Azoknál a korlátolt felelősségű társaságoknál, amelyeknek a jegyzett tőkéje mindeddig nem érte el a hárommillió forintot legkésőbb 2017. március 15-ig kötelező a törzstőke felemeléséről és ezzel egyidejűleg az új Ptk. szerinti továbbműködésről dönteni, vagy átalakulásukról, megszűnésükről határozni. A legfontosabb tudnivalókat Szűcs Bálint, a Szűcs és Társai Ügyvédi Társulás vezetője, az RSM Hungary partnere foglalta össze.
Az új Ptk.-val való harmonizáció, és a tőkeemelés határideje meghosszabbításra került 2016-ban azon kft-k tekintetében, amelyeknél a jegyzett tőke nem éri el a hárommillió forintot – írja friss bejegyzésében Szűcs Bálint, a Szűcs és Társai Ügyvédi Társulás vezetője, az RSM Hungary partnere.
Amennyiben a módosítási kötelezettség fennáll, úgy a változásbejegyzési kérelmet a társasági döntést követő 30 napon belül kell a cégbíróság részére benyújtani. Ebből adódóan legkésőbb 2017. március 15-én kell döntést hoznia a társaságnak a törzstőke felemeléséről, a Ptk. szabályaival összhangban történő továbbműködésről, és ez esetben a változásbejegyzési kérelmet 2017. április közepéig kell benyújtani a cégbíróság felé.
Milyen döntéseket hozhat a kft. a kötelező tőkeemeléssel összefüggésben?
A törzstőke emelésre kötelezett kft az alábbi lehetőségek közül választhatnak:
- tőkeemelés elhatározása;
- más típusú, kötelezően előírt jegyzett tőkét nem igénylő jogi személlyé (jellemzően betéti társasággá) történő átalakulás;
- végelszámolás megindítása.
Milyen módon és milyen határidővel valósítható meg a kft tőkeemelése?
Nyilvánvalóan a legfontosabb törvényi változás a kft esetén a minimum jegyzett tőke 3 millió forintra történő emelkedése, hiszen ennek végrehajtásához a tagoknak adott esetben többletforrást kell rendelkezésre bocsátania. A tőkeemelés többféle módszerrel megvalósítható:
- törzstőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemeléssel,
- pénzbeli hozzájárulással, vagy
- apporttal (nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással).
1. Törzstőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelés
A tőkeemelés megvalósításának egyik (készpénzkímélő) lehetősége a jól működő cégek esetében a társaság törzstőkén felüli vagyonából történő tőkeemelés. Ehhez a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata szükséges, valamint az, hogy a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezzen olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely tőkeemelésre fordítható.
Mindemellett a jogszabály meghatározza, hogy a törzstőke felemelésének fedezetét a társaság 6 hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolnia. Amennyiben ilyen módon akarja megvalósítani a társaság a tőkeemelést, úgy tehát elengedhetetlen, hogy a társaság 2017. március 15-e előtt elfogadja a 2016. évre vonatkozó éves beszámolóját, vagy közbenső mérleget készítsen, amely tartalmazza a tőkeemelés fedezetét.
A törzstőkén felüli vagyonból történő törzstőke emelés lényegében a saját tőke elemei közötti átrendezést jelenti, amely a cégbíróság által történő bejegyzéssel teljesül, a tagok semmilyen többletvagyon rendelkezésre bocsátására nem kötelesek.
2. Pénzbeli hozzájárulás
A tőkeemelést a tagok teljesíthetik pénzbeli hozzájárulás útján. Ha a megemelt tőke összegét a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően teljesíteni rendelik a tagok, úgy a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a pénzforgalmi szolgáltató igazolását a pénzbeli hozzájárulás társaság számlájára történő befizetéséről.
A Ptk. a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésének határidejére vonatkozó kógens szabályt nem tartalmaz. Nincs akadálya annak, hogy a jelenleg még Gt. hatálya alá tartozó Kft feltőkésítése során a hátralékos pénzbetét befizetésének időpontját a létesítő okirat, illetve a taggyűlési határozat akár 2 évnél hosszabb időben határozza meg, mint azt egy irányadó bírósági döntés is kimondta.
Ilyen döntéssel ezért a tőkeemelés tényleges teljesítésének időpontja kitolható, bizonyos korlátok mellett. Ha a tag a pénzbeli hozzájárulásának kevesebb, mint felét köteles megfizetni a módosítási kérelem benyújtásáig, vagy ha a vagyoni hozzájárulás teljesítésére egy évnél hosszabb határidő áll rendelkezésre, úgy a társaság nem fizethet osztalékot addig, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. További szabály, hogy a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért, azaz az elhatározott, de nem teljesített tőkeemelésért a tag felelős marad.
3. Apport (nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás)
A Ptk. nem ír elő kötelező készpénz-apport arányt, így lehetőség van arra is, hogy a törzstőke-emelés kizárólag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás – köznapi elnevezésével apport – útján valósuljon meg.
Apportként szolgálhat minden forgalomképes, az apportőr személyétől független, vagyoni értékkel bíró dolog, szellemi alkotás vagy vagyoni értékű jog. Apport tárgya lehet továbbá az olyan követelés, amelyet az adós elismert, vagy jogerős bírósági határozaton alapul. A joggyakorlat szerint ingatlan tulajdonjoga, bérleti joga illetve használati- és üdülőhasználati joga is apportálható, valamint a már megszerzett védjegyoltalom szerződéssel szintén átruházható. Vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismeretek és tapasztalatok (know-how) is minősülhetnek nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak.
A fentiektől eltérően a tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása, illetve a társaság tagjának üzleti hírneve nem tekinthető forgalomképes dolognak, így apport tárgya sem lehet.
Ha az apport átruházáskori értéke nem éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a társaság az átruházástól számított öt éven belül követelheti az apportot szolgáltató személytől. Azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, az ebből eredő károkért a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítővel egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben.
Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a törzstőke felét nem éri el és a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig kell szolgáltatni, amely nem lehet későbbi, mint a tőkeemeléstől számított három év. Amennyiben az apport értéke a törzstőke felét eléri, úgy azt a tőkeemeléskor rendelkezésre kell bocsátani a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig.
Kötelező harmonizáció az új Ptk. rendelkezései kapcsán
Az új Ptk. hatálybalépése (2014. március 15.) előtt a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a bejegyzés alatt álló korlátolt felelősségű társaság (amennyiben jegyzett tőkéje eléri a hárommillió forintot), részvénytársaság és egyesülés esetén az új Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit 2016. március 15-étől kell alkalmazni. E határidő volt az irányadó arra vonatkozóan, hogy az érintettek döntsenek az új Ptk. szerinti továbbműködésről és létesítő okiratuk ennek megfelelő módosításáról, ezt követően ugyanis a társaságok létesítő okirata nem tartalmazhat az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. A létesítő okirat módosításának kötelezettsége csak lényeges tartalmi eltérés esetén terhelte ezen társaságokat, a létesítő okiratot nem szükséges azon okból módosítani, hogy a létesítő okirat – általános hivatkozásként – a Gt. rendelkezéseire utal, elegendő ezt a változást a létesítő okirat egyéb okból történő módosítása esetén átvezetni.
Milyen költséggel jár a módosítás?
A fent részletezett kötelező változásbejegyzésnél, feltéve hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag a Ptk. rendelkezéseinek történő megfelelést célzó törzstőke emelés, valamint a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás miatti módosításokat tartalmaz, illeték és közzétételi költségtérítés fizetési kötelezettség nem terheli a társaságot.
Amennyiben ezen túl egyéb módosítást is végrehajt a társaság, úgy az általános illetékfizetési kötelezettség teljesítése mellett folytatható le a cégeljárás és jegyezhető be a változás (ami tőkeemelés esetén 40 000 forintos illetéket jelent). Megjegyzendő, hogy eltérő értelmezések lehetségesek abban a tekintetben, hogy egy módosítás meddig sorolható szigorúan az új Ptk.-nak történő megfelelést szolgáló körbe, így különös körültekintéssel célszerű eljárni.
A törzstőke hárommillió forintra történő felemelése egyértelműen az új Ptk.-nak történő megfelelést célozza, azonban ha ezzel egyidejűleg további emelést is végrehajt a korlátolt felelősségű társaság, feltehetőleg a változásbejegyzési eljárás illetékköteles lesz. Emellett ügyvédi, közjegyzői költség merülhet fel, mert a módosításokat megfelelő ügyvédi, közjegyzői okiratba kell foglalni és a cégbírósági eljárás során a jogi képviselet ez esetben is kötelező.
Szankciók a kötelezettség elmulasztása esetén
Az új Ptk.-t követően elfogadásra került a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) is, amely azon cégek vonatkozásában, amelyek az új Ptk.-nak való megfelelési kötelezettségnek határidőn túl tettek eleget pénzbírság kiszabását írta elő. Ez a rendelkezés 2016. február 28-tól hatályon kívül került ugyan, de véleményünk szerint azzal a társasággal szemben, amely nem teljesíti a jogszabályban előírt kötelezettségét a cégbíróság továbbra is jogosult törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni, melynek során az intézkedésre okot adó körülmény súlyától függően 100 000 forinttól 10 millió forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki. Kezdeményezheti továbbá a legfőbb szerv összehívását vagy felügyelő biztost rendelhet ki. Végső soron, ha a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a cégbíróság akár meg is szüntetheti a társaságot. Ha a cég cégjegyzékből történő törlésére kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő vagy többségi befolyással rendelkező tag volt. Az eltiltás öt évre szól.
A pénzbírság törlése a Ptké.-ből csupán annyit jelent, hogy amikor a társaság – a határidőt követően – önként benyújtja a változás-bejelentési kérelmét, akkor a cégbíróságnak már nem lesz lehetősége a Ptké. alapján pénzbírságot kiszabni vagy törvényességi felügyeleti eljárás indítani. Tehát késedelem esetén is érdemes a jegyzett tőke megemelésére vonatkozó kérelmet mielőbb benyújtani, mert ezzel elejét lehet venni egy későbbi bírság kiszabásának.
