Mekkora összegre büntetheti meg a vállalkozásokat a fogyasztóvédelmi hatóság és miért?

A BKIK mellett működő Budapesti Békéltető Testület legújabb kampányának célja a vállalkozások tudatosságának erősítése. A kampány II. részében számba veszik azokat a legfőbb eseteket, mikor kerülhet sor fogyasztóvédelmi bírság kiszabására.

Az egyik legégetőbb kérdés, amely a vállalkozásokat foglalkoztatja, hogy mikor kaphatnak bírságot a fogyasztóvédelmi hatóságtól. Magától értetődő módon ezt szeretnék elkerülni, és fogyasztóbarát, jogkövető magatartást tanúsítani.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Budapesti Békéltető Testület legújabb kampányának II. részében számba vesszük azokat a legfőbb eseteket, mikor kerülhet sor bírság kiszabására. A fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezésére ugyanis számos eszköz áll a fogyasztóvédelmi szabályok betartatása érdekében. Vannak ugyan olyan esetek, amikor egyenesen kötelező a bírság, de a hatóság célja közel sem ez, hanem ahol csak mód van, enyhébb szankciót alkalmaz.

Célunk a vállalkozásoknak történő segítségnyújtás, és a legfontosabb, legalapvetőbb rendelkezésekről való tájékoztatás. Nyilvánvalóan egy vállalkozás beindításakor mindenkinek meg kell ismerni a szakma szabályait maradéktalanul. Márpedig ide tartoznak a fogyasztóvédelmi szabályok is, és azok egyes részterületei. Az alábbiakban összefoglaljuk példálózó jelleggel azokat a feltételeket, mi mindent vizsgál a fogyasztóvédelmi hatóság a lehetséges szankció kiválasztásakor, ha pedig bírságra kerül sor, annak összege mekkora lehet.

I. Mit is ellenőriz a fogyasztóvédelmi hatóság?  

Ahhoz, hogy megértsük, miért kaphat egyáltalán fogyasztóvédelmi bírságot egy vállalkozás, először azt kell számba venni, mi mindent ellenőriz a hatóság. Márpedig ebből is sok-sok részterület van, számos olyan előírás, amelyeket Magyarországon a kereskedőknek be kell tartaniuk.

Még ez előtt is azonban azt kell tisztáznunk, hogy melyek egyáltalán azok a lényegesebb hatóságok Magyarországon, amelyek fogyasztóvédelmi feladatkörrel rendelkeznek. Ugyanis ezekből szintén több van.

