Mis takar pontosan a minimumadóra vonatkozó szabályozás, mi a tavalyi változás tartalma, és mit tehet az, aki nem kíván a nyereségminimum után magasabb adót fizetni, mint amennyi a tényleges adóalap után terhelné? A Mazars szakértői válaszolnak.
2015. január 1-től megváltozott a társasági adóról szóló törvény jövedelem- (nyereség-) minimum számítására vonatkozó szabálya. Ennek eredményeképpen várhatóan jelentősen megnő az érintett cégek száma. De mit is takar pontosan a minimumadóra vonatkozó szabályozás, mi a tavalyi változás tartalma, és mit tehet az, aki nem kíván a nyereségminimum után magasabb adót fizetni, mint amennyi a tényleges adóalap után terhelné?
Kinél jöhet szóba a jövedelemminimum? Mikor alkalmazzuk?
A társasági adótörvénynek 2007 júliusa óta része a nyereségminimumra vonatkozó előírás. Az adózók egy része úgy tekint a szabályra, mint kötelező elem, vagyis ha az adózás előtti eredmény, vagy adóalap közül a magasabb érték nem éri el a nyereségminimumot, akkor automatikusan a nyereségminimumot tekintik adóalapnak. A nyereségminimum összegét ugyan valóban minden esetben meg kell határozni, hiszen az csak így dönthető el, hogy egyáltalán figyelembe kell-e azt vennünk, azonban azt sokan elfelejtik, hogy a szabályozás innentől az adózó választására bízza, hogy a nyereségminimum szerint adózik, vagy pedig adóbevallásában – az Art. 91/A. §-a szerinti kiegészítő nyilatkozattal élve – az eredetileg meghatározott (alacsonyabb) adóalapot veszi figyelembe.
Mi változott 2015-től?
A 2014-es év végéig hatályos rendelkezések szerint a minimum-adóalap meghatározásakor az összes bevételt csökkentette az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke, és az így számított (ill. speciális módosító tételekkel növelt/ csökkentett) összegének 2 százalékát kellett nyereség-minimumnak tekinteni. A 2015-től érvényes új szabályok értelmében azonban megszűnt a fenti csökkentő tételek alkalmazhatósága, vagyis a minimum adóalap gyakorlatilag (eltekintve a speciális módosító tételektől) az összes bevétel 2 százaléka lett. Az új rendelkezés elsősorban a kereskedő cégek számára eredményez jelentősen magasabb minimum-adóalapot, így a szabály alkalmazásának kérdése lényegesen szélesebb kört érinthet, mint a korábbi években.
Mire számíthat, aki minimumadó fizetés helyett nyilatkozik?
A jogszabály szövege alapján a minimumadó választása helyett nyilatkozattal élő adózók esetén kitöltendő kiegészítő nyomtatvány adatait az adóhatóság feldolgozza, és kockázatelemző program alapján kiválasztja azokat a cégeket, amelyeknél alapos okkal feltételezhető, hogy vállalkozói bevételüket eltitkolták vagy szabálytalanul számolták el költségeiket. A kiválasztottak ellenőrzése során a bizonyítási kötelezettség az adózóra hárul, azaz a NAV által kifogásolt gazdasági események valódiságát, továbbá azt, hogy a költségek, ráfordítások a vállalkozás érdekében merültek fel, magának az érintett cégnek kell bizonyítania. Ha ez nem sikerül, akkor az adóalapot és az adót is becslés útján fogja megállapítani az adóhatóság.
Jó tudni, hogy a minimumadó szabályának bevezetését követő időszakban az ellenőrzésre történő kiválasztás valóban nagy eséllyel, szinte automatikusan bekövetkezett azoknál, akik a nyilatkozattételt választották. Az ügyfélkörünkben tapasztaltak alapján azonban az utóbbi években ez az automatikus adóhatósági ellenőrzés elkopni látszik. Ennek egyik oka vélhetően, hogy az elmúlt években nyilatkozatot tevők között az ellenőrzésre történő kiválasztás módszerei finomodtak. Másrészről feltehetően a gazdasági megtorpanásnak köszönhetően folyamatosan nőtt a minimumadóval érintett cégek köre, amelyek „automatikus” levizsgálását a NAV kapacitásai nem voltak képesek lekövetni. Az érintett kört tovább növeli a 2015-ös év említett törvényváltozása is.
Mire számíthat, aki inkább minimumadót fizet?
Aki a minimumjövedelem alapján fizet, az elkerüli az automatikus kiválasztást, és az esetleges NAV vizsgálat miatt jelentkező kényelmetlenségeket. Ugyanakkor tévhit az, hogy a NAV az érintett adóévet egyáltalán nem vizsgálja. Amennyiben a Társaság adóalapja vagy adózás előtti eredménye közül egyik sem éri el a minimum-adóalapot, az ez utóbbi szerinti magasabb összegű adófizetés sem jelent ugyanis semmilyen garanciát arra vonatkozóan, hogy Társaságunkat elkerülik a NAV revizorai, hiszen a TAO bevallást utólag – bevallások utólagos vizsgálata keretében – akár külön vagy akár átfogó ellenőrzés keretében is vizsgálhatja. Zárójelben jegyezzük meg, hogy akár gyanakvásra is okot adhat egy későbbi átfogó ellenőrzésre történő kiválasztásnál az a tény, hogy valaki inkább minimumadót fizet csak amiatt, hogy elkerülje a NAV látogatását.
A 2015-ös megváltozott szabályok alapján azok, akik korábban a minimum jövedelem alapján adóztak, a most benyújtandó bevalláskor azzal szembesülhetnek, hogy társasági adójuk jelentős mértékben megnövekedett, ami automatikus 20 százalékos bírságot is jelenthet (feltöltésből hiányzó összegre számítva) pusztán amiatt, ha az új szabállyal a feltöltéskor nem számoltak.
Ezért, amennyiben a jövedelemminimum szerinti adófizetés cégének jelentős többletösszeget eredményez, véleményünk szerint érdemes alaposan átgondolni és felkészülve a nyilatkozattétel lehetőségét választani. Miért fizetne automatikusan több adót? – teszik fel a kérdést a Mazars szakértői, akik azoknak, akik a nyilatkozattétel miatti esetleges NAV vizsgálattól tartanak, egy belső átvilágítást javasolnak.
