A parlament elé kerülő nyári adócsomag-tervezet részeként módosulna a szocho, eho, társasági adó, kata, kiva és az eva szabályozása is. A legfontosabb változásokat Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője foglalta össze.

Az RSM Hungary szakértőjének friss bejegyzése itt olvasható.

A 2019. január 1-től hatályos Szocho tv. A T/627 számú törvényjavaslat szerint az alábbi szochokedvezményeket lehet majd érvényesíteni 2019-től:

  • szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény,
  • munkaerőpiacra lépők – ideértve a háromnál kevesebb gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nőket, a 25 év alattiakat, valamint a közfoglalkoztatottakat is – után érvényesíthető adókedvezmény (a jelenleg tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető kedvezmény helyett) három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény (a gyed-ben, gyes-ben, gyet-ben részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény helyett),
  • megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény (a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény helyett),
  • közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény.

A fentiek alapján látható, hogy a munkaerőpiacra történő belépést preferálja a jogalkotó. Az új Szocho tv. nem tartalmazza pl. a Karrier-Híd Programhoz, a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti munkavállalók foglalkoztatásához, a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásokhoz, illetve a kutatók foglalkoztatásához és a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adókedvezményeket, ez azonban nem jelenti minden egyes esetben a kedvezmény kivezetését is egyben. Ugyanakkor növeli a tervezet a megmaradó kedvezmények tekintetében azok mértékét, hiszen a minimálbérhez köti.

A jelenlegi Szocho és Eho tv-t érintő módosulások

  • A T/625. sz. törvényjavaslat az új Szocho tv. hatályba lépéséig is módosította a jelenleg hatályos Szocho és Eho törvényt.
  • A Szocho tv-t érintő módosítások értelmében a kifizetőt terhelő adónak nem alapja a jövedelmet pótló kártérítés, illetve a keresetpótló járadék sem. A módosítással a Szocho tv. összhangba került a Tbj-vel, hiszen utóbbi szerint korábban sem képzett járulékalapot az említett bevétel.
  • Módosultak a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény feltételei is: ezentúl már 60 százalékos egészségi állapot esetén is igénybe vehető a kedvezmény.
  • Az Eho tv-t érintő módosítás a 14 százalékos eho alkalmazhatóságát kiterjesztette a nem pénzbeli juttatásokra is.
  • A tervezet szerint az ehofizetési kötelezettség alóli mentesség az EU másik tagállamában biztosított személyeken túl, kiterjed az uniós tisztségviselők ilyen minőségben megszerzett jövedelmeire is.

A társadalombiztosítási járulékot (Tbj) érintő módosulások

  • A foglalkoztatást élénkítő tendenciákba illeszkedik az a rendelkezés, amelynek értelmében a saját jogú nyugdíjas munkavállaló mentesül a biztosítási kötelezettség alól. Következésképpen nem kell járulékokat fizetnie, egyúttal azonban megszűnik a különféle tb-ellátásokra vonatkozó jogosultsága is. A munkaviszony keretében foglalkoztatott nyugdíjasokkal kapcsolatban lehetőség nyílik továbbá a szakképzési hozzájárulás alóli mentesülésre is.
  • Nem kell munkaerőpiaci járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak sem, aki EGT tagállamban vagy Svájcban folytat nappali tanulmányokat közép- vagy felsőoktatási intézményben.
  • Biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot a helyreállítást követően keletkezett ellátási igények megállapításakor.
  • A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összege 34 százalékról 24 százalékra csökken a szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzésére irányuló, valamint a kizárólag szolgálati idő megszerzését célzó megállapodás esetében is.
  • A Tbj-t érintő változások közül említést érdemel továbbá, hogy az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy  –  megbízási jogviszonyhoz hasonlóan – csak annyiban minősül biztosítottnak, amennyiben tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát.
  • Az egészségbiztosítási szerv, a munkaügyi hatóság és a NAV hivatalból teljesíti a foglalkoztatotti és biztosítotti bejelentést bizonyos esetekben. 
  • Kiegészültek a járulékkülönbözet elszámolására vonatkozó szabályok a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének esetével. Ilyenkor az adóhatóság a magánszemély bejelentése alapján határozattal állapítja meg a járulékkülönbözetet. 
  • Az egészségbiztosítási szerv mellett az adóhatóság is jogosult a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása/törlése tárgyában határozatot hozni.
  • A speciális hatálybalépési szabály értelmében a fizetési kötelezettség változását megállapító szabályt a hatálybalépés hónapjában/adóévében kell először alkalmazni.
  • Az ekho hatálya alá tartozó bevétel a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások számítása során nem vehető figyelembe.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

  • Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2019-től havi 7 500 forintra (napi 250 forintra) emelkedne.

A társasági adót érintő módosítások 

  • Pontosításra kerültek a bejelentett részesedésre vonatkozó szabályok:
  • A javaslat szerinti kivezetésre kerül az a korlátozó szabály, amelynek értelmében a további részesesedés bejelentésének előfeltétele a korábban szerzett részesedés bejelentése. Az átmeneti szabályozás értelmében lehetőség nyílik a 2018-ban szerzett részesedésnek az itt tárgyalt rendelkezés hatálybalépését követő 75 napon belüli bejelentésre is, vagyis szélesedik a bejelentett részesedéshez kapcsolódó kedvezmények alkalmazhatóságának köre. Továbbá nem kell újra bejelenteni a társasági formaváltással, egyesüléssel, szétválással érintett, korábban már bejelentett részesedéseket sem.
  • A részesedés növekedése azonban továbbra is kizárólag abban az esetben minősül bejelentettnek, ha a részesedés eleve be volt jelentve és a módosítás értelmében nem minősül bejelentett részesedésnek a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. Pontosításra került a bejelentett részesedés kivezetéséhez kapcsolódó csökkentő tétel kapcsán a tartási idő meghatározása is, nem minősül a folyamatos tartás megszakításának az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés.
  • 2019-től kedvezőbbé válnak az energiahatékonysági beruházások támogatási intenzitására vonatkozó szabályok, továbbá felújítások esetén is igénybe vehető az említett adókedvezmény. Ezzel párhuzamosan a távhőszolgáltatások versenyképesebbé tételéről szóló törvény is rögzíti, hogy a felújítások kapcsán is lehet adókedvezménnyel élni.
  • A beruházásokat ösztönözheti az a szabály, mely szerint 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik a fejlesztési tartalékba helyezhető összeg,
  • Változott a start-up cégekben szerzett részesedés adóalap kedvezményére vonatkozó korlát is, ugyanis a 20 millió Ft-os korlátnak befektetésenként kell megfelelni. Pontosításra került továbbá a csökkentő tétel alkalmazhatósága részleges kivezetés, illetve értékvesztés elszámolása esetén. A kedvezményezett ügyletekkel bővült a kivételek köre, amikor nem kell alkalmazni szankciós jelleggel a részesedés idő előtti kivezetése miatt a Tao növelő tételt.
  • A K+ F kedvezmények tekintetében lehetővé válik a kedvezmények megrendelő és szolgáltató közötti megosztása közös írásbeli nyilatkozat alapján.
  • Csökkenthető lesz az adóalap a munkahelyi óvoda üzemeltetésére fordított költségekkel. Munkahelyi óvodának minősül az olyan óvodai nevelést nyújtó intézmény, ahova legalább 80 százalékban a foglalkoztatottak gyermekei járnak.
  • Módosultak egyes, IFRS-eket alkalmazó adózókra vonatkozó adóalap korrekciós szabályok.
  • Pontosításra kerültek a Tao tv. 3. sz. melléklet A/13 szerinti el nem ismert költséghez kapcsolódó nyilatkozatok tartalmi követelményei.