I.1. A fogyasztóvédelmi feladatkörrel rendelkező lényegesebb hatóságok köre

• Fogyasztóvédelmi hatóság: Magyarországon az általános fogyasztóvédelmi feladatkörrel rendelkező hatóság a fogyasztóvédelmi hatóság. Ez is ugyanakkor egy gyűjtőnév, és az, hogy „fogyasztóvédelmi hatóság”, többféle szervezetet jelent a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján. Elsőfokon ugyanis a járási hivatal, illetve a megyeszékhely szerinti járási hivatal jár el a hatósági ügyekben, míg másodfokon országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal. A tájékoztató I.2. pontjában („Fogyasztóvédelmi rendelkezések a fogyasztóvédelmi törvényben”) részletesebben is foglalkozunk azzal, mit vizsgál a hatóság az eljárása során.
• Gazdasági Versenyhivatal: A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nagy szereppel bír többek között a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen, például megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrésében és meggátolásában is, többek között a hatósági bírság eszközével. Meg kell jegyezni, hogy hasonló feladatköre – a hozzájuk kapcsolódó területeken – a fogyasztóvédelmi hatóságnak és a Magyar Nemzeti Banknak szintén van. A GVH a megtévesztő gyakorlatok esetén akkor jár el, ha a szóban forgó és kifogásolható kereskedelmi gyakorlat alkalmas a gazdasági verseny érdemi befolyásolására.
• Magyar Nemzeti Bank: A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szintén egy hatóság, amely számtalan feladattal és funkcióval bír a pénzügyi közvetítőrendszer területén. Ennek során felügyeli annak egészét és biztosítja a hatékony működését is, melynek veszélyeztetése esetén közbelép és a megfelelő eszközt alkalmazza. Ez az eszköz lehet akár az engedély visszavonása, bírság kiszabása és számos más szankció vagy intézkedés. Mindez azt jelenti, hogy az MNB egyben a bankoknak, biztosítóknak és egyéb pénzügyi szolgáltatóknak a felügyeleti szerve is. Egyik legfőbb feladata, hogy betartassa e piaci szereplőkkel a rájuk vonatkozó kötelező előírásokat, jogszabályokat, rendelkezéseket. Emellett arra hivatott, hogy javítsa és erősítse a fogyasztóknak a pénzügyi szolgáltatókba, és az általuk nyújtott szolgáltatásokba vetett bizalmát, és ezáltal ellátja a pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóság feladatát is.
• Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal: A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztosági Hivatal (NÉBIH) többek között élelmiszerbiztonsági, élelmiszerlánc-felügyeleti feladatokkal bír, így például javaslatot tesz az élelmiszer- és takarmánybiztonságot veszélyeztető eseményekkel kapcsolatos kormányzati intézkedések kidolgozására, illetve azonosítja az élelmiszer- és takarmánybiztonságra kockázatot jelentő területeket.
• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Magyarországon a hírközlés szabályozási és felügyeleti, illetve a médiafelügyeleti feladatokat látja el, célja minden területen ugyanaz: a fejlődés és a piaci verseny kibontakoztatása; valamint a fogyasztók, felhasználók érdekeinek hatékony képviselete. Az NMHH többek között az elektronikus hírközlési és a hírközlési szolgáltatók felügyeletét látja el, és így juttatja érvényre az előfizetők érdekeit, jogait.
• Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal: A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kifejezetten a hazai energia- és közszolgáltatások piacának szabályozó hatósága, a nemzetgazdaság stratégiai jelentőségű ágazatait felügyeli.

Itt jegyezzük meg, hogy jelen tájékoztató alapját a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Fgytv.) foglalt, fogyasztóvédelmi hatóság eljárására vonatkozó rendelkezések képezik.

Ennek megfelelően a következőekben leírtak nem vonatkoznak többek között a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt pénzügyi szolgáltatások esetében érvényesülő előírásokra, a Gazdasági Versenyhivatalra vonatkozó szabályokra, valamint a többi, egyéb fogyasztóvédelmi feladatkörrel rendelkező hatóság (például: Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, stb.) eljárására, bírságolási gyakorlatára, és az ott érvényesülő bírságösszegekre.

I.2. Fogyasztóvédelmi rendelkezések a fogyasztóvédelmi törvényben

Az alábbiakban kizárólag az Fgytv-ben meghatározásra került egyes kiemelt területekkel foglalkozunk. Azonban még ezen kívül is, számos más jogszabály tartalmaz olyan fogyasztóvédelmi rendelkezést, amelyeknek betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ugyancsak vizsgálja.

Ezek közül több jogszabályt szerepeltetünk – kizárólag példaként érzékeltetve, milyen sokféle előírás van – jelen összefoglaló anyag mellékletében. Hiszen a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény értelmében is például a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a Vásárlók Könyve kihelyezésére vonatkozó előírásokat, és a sort még tovább lehetne folytatni.

Egyébként, már az Fgytv-ben is meglehetőségen széleskörű a fogyasztóvédelmi rendelkezések palettája. Így vizsgálja a hatóság, hogy a vállalkozások betartják-e a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással kapcsolatos szabályokat, vagy épp azokat az előírásokat, amelyek a gyermekek és fiatalkorúak védelmére vonatkoznak. Ellenőrzi, hogy a panaszkezelési, ügyfélszolgálati tevékenységre a szabályok mentén kerül-e sor, illetve, hogy az érintett vállalkozások, amelyek külön erre kötelezettek, foglalkoztatnak-e fogyasztóvédelmi referenseket.

