A monetáris tanács döntései során az árstabilitás fenntartására fókuszál. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások „tartós” megváltozása alakítja, amit a testület fokozott figyelemmel kísér – írta a tanács a keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében.

A testület nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón kedden, a döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg: az élénk belső kereslet emeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét – mutat rá a testület. A monetáris tanács megítélése szerint az inflációs kockázatok szimmetrikusak.

Az infláció továbbra is változékonyan alakul, ezért a tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra. Monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére.

Világgazdasági kitekintésében a testület megjegyzi: a koronavírus megjelenése fokozta a bizonytalanságokat, elterjedése a globális növekedési kilátások újbóli romlását és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödését okozhatja.

Decemberben az infláció 4, a maginfláció 3,9, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,5 százalék, az éves infláció 2019-ben 3,4 százalék volt. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció enyhén csökkent az előző hónapokhoz képest. Az infláció decemberi alakulása megfelelt az MNB várakozásainak.

A testület prognózisa szerint a fogyasztóiár-index – főként az üzemanyag- és az élelmiszerárak növekedésének következtében – átmenetileg tovább emelkedik, majd 2020 első negyedévének végére visszatér a toleranciasávba, és az előrejelzési horizont második felében a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik. Az inflációs várakozások továbbra is horgonyzottak. Az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévében a jelenlegi szintje közelében alakul, majd ezt követően fokozatosan mérséklődik.

A hazai GDP a korábbi előrejelzésnél enyhén magasabb ütemben bővül a következő években – 2020-ban 3,7 százalékkal, míg 2021-ben és 2022-ben egyaránt 3,5 százalékkal -, miközben az eurózóna növekedési kilátásai tartósan visszafogottan alakulnak. Az eurozónához történő felzárkózás továbbra is legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fennmaradása mellett folytatódik. A költségvetési politika a következő években is anticiklikus tartalékokat képez. A gazdaság versenyképességének fokozatos javítása hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági növekedés fenntartható pályán maradjon – írja közleményében a tanács.

A nemzetközi pénzügyi piaci hangulat nem változott számottevően az előző kamatdöntés óta. Az olajárak az év eleji átmeneti emelkedést követően csökkentek. A külső monetáris politikai környezet lazábbá vált az elmúlt negyedévben. A globálisan meghatározó jegybankok kommunikációja előretekintve már nem jelez további lazító lépéseket, ugyanakkor a laza monetáris politikai környezet tartós fennmaradása várható. A monetáris tanács e tényezők árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli.

Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője hangsúlyozta: a forintgyengülés és a felgyorsult infláció sem késztette szigorításra a jegybankot, ha lesz is ilyen, arra tavasz előtt nem kell számítani. Egyelőre minden marad a régiben.

„A piac fokozottan figyelte a mostani döntést, mivel a forint az elmúlt napokban soha nem látott szintre gyengült, az euró árfolyama 338 forint felett is járt. Az infláció pedig gyorsulást mutatott az utóbbi hónapokban” – emelte ki az elemző.

Fontos tényező szerinte, hogy a nemzetközi környezet támogatja a laza monetáris feltételek fenntartását, az MNB emellett a GDP-növekedés, az infláció és a várható kormányzati gazdaságösztönző intézkedések fényében módosíthat az eddigi irányon.

„Egyelőre finomhangolásra számítunk, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy forintlikviditás csökkentésével erősíthetik a magyar devizát” – fogalmazott a szakember.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője azt emelte ki: a tanács a negyedéves inflációs jelentés alapján dönthet a monetáris kondíciók megváltoztatásáról. Azok normalizálása feltehetően lassú és fokozatos lesz, mivel egyrészt az infláció egyelőre kontrollálhatónak tűnik, másrészt a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek.

A hazai monetáris kondíciók szinten tartása, majd középtávon fokozatos szigorítása elégséges lehet a forint középtávú erősödéséhez, amely így támogathatja az inflációs cél elérését – jegyezte meg.

