Januárban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,7, naptárhatástól megtisztítva 3,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A januári növekedés élénkülést mutat a tavaly decemberi 2,8, illetve 3,3 százalékos emelkedés után – derül ki a KSH adataiból. A növekedés 43 hónapja, 2013. közepétől megszakítás nélkül tart. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 3,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,4 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: a tavalyi növekedés idén januárban is folytatódott a kiskereskedelmi forgalomban.Összességében bíztató az év első hónapjában látott teljesítmény, azonban ennél többre lesz szükség ahhoz a következő hónapokban, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme magasabb fokozatba kapcsoljon. Várakozásuk szerint idén 3,4 százalékkal nőhet a GDP, aminek gerincét a háztartások növekvő fogyasztása adhatja. A kereslet-vezérelt növekedés a fogyasztói árakra is hatással lesz, amelyek gyorsabban fognak emelkedni idén. A tavalyi 0,4 százalékos rátát követően, idén 2,5 százalékos lehet az infláció.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kifejtette, hogy bár részletes adatok még nincsenek, mind a három fő termékcsoport, az élelmiszerek, a nem élelmiszer jellegű termékek és az üzemanyagok kereslete hozzájárult a bővüléshez.Jó kezdetnek nevezte az elért növekedést, ugyanakkor az elemzők kissé magasabb, 4 százalékos növekedést vártak a naptárhatástól megtisztított adatban. A lassulást magyarázni lehet az elhalasztott fogyasztással, és így lehetséges, hogy az árúk helyett a szolgáltatásokon lesz a hangsúly a GDP-ben. Meglepőnek nevezte, hogy az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,4 százalékkal emelkedett az értékesítés, mivel az árak jelentősen emelkedtek januárban. (MTI)