Szintén vizsgálja a fogyasztóvédelmi hatóság azt, hogy a vállalkozás eleget tesz-e a békéltető testület eljárásában őt terhelő együttműködési kötelezettségnek.

Ellenőrzés tárgyát képezi az is, hogy nem tévesztik-e meg a fogyasztót valamilyen reklámmal vagy egyéb kereskedelmi gyakorlattal (tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal). Emellett vizsgálja a fogyasztóvédelmi hatóság azt is, hogy az áru értékesítésére, a termékek minőségére, összetételére, csomagolására, megállapított árára, a fogyasztói panaszok intézésére vonatkozó szabályokat betartják-e.

Külön kiemeljük azt az esetet, ha a fogyasztó hibás terméket vásárolt és utóbb kéri például annak kijavítását, kicserélését. Ez utóbbi esetekben ugyanis a fogyasztókat kellékszavatossági, jótállási jogok (elsősorban ingyenes javítás vagy csere, másodsorban vételár-leszállítás, a teljes vételár visszatérítése vagy mással történő kijavíttatás a kereskedő költségén) illetik meg. Ha a kellékszavatossági, jótállási jogot bejelentik a kereskedőnél, ezt ismét szigorú rend szerint kell kezelni – a fogyasztóvédelmi hatóság felügyeli azt is, betartják-e ezeket a külön előírásokat a kereskedők.

Ismét ide tartoznak azok a szabályok, amelyek az egyenlő bánásmód követelményére vonatkoznak, ugyanis erre is tekintettel kell lenni a termékek forgalmazása vagy szolgáltatása során, de ugyanúgy ellenőrzi a hatóság azt, hogy a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó előírásokat betartják-e.

Rendkívül széles tehát azon fogyasztóvédelmi szabályok köre már az Fgytv-ben is, amelyeket a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőriz. A jogsértésekkel szemben pedig széleskörű hatósági eszköztár áll rendelkezésére.

II. Milyen szankciókat alkalmazhat a fogyasztóvédelmi hatóság és mi alapján mérlegel?

A fogyasztóvédelmi bírság csak egyike azoknak az eszközöknek, amelyeket a fogyasztóvédelmi hatóság alkalmazhat, ha a szabályok megsértését tapasztalja. Minden eset más és más, és sokszor nincs is szükség bírságra, amely a legszigorúbb szankciók egyike. Többször ugyanis elegendő lehet akár a jogsértő magatartás folytatásának megtiltása, vagy épp csak egy figyelmeztetés (ez utóbbi alkalmazása például – néhány kivétellel – egyenesen kötelező a kis- és középvállalkozások esetében).

Általánosságban, a hatóság például az alábbi eszközökkel élhet a jogsértés megszüntetése érdekében:

• bizonyos esetekben figyelmeztetheti a vállalkozást,
• elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
• megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását,
• határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást,
• a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti, vagy megtilthatja az áru forgalmazását, illetve értékesítését,
• elrendelheti a jogsértő üzlet ideiglenes bezárását (ha ez a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme, vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges),
• adott esetben megtilthatja legfeljebb egy évre az adott termék (például alkohol vagy dohány) forgalmazását, ha 18 éven alulinak értékesítettek tiltott terméket (ha pedig ismét tiltott terméket adnak el, egy hónapra már be is lehet záratni az adott üzletet),
• fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki,
• kötelezheti egyúttal arra is a vállalkozást, hogy értesítse a hatóságot a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről.

Ennek köszönhetően mindig az adott jogsértéshez lehet igazítani, milyen eszközt/eszközöket alkalmaz a hatóság, hiszen minden élethelyzet más és más. Amikor például nagyon súlyos jogsértés történt, ott nyilván csak a nagyobb elrettentő erővel bíró szankció vezethet célra.

II.1. Mit vesz figyelembe a hatóság, amikor mérlegel?

Számos különböző körülményt vizsgál a hatóság akkor, amikor a kérdés az, milyen jogkövetkezményt alkalmazzon. Vannak például esetek, amikor ez a lehetőség kizárt, és azonnal bírságot kell kiszabni, ezekről a III. pontban ejtünk szót.