Katát és kivát, evát érintő tervezett módosítások

Kata

  • A kata tekintetében pontosításra került a bevétel fogalom, ugyanis ezentúl nem minősül bevételnek a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték, ugyanakkor az egyéni vállalkozó ilyen jellegű tranzakciója kapcsán az Szja tv. vagyonátruházásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
  • A jövőben akkor nem válaszható a kataalanyiság, ha a bejelentést megelőző – a korábbi 24 hónap helyett – 12 hónapon belül törölték az adószámot.
  • A kataalanyiság választását kizáró új körülmény a végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás.
  • A katában nem minősül szünetelésnek az az időszak, amikor az egyéni vállalkozás szünetel, de kisadózóként folytatják a tevékenységet és ezzel kapcsolatban megfizetik a tételes adót.

Kiva

  • A kivát érintő fontos változás, hogy a kisvállalati adóalanyiság választási feltételeinek a bevétel és mérlegfőösszeg tekintetében rögzített értékhatárait a tervezet 1 milliárd forintra emelné.
  • Módosultak a kivaalanyiság elvesztését eredményező értékhatárok is: a 3 milliárd forint bevételi értékhatárt átlépő adózók kiesnek a kiva hatálya alól.
  • Nem minősül jogszerűnek a kivabejelentés, ha a  bejelentés napján az adózó nettó módon számított adótartozása (vámtartozás már nem számolandó ide) meghaladja az 1 millió forintot.
  • Megszűnik a kivaalanyiság kedvezményezett részesedéscsere vagy kedvezményezett eszközátruházás esetén. 
  • A Kiva tv. kiegészítésre került a kettős adóztatás elkerüléséhez szükséges egyes rendelkezésekkel (pl. a külföldről kapott osztalék csak a forrásadóval csökkentett összegben csökkenti az adóalapot).

Eva

  • Az evaalanyiságot utoljára idén december 20-ig lehet választani. Azok az adózók, akik az említett dátumig vagy korábban éltek a választási jogukkal, a jövőben is az eva hatálya alatt maradhatnak.
  • A javaslat megszünteti azt a szabályt, mely szerint az Sztv. hatálya alá tartozó adóalanyok az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrásokat kötött sorrendben használhatják fel.

A helyi adókat, különös tekintettel az iparűzési adót érintő módosulások

A helyi adókat érintő módosulások körében említést érdemel:

  • hogy az önkormányzat jogosult rendeleti mentességgel vagy adókedvezménnyel ösztönözni a helyi beruházásokat, illetve lehetőség nyílik arra is, hogy megfelelő összegű adóalap hiányában az igénybe nem vett kedvezményt későbbi adóévekben érvényesítse, Ide kapcsolódik az a garanciális jellegű szabály is, melynek értelmében az említett kedvezményt az önkormányzat legalább három évig nem helyezheti hatályon kívül, illetve azt adózó hátrányára nem változtathatja meg;
  • megszűnik a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adókedvezmény, ugyanakkor szankciós jelleggel adóalap növelési kötelezettség keletkezik 2019-től, amennyiben az adózó a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet vett igénybe, de átlagos statisztikai létszáma az előző évhez képest 5 százalékot meghaladó mértékben csökken;
  • az adminisztrációt egyszerűsíti az szabály, amely szerint az újonnan alakuló adózók (egyéni vállalkozók és bíróságok által nyilvántartott szervezetek is) hipa- és ifabejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni a NAV által a javaslatban pontosított módon teljesített adatszolgáltatással;
  • a tevékenységét az év folyamán akár többször is szüneteltető katás hipaalany csak egyetlen bevallást lesz köteles benyújtani az adóévről;
  • a mezőgazdasági őstermelőként is működő egyéni vállalkozó a két tevékenysége után együttesen egyéni vállalkozóként állapítja meg az adót;
  • a javaslat pontosítja, hogy a taoelőleg kiegészítésre kötelezett adóalanyok lesznek kötelezettek az iparűzési adó feltöltésére is,
  • módosultak az éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint elkészítő vállalkozókra vonatkozó egyes sajátos rendelkezések is az IFRS 16 Lízing standard hatályba lépése miatt.

