A 30–59 évesek körében a megtakarítással rendelkezők aránya a 2017. évi 63 százalékról 70 százalékra nőtt az idei második negyedév végére, megtakarításuk átlagos összege 1,2 millió forint volt – mondta a K&H Biztosító életbiztosításokért felelős vezetője.
Kuruc Péter elmondta: a legutóbbi felmérésükben a megkérdezettek többsége szerint minimum havi 243 ezer forintból lehetne kényelmesen megélni, és 100 ezer forintban jelölték meg azt az összeget havonta, amiből egy nyugdíjas már nem tudja fenntartani magát. A jövőbeli egészségügyi állapotukat pozitívan látják a megkérdezettek, 44 százalékuk gondolja úgy, hogy az átlagnál kevesebb gondja lesz, és a válaszadók mindössze 17 százaléka számol azzal, hogy megromlott egészsége miatt kórházi vagy otthoni ápolásra szorul majd.
Mindennek ellenére az egészségükért nem sokat tesznek az emberek, olyannyira, hogy a válaszadók 72 százaléka betegen is dolgozik, 55 százalék jár csak szűrővizsgálatokra és még ennél is kevesebben, mindössze 45 százalék sportol rendszeresen. Egyre csökken a 30 év felettiek kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítási hajlandósága, 2 éve még a válaszadók 39 százaléka jelezte, hogy kifejezetten időskorra is gyűjt pénzt, a mostani felmérés során 29 százalék válaszolta, hogy rendelkezik ilyen célú megtakarítással.
Kuruc Péter elmondta: 42 százalékról 54 százalékra emelkedett azok aránya, akik általános céllal tesznek félre, ez összhangban van azzal a jegybanki összegzéssel, amely szerint csúcson van a lakossági megtakarítások állománya. A nyugdíjcélú megtakarítások csökkenését a növekvő lakossági fogyasztás mellett az is befolyásolhatja, hogy az elmúlt hónapokban nem voltak túl vonzóak a megtakarításokkal elérhető hozamok.
A K&H-nak válaszoló ügyfelek 30 százalékának egyáltalán nincs megtakarítása, a válaszadók körében egy év alatt 57-ről 67 százalékra nőtt azok aránya, akiknek legfeljebb 1–3 hónapra elegendő megtakarítása van. Azon ügyfelek, akik azt mondták, rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, átlagosan 1,8 millió forintot tartanak nyilván ilyen céllal.
A 30 évnél idősebbek körében egyöntetű a vélemény, hogy a jelenlegi 65 éves korhatár helyett a nyugdíjba-menetelük idejére 70 év körülire emelkedik a nyugdíjkorhatár. Ezzel együtt a megkérdezett férfiak 60 éves, míg a nők 55 éves korban szeretnének nyugdíjba menni, és mindössze 3 százalék szeretne a jelenlegi nyugdíjkorhatár feletti időpontban nyugdíjassá válni.
Kuruc Péter hangsúlyozta: miközben az öngondoskodás fontosságával 85 százalékuk egyetért, a válaszadók 76 százaléka úgy gondolja, hogy most másra kell költenie nyugdíj helyett a félretett pénzt, és a 30 év feletti korosztály 21 százaléka úgy gondolta, hogy még túl fiatal ahhoz, hogy a nyugdíj-kérdéssel foglalkozzon.
A megkérdezettek 74 százaléka jobban hisz az öngondoskodásban, mint az államilag biztosított nyugdíjban, de mintegy 30 százalékuk úgy véli, hogy az állam valahogy majd gondoskodni fog a nyugdíjukról. A megkérdezettek körében a 2015-ös 48 százalékhoz képest most 57 százalék gondolja azt, hogy ha nehezen is, de meg tud majd élni a nyugdíjából, viszont a válaszadók többsége 40 százalékos bevételcsökkenésre számít a nyugdíjas korára. (MTI)