Általában viszont van mérlegelésre mód, hisz nem a feltétel nélküli pénzbírság a cél, hanem az, hogy a vállalkozás megfeleljen a fogyasztóvédelmi szabályoknak.

1. Amikor a hatóság a szankcióról dönt, figyelembe veszi először is a jogsértés súlyát. Más súllyal eshet latba például, ha a vállalkozás egy tartós fogyasztási cikk eladásakor egyáltalán nem töltött ki és adott át jótállási jegyet a fogyasztónak, és enyhébb megítélés alá tartozhat, ha a jótállási jegyen csak az egyik kötelező tartalmi elemet mulasztotta el feltüntetni. Egyébként a jogsértés súlyánál az is jelentős, hogy például csak egy vásárlónak adott el – jótállási jegy nélkül – terméket vagy pedig akár több százezer fogyasztónak.
2. Az sem mindegy továbbá, hogy – ha akár egy áruházlánc üzletéről van szó – csak és kizárólag egyetlenegy kisebb községben, az ott üzemeltetett helyi kisboltban sértették meg a jótállási jegy átadására vonatkozó kötelezettséget, vagy pedig erre az egész országban sor került a multicég valamennyi üzlete esetében.
3. A jogsértés súlyánál emellett az áruk értéke sem mindegy. Például, ha már egy mobiltelefon vételára meghaladja a 10.000 Ft-ot, akkor arra kötelező egyéves jótállás vonatkozik, és az előbb említettek szerint az értékesítéskor jótállási jegyet kell átadni. Más megítélés alá tartozhat itt az az eset, ha csupán egy 11.000 Ft-os mobiltelefon esetében marad el a jótállási jegy átadása, de az is más súllyal eshet latba, ha a legújabb és legdrágább, akár 600.000 Ft-os televízió esetében sértik meg a jótállás jegy átadására vonatkozó kötelezettséget.
4. Az is jelentőséggel bír, hogy meddig állt fenn a jogsértő állapot: egy napig, egy hétig, egy hónapig, vagy akár több évig. Súlyosabban minősül az az eset, ha például egy fél éven keresztül folyamatosan rosszul – azaz nem az előírásoknak megfelelően – írta ki az árait a vállalkozó. Azonban, ha például csak egy adott nap délelőttjén történt jogsértés, és a boltvezető hamar észrevette a hiányosságot és azonnal pótolta, ez mindenképpen méltánylást érdemlő körülmény.
5. A jogsértő magatartás ismételt tanúsítása olyan újabb elem, amelyet a fogyasztóvédelmi hatóság értékel. Ha például a panaszkezelési előírásoknak nem tesz eleget a kereskedő, és nem küldi meg az írásos fogyasztói panaszra harminc napon belül a válaszát, fogyasztóvédelmi rendelkezést sért meg, de csak egyszeri alkalommal. Azonban, ha ez már sorozatosan előfordul, tehát újra és újra nem válaszol a panaszokra, és újabb és újabb eljárás indul vele szemben, akkor látszik, hogy egyáltalán nem foglalkozik a fogyasztóvédelmi előírásokkal. Természetesen ez utóbbi esetben már súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazása lehet indokolt.
6. Egyúttal vizsgálja a hatóság azt is, hogy az adott jogsértéssel mekkora előnyt ért el az adott vállalkozás. Így például az árfeltüntetési előírások szerint az áruk árát egyértelműen kell feltüntetni, ha pedig egyszerre több árat ír ki a vállalkozás ugyanahhoz a termékhez, úgy az összes közül a legalacsonyabbat szabad csak felszámítania a vásárláskor. Egy konkrét példát véve, ha esetleg a kereskedő fél éven keresztül egyazon terméknél több különböző árat is feltüntetett, amelyek között a különbség jelentős volt – és a drágábbat számította fel mindvégig – úgy a jogsértéssel jelentős anyagi előny keletkezett az oldalán. Ha ugyanis betartotta volna a szabályokat és a kisebb összeget számítja fel, a bevétele is sokkal kevesebb lenne.

