Hatályba lépett az MNB ajánlása a lakossági banki termékértékesítők javadalmazási politikájáról, amelynek alkalmazását jövő januártól várja el az érintett piaci szereplőktől a jegybank. A cél olyan juttatási ösztönzők bevezetése a banki termékek, szolgáltatások értékesítőinek, amelyekkel megakadályozható, hogy ők a valós fogyasztói igények kielégítése helyett csak a profitszemlélet által vezérelt termékeket kínáljanak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa elfogadta a pénzügyi szolgáltatók lakossági banki termékek és szolgáltatások értékesítéséhez kapcsolódó javadalmazási elveiről szóló jegybanki ajánlást. Ennek alkalmazását az MNB (a megfelelő felkészülés érdekében) 2019. január 1-től várja el a piaci szereplőktől – írja közleményében a jegybank.
A friss jegybanki ajánlás a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, hitelközvetítők, pénzforgalmi szolgáltatók és az elektronikuspénz-kibocsátók lakossági banki termékeinek (például hitel- és betétszerződés, folyószámla, pénzforgalmi szolgáltatás) értékesítését végző személyekre vonatkozó, a javadalmazási politika kialakításánál elvárt elveket fogalmazza meg. Az MNB elvárja, hogy a pénzügyi szolgáltatók csak olyan gazdasági társaságot bízzanak meg közvetítői tevékenység végzésével, amelyik maga is megfelel az ajánlásnak.
Alapvető elvárás, hogy a pénzügyi szolgáltatók olyan értékesítést ösztönző juttatási rendszert alakítsanak ki alkalmazottaik és a velük kapcsolatban álló (függő/független, magánszemély/gazdasági társaság) közvetítők számára, amely – a jogszabályok betartásán túl is – biztosítja az ügyfeleknek, hogy minden esetben az igényeiknek megfelelő pénzügyi termékhez juthassanak. Az ajánlás célja megakadályozni azt is, hogy az értékesítők a magasabb profitért olyan termékeket helyezzenek előtérbe, mely a fogyasztóknak kárt okozhat.
Különösen károsnak tartja az ajánlás a kizárólag a mennyiségi célok (például a szerződéskötések száma) elérésétől függő juttatást a termékértékesítők számára egy-egy pénzügyi intézménynél. Ennek kizárása érdekében előírja a változó javadalmazás (bónusz) mértékének megállapításánál a minőségi szempontok (pl. a megfelelő ügyféltájékoztatás, kevesebb fogyasztói panasz és szerződésből kilépő ügyfél, jogszabályok betartása) figyelembevételét is.
A hazai közvetítők többsége megbízottként (nem alkalmazottként) végzi az értékesítést, s emiatt nem fix, előre rögzített, hanem kizárólag – az általa értékesített termék mennyiségétől függő – változó javadalmazást kap. Az ajánlás nem szabja meg a fix és változó díjazás arányát (ez a közvetítő foglalkoztatási formájától is függhet), ám rögzíti, hogy a mértékeket tudatosan, úgy alakítsák ki, hogy az ne ösztönözze a helytelen termékértékesítést. Az ajánlás nem várja el a pénzügyi szolgáltatóktól, hogy az általuk megbízottként foglalkoztatott alvállalkozók esetében is fix és változó elemre bontsák a javadalmazást, de az utólagos korrekció lehetőségét ebben az esetben is biztosítani kell. Ennek egyik lehetséges eszköze a javadalmazás egy részének halasztott kifizetése.
Az ajánlás teljesítése mellett a pénzügyi intézményeknek, közvetítőknek továbbra is meg kell felelniük a közvetítőkre és a közvetítői díjazásra vonatkozóan már létező hazai jogszabályok követelményeinek is. Kormányrendelet írja elő például a közvetítői javadalmazás szerzési és fenntartási jutalékra való bontását (ingatlannal fedezett hitel esetén utóbbi mértéke kötelezően a teljes közvetítői díj legalább 20 százaléka). A hitelintézeti törvény pedig megszabja, hogy a jelzáloghitel-közvetítők díja maximum az adott jelzáloghitel tőketartozásának 2 százalékára rúghat.
