Már 100 ezernél több látogató járt a gyulai Almásy-kastélyban

A gyulai Almásy-kastély a 21. századi interaktív technika segítségével egy alföldi kastély hétköznapjai és ünnepei felfedezésének élményét kínálja a látogatóknak – nyilatkozta a KamaraOnline-nak Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Központ Múzeum Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Több mint 2100 négyzetméteren 1300 négyzetméter kiállítótér, 36 kiállító helyiség, ugyanennyi interaktív felület, közel félszáz installáció – és bő egy év alatt több mint 100 ezer látogató. Ezt mind „tudja” a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont.

Hogy az utóbbi számnál maradjak: mindössze két napon múlott, hogy nem kerültem „100 ezer látogató közelbe”. Ennyivel előbb érkeztem ugyanis, így a „győztes” egy építész házaspár hölgy tagja lett. Természetesen nem a versenyzésről szólt a különleges tárlatnézés, amely előtt kifogtam egy remek koncertet a díszparkban. Az Erkel Ferenc Ifjúsági Fúvószenekar szórakoztatta a nagyérdeműt. Nagy sikerrel.

Mint ahogy sikeres a 2016 márciusában megnyitott Almásy-kastély legújabb kori története is. Nagy múzeumjáró vagyok, szeretem a szépet, a történelmet, a történeteket. Gyulán pedig van mindenből bőven. Régen láttam olyan profi interaktív kiállítást, mint most az Almásyban.

A KamaraOnline kérdéseire Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Központ Múzeum Nonprofit Kft. ügyvezetője válaszolt.

Csapatépítő tréningeket is kínálnak majd

– Melyek az első tapasztalatok a tavaly tavaszi nyitás óta, mekkora az érdeklődés?

– A megnyitó óta eltelt időszak rendkívül örömteli volt, hiszen óriási az érdeklődés. Nemrégiben volt lehetőségünk köszönteni a 100 ezredik látogatót: Knézich Károly ükunokája és kedves párja június 7-én délelőtt lépte át a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont fogadóhelyiségének küszöbét. Szinyei Bélát és Szinyei Bélánét a sajtó képviselői várták, az esemény jelentős érdeklődés mellett zajlott. A két éjszakára Gyulára érkezett vendégeket Görgényi Ernő polgármester köszöntötte. Elsőként az Almásy-kastélyt, majd a várat tekintették meg és arra is jutott idejük, hogy a Várfürdőben lazítsanak.

– Mennyire jellemző, hogy szervezett csoportok érkeznek?

– Abszolút jellemzőnek tekinthető. Az osztálykirándulások időszakát éljük, így napi szinten nem ritka 8-10 iskolás csoport érkezése. Azonban arra is volt már példa, hogy egy komplett iskola választotta úti célként Gyulát és azon belül is a kastélyt és a várat. Az idősebbek is megtalálják, megtalálhatják a számításukat, a nyugdíjas turistacsoportok előszeretettel érkeznek a kicsit csendesebb téli időszakban is.

– Megbecsülhető, hogy határon túlról hány vendég jött?

– A határon túli vendégek körében kiemelkedően népszerű a kastély, hiszen nem csupán a honlapunk érhető el angol, német és román nyelven, hanem ugyanezen nyelveken tárlatvezetést is tudunk biztosítani. A mindössze 300 lépésre található Várfürdő éves szinten több mint 600 ezer vendéget fogad, a látogatóik jelentős része Romániából jön, legyen akár román ajkú vagy éppen határon túli magyar. Közülük is sokan térnek be hozzánk, hiszen európai szinten is különlegesnek tekinthető az, ami itt található.

– Mi a kastély szlogenje, amelyet a marketingben használnak?

– Az elsődleges szlogen a „Mesél a kastély”. Az épületegyüttes minden olyan momentumról mesél, amit eddig egyetlen kastély sem mondott el: mi történt pontosan a színfalak mögötti világban, ami nélkül a pompa és a ragyogás azonnal kihunyt volna. A gyulai Almásy-kastély a 21. századi interaktív technika segítségével egy alföldi kastély hétköznapjai és ünnepei felfedezésének élményét kínálja a látogatóknak. Hazánkban egyedülálló módon szól a korabeli étkezési szokásokról, az ételekről, a birtokos család és a személyzet napirendjéről, a személyzet tagjainak feladatáról, az öltözködési szokásokról, a kastély egyes helyiségeinek funkcióiról, a korabeli fűtés- és világítástechnikáról és még számos érdekességről. (Számomra szinte hihetetlen, de a személyzet tagjai 34 szakmát képviseltek – Sz. Cs.)

