Az Európai Unióban a 15–74 éves foglalkoztatottak ötöde részmunkaidőben dolgozik, Magyarországon ez az arány csupán 6 százalék.
Az Európai Unióban a 15–24 évesek közül 2015-ben 220 millió főnek volt állása, a munkanélküliek 23 millióan, az inaktívak pedig 136 millióan voltak – derül ki az Eurostat munkaerő-piaci felméréséből. Az aktívak ötöde, 44,7 millió fő részmunkaidőben dolgozott; közülük tízmillióan számítottak alulfoglalkoztatottnak, azaz szívesen dolgoztak volna többet és készen is álltak volna erre, ha erre lehetőségük nyílik. Az alulfoglalkoztatott részmunkaidős dolgozók kétharmada nő.
A gazdaságilag aktívakon – azaz a foglalkoztatottakon és a munkanélkülieken – túl 11,4 millió 15–74 éves uniós polgár tekinthető még potenciális munkaerőnek: közülük 9,3 millióan készen álltak arra, hogy munkába álljanak, de nem kerestek aktívan munkát, míg 2,2 millióan voltak azok, akik kerestek ugyan munkát, de nem álltak készen arra, hogy munkába álljanak. Az előbbi csoportba tartoznak például, akik feladták az álláskeresést, az utóbbiba pedig azok a diákok, akik a diploma megszerzése utáni időszakra gondolva pásztázzák a munkaerőpiacot. A „potenciális munkaerő” többségét (56,7 százalékát) szintén a nők adják.
A részmunkaidőben foglalkoztatottak uniós átlagban az összes foglalkoztatott 20,3 százalékát adják. A legmagasabb az arányuk Hollandiában, ahol a foglalkoztatottak 50,7 százaléka részmunkaidőben dolgozik. Magyarországon ez a forma nem különösebben elterjedt: 2015-ben a foglalkoztatottak 6,0 százaléka dolgozott így. Ennél egyedül Bulgária mutatója alacsonyabb (2,6 százalék), Szlovákiáé ugyanekkora, Csehországé 6,1 százalék.
A részmunkaidős munkavállalók között a legnagyobb arányban Görögországban voltak az alulfoglalkoztatottak: az ebben a formában foglalkoztatottak 71,8 százaléka szívesen dolgozott volna többet. Cipruson ez az arány 68, Spanyolországban 54,2 százalék. Az alulfoglalkoztatott részmunkaidősök aránya Dániában (9,5 százalék), Csehországban (9,6 százalék) és Észtországban (12,0 százalék) volt a legalacsonyabb. Magyarországon a részmunkaidősök 26,7 százaléka, 68 ezer fő sorolható ebbe a kategóriába.
A potenciális munkaerő Olaszországban a legnagyobb létszámú: 3,5 millió fő, ami a „tényleges” munkaerőpiac 14 százalékának felel meg. A potenciális munkaerő többségét a tagállamok nagy részében a nők adják, Magyarország – Írországgal, Bulgáriával, Litvániával, Dániával és Finnországgal – a kivételek közé tartozik. Magyarországon tavaly a potenciális munkaerőt 154 ezer fő adta (pontosan fele-fele arányban nők és férfiak), közülük 145 ezren voltak, akik készen álltak arra, hogy munkába álljanak, de (már) nem kerestek aktívan állást.