II.2. Bármennyi idő után büntethet a hatóság?

Nem! Indokolatlan lenne, ha a fogyasztóvédelmi hatóság visszamenőleg korlátlanul büntethetne bármilyen magatartást.

Épp ezért meghatározásra került a fogyasztóvédelmi törvényben az, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása a jogsértés bekövetkezésétől számított három év eltelte után már nem indítható meg. A három év viszont egészen addig nem kezdődik el, amíg az érintett jogsértő magatartás fennállt.

Így, ha például a rosszul feltüntetett árak egy teljes évig kint voltak a polcokon, és ezt a fogyasztóellenes gyakorlatot csak egy év múltán szüntette meg a kereskedő, akkor a három évet is az utóbbi időponttól kell számolni.

III. Mikor kötelező azonnal bírságot kiszabni?

Vannak helyzetek, amikor kezdetben egyáltalán nem lehet bírságot kiszabni, más esetekben viszont az egyenesen kötelező. Ez mindig általában attól függ, hogy mi is történt a szóban forgó esetben, és mi a fogyasztóvédelmi jogsértés pontos tárgya, de az sem mindegy, mekkora méretű vállalkozásról van szó.

III.1. Ha az érintett vállalkozás KKV-nek minősül

1. A kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV-k) esetében például, ha először fordul elő a vállalkozás életében jogsértés, akkor bírság kiszabása helyett kizárólag figyelmeztetést lehet alkalmazni (ez alól csak az adó- és vámhatósági eljárás és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó hatósági eljárás a kivétel, de ezek nem képezik tárgyát jelen tájékoztatónak). KKV-nak egyébként akkor számít az adott vállalkozás, amennyiben az összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

2. Azonban, még a KKV-k esetében sincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sértett vagy veszélyeztetett, vagy például általa olyan előírásokat sértettek meg, amelyek a kiskorúak (18 éven aluli személyek) védelmét szolgálják. Ez utóbbi körbe tartoznak például az alkohol- és a dohánytermékek értékesítésére vonatkozó korlátozások.

Egyébként, ha a kereskedő jogsértő magatartásával környezetkárosodás következett be, vagy pedig – koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozás miatt – kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben tanúsítottak jogsértést, szintén azonnal bírságol a hatóság.

De ugyanúgy ide tartozik például az az eset, amennyiben a vállalkozás megsérti a békéltető testület eljárásában fennálló együttműködési kötelezettséget. Ugyanis, már 2015. szeptember 11. óta, ha egy fogyasztó békéltető testületi eljárást indít egy vállalkozással szemben, akkor az utóbbi nevesítetten is köteles együttműködni a békéltető testülettel.

Az együttműködési kötelezettség először is kiterjed arra, hogy a vállalkozás köteles olyan személy részvételét biztosítani a békéltető testület előtti személyes meghallgatáson, akit felruházott azzal a joggal, hogy egyezséget kössön a fogyasztóval. Ezen túlmenően is kiterjed az együttműködés a válasziratküldés kötelezettségére.

E szerint a vállalkozásnak írásban kell nyilatkoznia a személyes meghallgatás előtt arról, hogy vitatja-e a fogyasztó álláspontját és az ügy körülményeit illetően is nyilatkoznia szükséges, meg kell jelölni bizonyítékait, az állításait alátámasztó tényeket. Azt is tartalmaznia kell a válasziratnak, hogy a vállalkozás elfogadja-e kötelezésként az eljáró tanács döntését.

Mindezek alól kivételnek minősül az az eset, ha a vállalkozás nem rendelkezik bejegyzett székhellyel vagy telephellyel, fiókteleppel abban a megyében, amelyre az adott békéltető testület illetékes. Ekkor ugyanis az együttműködési kötelezettség kizárólag a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

III.2. Amennyiben nem KKV követte el a fogyasztóvédelmi jogsértést

Megjegyezzük ugyanitt, hogy ha az érintett vállalkozás nem minősül KKV-nak, úgy már szélesebb körben érvényesül az azonnali bírságkiszabás kötelezettsége. Ide tartozik példaként szintén az az eset az előzőek közül, ha tizennyolc éven aluli személy védelmét szolgáló fogyasztóvédelmi rendelkezést sértettek meg, vagy pedig a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti.  De ide soroljuk többek között szintén, ha az említettek szerint a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban érvényesülő együttműködési kötelezettségét, vagy pedig, ha a jogsértést kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben tanúsították.

