A százezer főre vetített korai halálesetek száma Magyarországon volt a legnagyobb 2013-ban, a 411-es mutató az uniós átlag több mint kétszerese.
Az Európai Unióban 555 065-en haltak meg a 25 évesnél idősebb, de 65 évesnél fiatalabb korosztályban nem fertőző betegségek (szív- és érrendszeri, daganatos, légzőszervi betegségek, illetve cukorbetegség) következtében 2013-ban – derül ki az OECD és az Európai Bizottság közös, „Health at a Glance: Europe 2016” („Egészségügyi pillanatkép: Európa 2016”) című kiadványából. A százezer főre vetített ráta uniós átlaga – ebben az évben – 201 volt.
Magyarország ezen a listán a korántsem előkelő első helyen végzett: 2013-ban 22 947, 25–64 éves honfitársunk halt meg, 100 ezer főre vetítve 411 korai halálesetet jelent. A második legszomorúbb adat Bulgáriáé (410), a harmadik pedig Lettországé (400). A korai halálozás Cipruson a legkisebb probléma (százezer lakosra 116 haláleset), de bőven az uniós átlag alatt van Svédország (138), Spanyolország (142) és Írország (143) mutatója is.
Az Európai Bizottság és az OECD szakemberei kiszámolták, hány aktív életév ment veszendőbe a korai halálesetek miatt. (A népesség egészére vonatkozó foglalkoztatási adatokat figyelembe meghatározták, hány évig lettek volna még aktívak 65 éves korukig azok, akik korábban meghaltak.) Uniós szinten ez a mutató (a 2013-as adatok alapján) 3 412 060 aktív évet jelentett, 100 ezer főre vetítve pedig 1236-ot. Ez a 33 800 eurós uniós átlagbérrel számolva 115 milliárd eurót jelent (az uniós GDP 0,8 százaléka).
Magyarország az utóbbi ráta tekintetében a negyedik a tagállamok között (2319 elveszített „produktív év” 100 ezer lakosonként), a három „dobogós” Lettország (2682), Bulgária (2527) és Litvánia (2466). A legkisebb az években számolt fajlagos veszteség Cipruson (799), de 900 alatt van Svédországban (821) és Máltán (889) is.