– Hol, milyen gyakorisággal tudják reklámozni a programjaikat?

– A helyi, Békés megyei hírközlő csatornákkal, a Gyulai Hírlappal, Gyula Televízióval, Beol.hu oldallal és a Békés Megyei Hírlappal kiváló kapcsolatot ápolunk, rendszeresen, hétről-hétre megjelentetik programjainkat, eseményeinket és az országos médiumok is esetenként beszámolnak ezekről. Ebben persze sokat segít kommunikációs csapatunk, hiszen újságíró és fotós-operatőr kollégáink segítségével kész anyagokkal, értékes tartalmakkal tudjuk ellátni partnereinket.

– A hazai mellett költenek külföldi marketingre?

– A külföldi marketing elsődlegesen a román területekre koncentrál, legutóbb Temesváron és környékén folytattunk aktív kampányt. A hagyományos médiumok mellett a virtuális felületek, közösségi oldalak is jelentős szerepet játszanak, de a Google AdWords adta lehetőségekkel is élünk.

– Van kapcsolatuk a Magyar Turisztikai Ügynökséggel?

– A Magyar Turisztikai Ügynökséggel nincs direkt kötődésünk, a város turisztikai kft-je által közvetett kapcsolat áll fenn. Több alkalommal előfordult, hogy az ügynökség Dél-alföldi munkatársa újságíróknak szervezett study tourt, ami célirányosan a kastélyt volt hivatott megmutatni az érdeklődőknek. Plakátokat is készíttetünk, továbbá a részletes programjainkat tartalmazó füzetet is, melyet „lelőhelyeken” (a város éttermeiben, a Várfürdőben, szórakozóhelyeken és természetesen kiállítóhelyeinken) lehet megtalálni, valamint a Gyulai Hírlap előfizetési példányaival együtt juttatunk el a gyulai háztartásokba.

– Hogyan jött létre a kapcsolat a Magyar Kastélyszállodák Szövetségével?

– A Magyar Kastélyszállodák és Történelmi Épületek Szövetsége közel egy évtizede alakult. Azon dolgoznak, hogy a kastélyturizmust bevezessék a köztudatba, fellendítsék, közelebb hozzák ezeket a nagyszerű épületeket, azok történetét a potenciális látogatókhoz. A szövetséghez való csatlakozás igen szigorú irányelvek mentén lehetséges, az alapvető követelmények között a legalább évszázados múlt is megtalálható. A magas minőségű szolgáltatási színvonalat a szervezet maga ellenőrzi, így a tagságba való tartozás minőségi garanciát is jelent. A kapcsolat keresése, megerősítése kölcsönös volt, ám a tagságot az Almásy-kastélynak volt szükséges kezdeményeznie. A tagfelvételről a szövetség tavaly szeptemberi közgyűlésén született döntés.

Nem csupán kastélyszállodák lehetnek tehát tagok, hanem olyan történelmi épületek is, melyekben egyéb szolgáltatásokat végeznek, például rendezvényhelyszínként, múzeumként vagy éppen egészségközpontként funkcionálnak. A fő, hogy bizonyított legyen a létesítmény történelmi háttere és a szolgáltatásokban nyújtott kiemelten magas minőség.

– Jár valamilyen kötelezettséggel a tagság?

– A tagok számára megfogalmazott irányelvek között hangsúlyos elem az, hogy nyissanak a látogatók felé, széles körben vigyék az épületek jó hírét. A tagsággal járó pozitívumok között említhető a közös megjelenés, együttes marketing-tevékenység.

– Minek alapján döntenek az időszaki kiállításokról?

– Az időszaki kiállítások koncepciójának kialakításakor és megvalósításakor a helyi kötődés, helyi kapcsolat az egyik legfontosabb, leghangsúlyosabb szempont. A következő időszaki tárlat a Gyulai Vár korabeli állapotát megjeleníteni szándékozó Szigeterőd projekt előkészítéséhez kapcsolódó régészeti ásatásokról fog szólni. A kiállítás kimunkálásán már dolgoznak az Erkel Ferenc Múzeum munkatársai. Persze a kastélyhoz lazábban kötődő témák is megjelennek. Így csodálhatják most látogatóink a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. egyedi gyártású darabjait.