Egy újabb példát véve, ha a fogyasztóvédelmi hatóság már megállapított egy fogyasztóvédelmi jogsértést korábban, és határidőt tűzött ennek az orvoslására, de a határidő lejártát követő hat hónapon belül ismét ugyanazt a fogyasztóvédelmi rendelkezést sérti meg az érintett cég, az is kötelező bírságra ad alapot.

IV. Mekkora lehet a fogyasztóvédelmi bírság összege?

A fogyasztóvédelmi bírság összege rendkívül differenciált, így sok-sok tényezőtől függ az, mekkora bírság kerülhet kiszabásra. Általánosságban viszont kijelenthető, hogy a fogyasztóvédelmi bírság összege 15.000 Ft-tól akár 2 milliárd forintig is terjedhet. Ezen belül is azonban széles a hatóság mozgástere attól függően, hogy nagyobb árbevételű vállalkozásról van-e szó, és az is számít például, webáruház-e az adott vállalkozás.

IV.1. Alapeset: a multicégek köre

Amennyiben bírságkiszabásra kerül sor, alapesetben annak összege 15.000 Ft-tól az éves nettó árbevétel 5 %-áig, de legfeljebb 500 millió Ft-ig terjedhet (amennyiben az érintett vállalkozás a számviteli törvény hatálya alá tartozik és éves nettó árbevétele a 100 millió forintot meghaladja, de nem minősül KKV-nak). Ez alól azonban kivétel az az eset, amennyiben a jogsértés a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, vagy ha a fogyasztók széles körének okoz jelentős vagyoni hátrányt: ekkor ugyanis 15.000 Ft-tól legfeljebb 2 milliárd forintig terjedhet a bírság.

IV.2. A kisebb méretű vállalkozások

Amennyiben az előzőekben felsorolt személyi körbe nem tartozó vállalkozásról van szó, akkor a bírság 15.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig terjedhet. Ha azonban ez utóbbi esetben a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető jogsértésről van szó, akkor már a felső bírsághatár ez esetben a vállalkozás éves nettó árbevételének 5 %-áig terjedhet (kivéve, ha a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozásról van szó, mivel ekkor 5 millió forintig terjedhet a bírság).

IV.3. Eltérő bírságolás a webáruházaknál

Ha webáruházakról van szó, eltérően alakulnak a fenti bírsághatárok. Ha ugyanis az adott e-kereskedővel szemben a fogyasztóvédelmi hatóság – egy korábbi jogsértést követően – újabb jogsértést állapít meg az elektronikus kereskedelemre vonatkozó szabályok kapcsán, úgy a bírságösszeg már minimum 200.000 Ft-ról indul.

• Multicégek

Amennyiben az érintett webáruház a számviteli törvény hatálya alá tartozik és éves nettó árbevétele a 100 millió forintot meghaladja, de nem minősül KKV-nak, akkor itt 200.000 Ft-tól legfeljebb 500 millió forintig terjedhet a bírság. Kivétel ez alól, ha a fogyasztók széles körének okozott jelentős vagyoni hátrányt az e-kereskedő, vagy a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértette vagy veszélyeztette, mivel ekkor 200.000 Ft-tól 2 milliárd Ft-ig rúghat a bírság.

• Kisebb méretű vállalkozások

Ha viszont az előző személyi körbe nem tartozó webáruházról van szó, és az érintett vállalkozás típusa azoktól eltér, akkor 200.000 Ft-tól 2 millió Ft-ig terjedhet a bírság. Kivéve, ha a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértésről van szó: ekkor ugyanis a bírság az éves nettó árbevétel 5 %-áig terjedhet, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozások esetében pedig 5 millió forintig.