Innovációs járulék

  • Az innovációs járulék alóli mentesség kapcsán módosultak a mikro- és kisvállalkozói minőség megállapításának szabályai. A 2014. december 31-ig hatályos szabályokkal összhangban e vonatkozásban a KKv tv. valamennyi előírására tekintettel kell lenni, figyelembe kell venni a partner- és kapcsolódó vállalkozásokat, illetve a kétéves szabályt is.

Általános forgalmi adó

Az áfát érintő változások közül kiemelendő:

  • A számlaszintű adatszolgáltatás esetében a számlabefogadó oldalán tesz lehetővé adminisztratív egyszerűsítést a tervezet azzal, hogy eltörölné az adólevonási jogot gyakorló, számlabefogadó fél számára előírt összevont adatszolgáltatási kötelezettséget.
  • Az ESL és UHT tejek 5 százalékos adókulcsa.
  • A gabona és acélipari termékek, munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások és az üvegházhatású gázok fordított adózása 2018. december 31. után is fennmarad.
  • Az egycélú és többcélú utalványok eltérő adózási megítélés alá esnek: az egycélú utalványok ellenérték fejében történő átruházása áfaköteles ügyletnek minősül (beváltáskor azonban nincs áfaköteles ügylet, ha a beváltó azonos a kibocsátóval),míg a többcélú utalványok kibocsátása nem esik az Áfa tv. tárgyi hatálya alá, de a beváltásakor adóköteles ügylet valósul meg. Az egycélú utalványok fel nem használása esetén nem merül fel ez előzetesen felszámított adó korrekciója a beszerző oldalán. Az utalvány fogalmilag csak termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke, részellenértéke lehet, így nem foglalja magában a kizárólag árengedményre való jogosultságot.
  • Az egyablakos rendszer hatálya alá tartozó szolgáltatók számára egyszerűsítést jelent, hogy a nem adóalany igénybevevők részére nyújtott telekommunikációs, rádiós audiovizuális és elektronikus szolgáltatások esetén a speciális teljesítési hely szabály nem alkalmazandó akkor, ha a szolgáltatás nyújtója a Közösség területén rendelkezik letelepedettséggel, a szolgáltatásokat olyan nem adóalanynak nyújtja, aki eltérő tagállamban telepedett el  és az naptári éves összes értékesítése nem haladja meg a 10 000 eurót. Ez esetben  a teljesítési hely megállapítására a főszabály alkalmazandó, kivéve, ha az érintett adóalany választási jogával élve mégis a speciális teljesítési szabályt kívánja alkalmazni. Ez a választás az adózót azonban két évig köti. Szintén egyszerűsítést jelent a távolról nyújtható szolgáltatásokat teljesítők számára, hogy esetükben a gazdasági letelepedettség szerinti ország bizonylatolási szabályait lehet alkalmazni. Az egyablakos rendszerbe történő regisztráció harmadik országban letelepedett szolgáltatók részére is lehetséges akkor is, ha a Közösség másik államában már rendelkezik adószámmal.
  • A folyamatos teljesítésű ügyletekre vonatkozó teljesítési időpont szabály kiegészült a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó speciális esettel. 
  • A javaslat értelmében a pénzforgalmi elszámolás év közben is választható, amennyiben az alanyi mentességre jogosító értékhatár átlépése ekkor történik.
  • Lehetségessé válik, hogy az utazásszervezők, illetve a viszonteladók kijavítási kérelemmel módosíthassák a bejelentett adómegállapítási módszerüket. 
  • Szabályozásra kerültek a sorozatjellegű ingatlanértékesítés bejelentési szabályai, a 2018-ban teljesített termékértékesítést 2019. január 31-ig kell bejelenteni.
  • A tevékenységüket kezdő vállalkozók (ideértve az áfaregisztrált külföldi adóalanyokat) az adóköteles tevékenységükhöz kapcsolódó beszerzéseikre tekintettel, a nevükre szóló számla alapján adólevonási jogot gyakorolhatnak akkor is, ha a beszerzésre az adóhatósághoz történő bejelentkezésüket megelőzően került sor. Az ilyen esetekben a kérdéses beszerzésekhez kapcsolódó levonási jog a bejelentkezés napját magában foglaló adómegállapítási időszakban gyakorolható.
  • A jövőben szerb és török adóalanyok részére is lehetőség nyílik az áfavisszatéríttetésre. A török adóalanyokat az adó-visszatéríttetési jog csak korlátozott terjedelemben (termékfuvarozás vagy személyszállítás érdekében beszerzett üzemanyag, úthasználati szolgáltatás, gépjármű működtetéséhez igénybevett szolgáltatás, kiállításon, vásáron történő megjelenés érdekében történő termékbeszerzés és szolgáltatás igénybevétel). 