– Éves szinten hány rendezvényt tartanak? Melyiket tartja az eddigi legsikeresebbnek?

– Nehéz egyet kiválasztani. Az elsődleges szempont a korábbi főúri rezidenciák kultúra-közvetítő szerepe. A 2017-es év programjait lejegyző kulturális szervezőknek elsősorban az évszázados tradíciók, hagyományok diktálnak. A Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély az 1700-as évek elejétől fogva a térség meghatározó gazdasági bástyája volt. Az itt élt családok sokat tettek azért, hogy felvirágoztassák a vidéket. A nemesi famíliák kiemelkedő egyéniségei a mindennapi életet formáló megfontolásokon túl számos olyan kulturális esemény születésénél is bábáskodtak, melyek napjainkban és az elkövetkező évszázadokban is iránymutatóak lesznek.

A több évszázados hagyományok iránti sziklaszilárd elkötelezettség hozza tehát a törekvést, ami arra irányul, hogy az egyre nagyobb számban érkező turisták és természetesen az értékeikre mégoly büszke gyulaiak, Békés megyeiek maradandó élményekkel gazdagodjanak. A rendezvények száma éves szinten jóval meghaladja a 100-at. Az érdeklődőket minden hétvégén garantált programokkal, pincetárlattal, barokk kori alkotóházzal, játékos szalondélutánnal, illetve filmvetítéssel várjuk.

Nemrégiben bonyolítottuk le a Kastély Zenei Napok elnevezésű, háromnapos koncertsorozatot és hamarosan, június 24-én következik a Múzeumok Éjszakája, ami a tavalyi esztendőben is kiemelten sikeres volt, hiszen nem mindennapi élményeket kínált. Rendszeresek a kápolnában rendezett koncertek. Említésre érdemes a kávézó teraszán megtartott Nyáresti csevej címet viselő beszélgetéssorozat, ami az idei esztendőben is folytatódik majd. A karitatív tevékenységre is kiemelt figyelmet fordítunk, ez is évszázados hagyománynak tekinthető.

– Lehet esküvőket rendezni a kastélyban?

– Természetesen ez a lehetőség is adott. Az esküvői szezonban a rendezvények, házasságkötések mellett számtalanszor előfordul, hogy a párok a parkot és a kastélyt választják fotózásuk helyszínéül.

– A cégek körében népszerű rendezvényhelyszín lett a kastély?

– Igen népszerű, bár azt is tudni érdemes, hogy a kastély kisebb létszámú, meghittebb, 25-30 fős összejövetelek részére szolgál optimális helyszínként. Nem csupán a főúri lakok mindennapjairól tudhatnak meg többet, stílusos helyszínt is találhatnak a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban. Családi eseményeknek, céges rendezvényeknek is helyet biztosítunk. Egyedi környezetet, meghitt hangulatot nyújtunk a kastély tereiben, a kápolnában vagy a kávézó melletti tárgyalóban. Az ország minden tájáról érkeznek hozzánk vállalkozások, több fővárosi, valamint romániai cég is járt már nálunk.

– Éves szinten mennyibe kerül az üzemeltetés? Hány munkatársat foglalkoztatnak?

– Az üzemeltetés költségeiről szólva elmondható, hogy a 2016-os esztendő látogatói adatai lehetővé tették, hogy a kastély önfenntartó módon működjön. A munkatársak létszáma 25 főre tehető.

– Milyen az edukációs programjuk? A nyári szünetben is szerveznek diákoknak programokat?

Rendszeresen fogadunk önkénteseket és közösségi szolgálatra jelentkező diákokat. A tanulókat a hétköznapi feladatok elvégzésébe vonjuk be, így betekintést nyerhetnek az adott terület szakmai hátterébe. A program az együttműködésen és a kölcsönösségen alapul, a vonatkozó előírások maradéktalan betartásával.

– Az eddigi működés tapasztalata alapján látható, hogy mi az, amin változtatni kell?

– Diplomás, nem ritkán történészi végzettséggel, képzettséggel rendelkező tárlatvezető munkatársaink folyamatosan azon dolgoznak, hogy újabb és újabb tematikus tárlatokat állítsanak össze, melyek segítségével rengeteg érdekességet lehet megtudni a 18. és 20. század közötti időszakról. Fontos, hogy azon látogatóink is újabb élményekkel gazdagodhassanak, akik már tiszteletüket tették nálunk. Az újdonságok között említhető, hogy csapatépítő tréningek helyszíneként is szeretnénk helyt állni, ennek érdekében személyre, cégre szabott ajánlatokkal készülünk.

