A magyar gazdaság a tavalyi, átmenetileg kiugróan gyors, 3,6 százalékos és az első negyedévi 3,5 százalékos bővülés után idén lassul, 2,7 százalék körüli ütem valószínű – a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint.

A gazdaság lassulásának fő oka a beruházások stagnálása. A fogyasztás növekedése azonban gyorsul. Az első félévi 0,4 százalékos árcsökkenést a második félévben 0,5 százalék körüli emelkedés követi. A külső és belső egyensúly kedvezően alakul – olvasható a GKI elemzésében.

A bóvliból való kikerülés jövő évre csúszhat

Magyarország hitelbesorolása várhatóan javul, a bóvliból való kikerülés azonban 2016-ra csúszhat. 2015. április-május folyamán a legtöbb ágazat dinamikája csökkent az első negyedévhez képest. Az iparban és az építőiparban 2 százalékpontos, a kereskedelemben 1 százalékpontos a lassulás. Euróban számítva az export növekedési üteme 4 százalékponttal volt kisebb.

Az iparban és az építőiparban az előző hónaphoz viszonyított termelési volumen is csökkent áprilisban és májusban. Bár a reáljövedelem növekedési üteme idén a tavalyi 3 százalékról idén 2-2,5 százalékra csökken, a fogyasztás bővülése 1,6 százalékról 2,5 százalékra emelkedik. Ezt részben a devizahitesek tehercsökkenése magyarázza, de nő a külföldön dolgozók hazautalt jövedelme is, s a harmadik éve emelkedő reáljövedelem is bátorítólag hat a lakosságra.

A beruházások viszont az EU-támogatások tavalyi csúcsa után idén már csak stagnálnak.

Közmunkások nélkül 0,9 százalékos foglalkoztatás bővülés

Az alkalmazottak száma 2015 első öt hónapjában 2,7 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A költségvetési szektorban csak 0,3 százalékkal volt magasabb a létszám. A közmunkások nélkül 0,9 százalékos volt a foglalkoztatás bővülése, a közmunkás-létszám ugyanis az első négy hónapban – a tavalyi, választás előtti időszak magas szintje miatt – elmaradt a 2015. évitől.

Kedvező a vállalkozásoknál dolgozó alkalmazottak létszámnövekedése, azonban figyelmeztető, hogy az első negyedév 3,6 százalékos dinamikáját április-májusban már csak 2,5 százalékos bővülés követte. A magyar árszínvonal 2014 áprilisától idén májusig szinte minden hónapban csökkent, májusban azonban 0,5 százalékos, júniusban pedig 0,6 százalékos áremelkedés következett be az egy évvel korábbihoz képest. Ez trendfordulót jelent; éves átlagban változatlan, vagy néhány tizedszázalékkal emelkedő árszínvonal várható.

Tartós maradhat az 1,35 százalékos alapkamat

A magyar monetáris politika 2012 nyarától szinte folyamatosan csökkenti a jegybanki alapkamatot, a jelenlegi 1,35 százalékot azonban tartósnak gondolják. A forint árfolyama – jelentős ingadozások mellett – trendszerűen gyengül, a második félévben az első félévi 307,4 forintos euró után 310- 315 forintos árfolyam várható. Ebben szerepe lehet annak is, hogy az MNB várhatóan minél később akarja megkezdeni az amerikai Fed már idén (talán szeptemberben) várható kamatemelését kényszerűen követő kamatemelési ciklusát.

A hitelminősítők egyelőre legfeljebb pozitív kilátások rögzítésével „díszítették” a magyar kockázati besorolást, a befektetői kategóriába való átsorolás a többségüknél 2016-ra csúszhat.

Költségvetési szempontból az adóbevételek kedvező alakulása következtében jól indult 2015. A nyár elején törvénybe iktatott többletkiadások, az új – például migrációval összefüggésben – elhatározott ráfordítások, egyes adófajták, támogatás-kifizetések EU általi felfüggesztése azonban feszültségeket valószínűsít.

Elérhető a 2,4 százalékos államháztartási hiány

Ugyanakkor a kormányzat – akár kisebb évközi kiigazításokkal, az év végi adósságállomány kreatív beállításával – valószínűleg képes lesz az előirányzott 2,4 százalékos államháztartási hiány elérésére, s a GDP-arányos államadósság mintegy 0,5 százalékpontos csökkentésére. A nagy ellátó rendszerek többségében viszont már rövidtávon is feszültségek érzékelhetők.

A folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma idén várhatóan a tavalyi 8,1 milliárd euróhoz hasonló, 8 milliárd euró körüli lesz. Ez az első negyedévben időarányosan teljesült is. A beérkező EU fejlesztési támogatások ugyan 4 milliárd euróról 2 milliárd euróra csökkennek, de ezt a külkereskedelmi aktívum bővülése ellensúlyozni tudja. Ugyanis amíg tavaly a belföldi felhasználás gyors emelkedése következtében a behozatal 1,3 százalékponttal meghaladta a kivitel dinamikáját, idén az export lesz 1,5 százalékponttal gyorsabb.