A „kisadókat” érintő módosítások

Népegészségügyi termékadó

Baleseti adó, biztosítási adó

  • Megszűnik a baleseti adó.  A kötelező gépjárműbiztosítás adózása a biztosítási adó keretein belül fog megvalósulni alacsonyabb adóteherrel (15 százalék; személygépkocsira és motorkerékpárra vonatkozó biztosítás esetén 20 százalék).

Regisztrációs adó

  • Csökken a kis és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adója.

Kulturális adó

  • A Szocho tv. módosítása tartalmazza a kulturális adóra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezését.

Pénzügyi tranzakciós illeték

  • Az online fizetések ösztönzése jegyében a lakossági átutalások 20 ezer forintig mentesülnek a tranzakciós illeték alól.

Szabályozott ingatlanbefektetési társaság

  • A SZIT-ekre vonatkozó módosítások elsősorban a már létrejött SZIT-ek működése és tőzsdei jelenléte során felmerült gyakorlati kérdéseket rendezik (pl. épületépítési projekt szervezésének lehetővé tétele; osztalékfizetési szabályok pontosítása; elsőbbségi részvények kibocsáthatósága stb.).

Az adóigazgatási eljárást érintő módosulások

Az idén hatályba lépett Art., Air és Avt. szabályai a technikai részletszabályok szintjén módosulnak.

Art.

  • Az adóhatóság jogszabálysértő döntése esetén  a visszatérítendő összeg után késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamat jár, kivéve, ha a téves adómegállapítás adózónak felróható.
  • A tervezet szerint a késedelmi pótlék – a tavalyi Art. javaslatokkal összhangban – a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege lesz, amely jelentősen meghaladja a jelenleg hatályos pótlékmértéket (az alapkamat kétszerese). A jelenlegi jegybanki alapkamat mellett hátrányosan alakul a késedelmi kamat számítása a kockázatos adózók esetében, ugyanis annak összege az emelt összegű késedelmi pótlék másfélszeresében kerülne meghatározásra.
  • A fentiek ellenére nem módosul az önellenőrzési pótlék mértéke, annak összege első önellenőrzéskor megegyezik a jegybanki alapkamat összegével, ismételt önrevízió esetén pedig az említett összeg másfélszeresét kell megfizetni.
  • A fenti módosulás egyfelől hátrányosan érinti az adófizetési kötelezettségüket nem határidőben teljesítő adózókat, másrészt, az adóhatóságot a kiutalási igények határidőben történő teljesítésére, valamint a kiutalás előtti ellenőrzések határidőben történő lezárására sarkallja.
  • A tervezet szerint az EKAER-bejelentési kötelezettség teljesítése során a Kereskedelmi Vámtarifa (Vtsz.) 2018. év január 1. napján hatályos Vtsz,  illetve TESZOR besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A külföldi bankszámlák bejelentése kapcsán pontosításra került, hogy csak a külföldi pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlák adatait kell bejelenteni a NAV felé.

Air.

  • Önálló fellebbezésnek van helye a visszatartási jog gyakorlásáról hozott végzéssel szemben.

Megszűnő különadók

Megszűnik a hitelintézeti különadó, illetve a magánszemélyeket terhelő 75 százalékos különadó.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL