatónak, aki felkészült az online számlázásra. Erre az Áfa törvény lehetőséget ad: írásos meghatalmazás alapján a számla kiállítását más személy számára át lehet adni. Ez a megoldás jogszerű és viszonylag gyors megoldást ad – akár csak átmenetileg, a saját rendszer felkészítéséig – a problémára.
Nyilván nincs gondja az online számlázással annak, akinek nincsenek 100 000 forint áfát elérő ügyletei. Az ügyletek szétdarabolása azonban nem javasolható, mert kivívtatja a hatóság nemtetszését is. Nagyobb cégek esetén végső soron a saját számlázó rendszer költséges és hosszadalmas fejlesztése vagy egy külső konverter szoftver üzembe állítása adhat megnyugtató megoldást.