– A gyulaiaknak, Békés megyeieknek nyújtanak kedvezményt a belépőjegy árából?

– A gyulaiak természetesen jogosultak kedvezményes belépőjegy megvételére. Ez bármely értékesítési konstrukciót figyelembe véve 50 százalékos engedményt jelent.

– Nagyon szép, informatív a honlapjuk.

– A kommunikációs feladatokat majdnem teljes egészében belső munkatársak végzik. A csapatot Fábián Tamás kommunikációs vezető irányítja, a képi megvalósításért, a fotókért, videókért Incze László felel, míg a szöveges tartalmakat Erdei-Kovács Zsolt készíti. A honlap elkészítésében persze professzionális külső segítséget is szükséges volt igénybe venni. A weboldal kinézete, szerkezete, no meg a megjelenített tartalom azonban a kommunikációs kollégákat dicséri.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy nonprofit kft-nk üzemelteti a kastély mellett a várat és az Erkel Ferenc Emlékházat is, amik szintén önálló honlapot kaptak. Ezen intézmények iránt érdeklődnek ugyanis leginkább a Gyulára érkező, illetve úti célt kereső bel- és külföldi turisták, továbbá a helyi, Békés megyei lakosok is.

– Mennyire tartják fontos marketing platformnak az internetes közösségi oldalakat?

– A közösségi felületek kiemelt hangsúlyt kapnak a marketingben és a kommunikációban. Az elsődleges szempont a multiplatformitás, azonban legalább ennyire fontos a mikroszegmentáció is. Az Almásy-kastély önálló honlappal, Youtube-csatornával, Facebook-, Instagram- és Twitter-oldallal is rendelkezik. Ezek a platformok mind azt a célt szolgálják, hogy elérjük a potenciális érdeklődőket és számukra érdekes, és legfőképpen értékes tartalmakat állítsunk elő.

A legnépszerűbb közösségi oldal immár hazánkban is jellemzően önálló médiumként, hírközlő csatornaként működik. Ezt érdemes szem előtt tartani, hiszen így lehet a leghatékonyabban érdeklődői közösséget, márkahűséget építeni, elnyerni a potenciális látogatók és megtartani a már nálunk járt vendégek bizalmát.

– Van kedvenc terme, kiállított tárgya?

– A személyes kedvencem a főúri etikettről szóló kiállító terem, ahol aranyszín kalitkában kanárimadarak is megtalálhatóak. Azt gondolom, nem megszokott, hogy ilyen jellegű kiállítótérben élő állatok is megtalálhatóak legyenek, ez egy igazán különleges része a kiállításnak, bár a többi is kiemelkedően figyelemre méltó. Az aranyszín kalitka és az énekesmadarak erős szimbólumként élnek, hiszen a főúri létet át meg átszőtték a különféle előírások. Az úrfiknak és kisasszonyoknak már egészen fiatal koruktól kezdődően el kellett sajátítaniuk az etikettet. A falon egy 19. századi szerző, Wohl Janka Illem című könyvéből olvashatunk idézeteket, ez is egy igen érdekes momentuma, jellegzetessége ennek a teremnek.

– Biztos van különösen kedves története a kastéllyal kapcsolatban.

– Ki üzemelteti a Kastély Kávézót?

– Az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. üzemelteti. Ez az önkormányzati tulajdonú cég az, amelyik a kastély, a vár, az Erkel Ferenc Emlékház, a Ladics-ház, a Kohán Képtár és a művelődési ház működtetéséért, fenntartásáért is felel. A Kastély Kávézó kínálatában kézműves sütemények, házi főzésű sörök és szörpök, valamint kávéspecialitások szerepelnek.

Így készül a csokoládé leves

Dombi Ildikó elárulta az egyik finomság receptjét is. Az állandó kiállítás egyik installációján (ami száz évvel ezelőtti receptek alapján készült és fotózott ételeket mutat be) az egyik recept Dobos C. József receptkönyvéből a csokoládé leves elkészítését ismerteti.