A Takarékbank elemzője arra számít, hogy a tanács az új inflációs jelentéssel egy időben dönt a likviditásbővítő deviaswap állományok tervezett méretéről, legközelebb 2021-ben folytatódhatnak a normalizációs lépések, az alapkamat emelése 2021 4. negyedéve előtt nem valószínű.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője kifejtette: bár az infláció a jegybanki célsáv teteje körül alakul, ami indokolná a szigorítást, és a forint is gyengül, az esetleges szigorítással a monetáris tanács megvárja a márciusi ülést, az új Inflációs Jelentést.

A jegybanki közlemény az előző hónapokhoz képest csak minimálisan változott, erőteljes jelzés a piacok számára nem található benne – állapította meg.

Újdonságként említik benne a koronavírust, amely a monetáris politikát két irányba befolyásolja: a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés szigorítást, a lassuló világgazdasági növekedés lazítást eredményezhet. A közlemény utolsó mondata is kettős üzenetet hordoz: egyrészt a jegybank a tartós inflációs folyamatokra reagál csak, másrészt viszont fokozott figyelemmel kíséri a fejlemények alakulását – jegyezte meg Regős Gábor.

A piaci konszenzussal és saját várakozásukkal is teljesen összhangban lévő kamatdöntés kommentjéből Jobbágy Sándor, a CIB csoport elemzője azt emelte ki: a forint gyengülését a januári kamatdöntést követő hivatalos közlemény sem kommentálta. Az inflációs kilátások megítélésében sem történt változás: a decemberi közleménnyel megegyezően „a hazai inflációs kilátásokat övező kockázatok újra kiegyensúlyozottá váltak” megállapítás maradt érvényben a januári közlemény szerint is.

A kilátásokat illetően e hónapban sem köteleződött el az MNB semmilyen jövőbeni kamatpálya mellett. Azonban egy apró, de fontos változás volt annak hangsúlyozása, hogy az MNB a tartós változásokra reagál – tette hozzá.

A közlemény az elemző szerint arra utal, hogy ameddig a forint gyengülése nem mutat további gyorsulást, és a gyengébb árfolyam fogyasztói árakba való átgyűrűzése nem erősödik számottevő mértékben, a jegybank önmagában a forint árfolyama miatt nem módosítja a kamatkondíciókat, legfeljebb az FX-swap aukciókon keresztül reagál, a forintlikviditás módosításával. A jegybank tehát maximálisan kihasználva a rendelkezésére álló mozgásteret továbbra is teljes mértékben elkötelezettnek látszik a laza monetáris kondíciók fenntartása mellett.

„Ez megerősíti azt a korábbi várakozásunkat, mely szerint rövid távon tartós forinterősödési korrekció kibontakozására minimális az esély, sőt, a következő egy-két hónapban az idén vártnál magasabb EUR/HUF árfolyam lehet jellemző” – áll a CIB elemzésében.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Szolgáltató senior elemzője kiemelte: a tanács közleménye korábban az „inflációs kilátások jövőbeni alakulását” nevezte meghatározónak, a friss közleményben viszont az „inflációs kilátások tartós megváltozása” szerepel. Ez arra utal, hogy a jegybank nem reagál „az ideiglenes inflációs túllövésre”.

Az inflációs kilátások feljebb tolódtak, a decemberi közleményben úgy várták, hogy az előrejelzési horizont második felére a 3 százalékos cél közelébe csökken vissza a drágulás üteme, a maiban az idei év végére a toleranciasávba (a felső széle 4 százalék) való visszatérést prognosztizálják. Összességében galamb hangvételű a közlemény, amelynek üzenete, hogy magasabb infláció esetén sem fognak érdemben szigorítani a monetáris politikai kondíciókon – szögezte le Varga Zoltán.

Az Equilor várakozása szerint az idei év egészében 3,4 százalékos, jövőre pedig 3,2 százalékos lehet az infláció. Amíg a jegybank nem látja tartósan veszélyben az inflációs célszint toleranciasávjának felső szélét (4 százalék), nagy valószínűséggel nem fog határozott lépéseket tenni. Ugyanakkor a forintgyengülés ütemének intenzívebbé válása nem lenne túl komfortos, így ez esetben jelzésértékű beavatkozás(ok)ra sor kerülhet – fűzte hozzá az elemző.

(Forrás: MTI)