Kína leállította az amerikai agrártermékek importját annak nyomán, hogy Donald Trump amerikai elnök a múlt héten váratlanul újabb kínai termékekre rendelte el pótvámok kivetését.
A pekingi döntéshozókat váratlanul érte és nagyon meglepte, hogy az amerikai elnök csütörtökön bejelentette, nem elégedett az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások alakulásával, ezért szeptember 1-től 10 százalékos pótlólagos vámot vetnek ki évi 300 milliárd dollár értékű kínai importcikkre. Ez az Egyesült Államokba irányuló kínai termékek azon fennmaradó része, amelyeket eddig nem sújtottak pótvámmal. A kínai kormány határozott válaszlépéseket ígért.
A Bloomberg hírügynökség jól tájékozott kínai forrásokra hivatkozva arról számolt be hétfőn, hogy a kínai kormány felszólította az állami tulajdonú vállalatokat, függesszék fel az amerikai agrártermékek vásárlását. Ez meg is történt, a vállalatok kivárnak, a tárgyalások alakulásától függ a következő lépés.
A magántulajdonú vállalatok ugyancsak leállították az amerikai szójabab beszerzését az amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatok bizonytalanságai miatt, bár ők nem kaptak semmilyen tájékoztatást a kormánytól az esetleges változtatásokról.
A kínai vállalatok Dél-Amerika felé fordultak, és onnan próbálják pótolni a kieső amerikai importot.
Darin Friedrichs, az INTL FCStone New York-i székhelyű pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalat ázsiai árupiacokra szakosodott elemzője a Bloomberg TV-nek nyilatkozva rámutatott, hogy Kína az Egyesült Államok egyik legnagyobb agrárkereskedelmi partnere. Ha leállítja importját, azt megérzik az amerikai gazdák és Trump elnök vidéki szavazói. A megtorlásnak nyilvánvaló módja az, ha a kínaiak még a jövő évi elnökválasztás előtt ütnek vissza.
A kínai kereskedelmi minisztérium nem válaszolt az amerikai agrárimport leállítását firtató kérdésekre.
Hszi Csin-ping kínai elnök azt ígérte Donald Trump amerikai elnöknek a június végén Oszakában tartott személyes találkozójukon – amelyen újra kereskedelmi „tűzszünetet” kötöttek a kétoldalú tárgyalások idejére, és amelyet Trump elnök éppen az újabb pótvám bevezetésével szegett meg -, hogy Kína nagyobb mennyiségben fog mezőgazdasági termékeket vásárolni az Egyesült Államoktól. Trump elnök azonban azóta is arra panaszkodik, hogy a kínai fél nem tartotta be ezt az ígéretét.
Kína volt az Egyesült Államok harmadik legnagyobb exportpiaca tavaly. Az áruexport értéke 120,3 milliárd dollárt tett ki, 7,4 százalékkal kevesebbet az előző évinél. Ezen belül az agrártermékek értéke 9,3 milliárd dollárra rúgott, amivel Kína a negyedik legnagyobb felvevő piaca volt az amerikai mezőgazdasági cikkeknek. A legnagyobb értékben, 3,1 milliárd dollárért szójababot importáltak Kínába az Egyesült Államokból.
A kínai jüan hétfőn 11 éves mélypontra esett, miután a kínai nemzeti bank a politikai szempontból érzékeny, 7 jüanos szint alá engedte az árfolyamot a dollárral szemben.
Kína központi bankja azzal indokolta a gyengülést, hogy az válaszlépés volt az „egyoldalú kereskedelemvédelmi intézkedésekre”. A nemzeti bank hétfői nyilatkozatában ugyanakkor arra is rámutatott: az árfolyam ingadozása normális jelenség.
Megfigyelők viszont kiemelik: a jüan azóta nem volt a mostanihoz hasonló mélyponton, amióta Hongkong 2010-ben megkezdte a tengerentúli devizakereskedelmet, de a kapcsolódó piacokon sem állt ilyen rosszul 2008 áprilisa óta, ami elemzők szerint egy devizaháború kezdetét jelentheti az Egyesült Államokkal.
A hétfőn délben jelentett, a dollárhoz képesti 7,0267 jüanos árfolyamnak gazdasági szempontból nincs különös jelentősége, arra azonban alkalmas, hogy magára vonja Washington figyelmét. Trump kormányzata ugyanis rendszeresen vádolja Kínát a jüan árfolyamának szándékos alulértékelésével.
Ji Kang, a kínai központi bank elnöke legutóbb márciusban erősítette meg Peking arra vonatkozó ígéretét, hogy nem fognak a kínai valuta kompetitív leértékelésének eszközéhez folyamodni.
A gyengébb jüan árfolyam következtében a kínai árucikkek dollárban számolt ára alacsonyabb lesz, vagyis a büntetővámok ellenére megőrizhetik versenyképességüket az amerikai piacon, miközben a Kínába irányuló amerikai import a dollár jüannal szembeni drágulása miatt visszaeshet.
Az ázsiai tőzsdék a jüan gyengülésének hírére harmadik napja folytatták a visszaesést. A sanghaji kompozit index 0,9 százalékos gyengüléssel 2842,91 pontra csökkent, míg a hongkongi Hang Seng 2,9 százalékkal 26140,47 pontra gyengült. A hongkongi tőzsde gyengülésében azonban a jüan árfolyamán kívül közrejátszanak a városban hónapok óta zajló tömegtüntetések, és a hétfőre hirdetett általános sztrájk is.
Visszaesést mutattak továbbá a tajvani, a tokiói és a szöuli, valamint a délkelet-ázsiai indexek is.
(Forrás: MTI)