Hozzávalók:

• 1,5 liter tej
• egy tábla csokoládé (étcsokoládé, gyerekeknek készítve tejcsokoládé)
• ízlés szerint cukor (legfeljebb egy csapott evőkanálnyi)
• három tojás sárgája
• pirított, karamellizált zsemlekocka

Elkészítés: a 1,5 liter tejet, a reszelt csokoládét és a cukrot sűrűn kevergetve összefőzzük, majd a három tojássárgáját is beleengedjük a lábasba. A csokoládét – folyamatos keverés mellett – hozzáadjuk és egyneművé dolgozzuk. Adjunk hozzá pirított zsemlekockát, mintegy levesbetétként. Kukoricapehellyel is elkészíthető, a mézes a legjobb! Felnőttek számára készíthető konyakkal is; házi főzésű pálinkával is elkészítettem, nem vallottam szégyent barátaim előtt. Amennyiben a pirított zsemlekockát kevéske cukorral/mézzel, citrommal és leheletnyi égetett alkohollal karamellizáljuk, akkor elképesztő lesz az íz hatás! Finomra vágott mentával és reszelt narancshéjjal bolondítható még tovább. Az enyhén savanykás ízek kedvelői lime-ot/citromot cseppenthetnek bele.

Ha gyerekeknek készítjük, akkor először a megmaradt tojásfehérjét csipetnyi sóval verjük fel. Formázzunk galuskákat és tejben főzzük ki a négy-öt perc alatt. Adjuk leveshez a habfelhőket és hintsük meg színes cukorkával. Az elvárt hatás – a fülig érő mosoly – nem marad el.

Egyszerűen, villámgyorsan elkészíthető finomság, ízben- és energiában gazdag édesség. Hosszú téli estéken elengedhetetlen kellék, ajánlott egy-egy romantikus vacsorához, esetlegesen Valentin-napi különlegességként. Könnyeden váltható ki vele a desszert. Egyszerűségéből adódóan sokoldalúan illeszthető házi receptes gyűjteményünkhöz – mondta Dombi Ildikó.

Történelem dióhéjban: Erkel Ferenctől Munkácsy Mihályig

A gyulai kastély első említése 1722-ből eredeztethető, az épület a Franz Leopold Rosenfeld mérnök-kapitány által készített térképen tűnik fel először. Az akkor még földszintes kúriát Harruckern János György lovag (bárói címet 1629-ben kapott) építtette, a több mint hat évszázados téglavárhoz tartozó huszárvár területén.

A közel háromszáz éves épületegyüttes folyamatosan változott, az itt élt családok bővíttették, igényeik és az adott kor diktálta követelmények szerint alakították. A gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély az ország kulturális életében is jelentős szerepet játszott. Ez az első magyarországi kastély, amelyben színdarabot adtak elő (1746-ban).

Himnuszunk zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek a nagyapja kulturális udvarmesterként és házi muzsikusként élt a falai között, a grófi csemeték zenei neveléséről is gondoskodott, s maga a nagy zeneszerző is gyakran megfordult itt.

Korának ünnepelt alkotója, Munkácsy Mihály a gyulai kastélyban kezdett ismerkedni a festészettel Szamossy Elek keze alatt, aki a Wenckheim família régi családi arcképeit, ősgalériáját másolta és javítgatta akkoriban (1876-ban).

A gyulai kastélyba háromszor is ellátogatott az uralkodó a 19. században: 1807-ben I. Ferenc, 1857-ben és 1876-ban pedig Ferenc József (1857-ben Erzsébet királyné is vele tartott; 1876-ban pedig vonattal érkezett).

A 20. század első felében az Almásy család birtokolta az addigra teljes egészében felépített rezidenciát. A kastély a II. világháborút követő államosítás után előbb traktorista iskolaként, majd hosszú évtizedeken át csecsemőotthonként szolgált.

A kastély parkjában még az Almásyak kezdték meg a termálvizes fürdők kialakítását, mely már 1958-ban gyógyvizes helyként vált ismertté. Ettől az esztendőtől egészen 2002-ig csecsemőotthon működött a falai között, majd több mint egy évtizeden át állt üresen.

A felújításra, rekonstrukcióra, látogatóközpont kialakítására pályázatott adott be a város, a tervezet megvalósítását 2014-ben kezdték meg és 2015 őszén fejezték be. A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont 2016 március 18-án nyitotta meg kapuit, s az eltelt bő egy évben immár több mint 100 ezer látogatót fogadott.

Szerdahelyi Csaba

Fotók: Incze László/KamaraOnline