A bankrendszer idei várható hitelezési csúcsáról, a jövőben várhatóan csökkenő jövedelmezőségéről és a hitelezés további bővítésének lehetőségéről beszélgettek magyarországi bankok vezetői az 57. Közgazdász-vándorgyűlés pénz- és tőkepiaci szekciójában.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke erőteljesnek nevezte a régió bankrendszereinek profitabilitását, de kérdésesnek ennek fenntarthatóságát. Elmondta, hogy a magyarországi bankok nyereségessége kiemelkedő volt 2018-ban: együttesen mintegy 2 milliárd euró nyereséget könyveltek el.
Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese pozitívnak nevezte a tavalyi kockázati költséget, a bankrendszerben ugyanis újabb céltartalékokat szabadítottak fel. A hitelezés bővítésére a vezérigazgató-helyettes jelentős teret lát, különösen a lakossági kölcsönök terén, miután a gazdasági fejlettség kétszer ekkora hitelfelvételt indokolna ebben a szektorban. Hozzátette, a magyar bankrendszer ki tudná szolgálni a következő években jelentősen megemelkedő lakossági hiteligényt is.
Tóth Balázs, az UniCredit Bank Hungary elnök-vezérigazgatója is a bankrendszer jövedelmezőségének csökkenését prognosztizálta, megjegyezve, hogy a kamatbevételek az UniCreditnél a mostani 70 százalékról 60 százalékra mérséklődnek majd.
Bár olyan hatékonysággal profitot termelni, mint azt a bankok eddig tették, a jövőben nem lehet majd, de még bőven van tere a növekedésnek Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója szerint is. A szektorban konszolidációt és hatékonyság-növelést sürgetett, és megjegyezte azt is, hogy év végéig végrehajtják az unió által előírt korlátozásokat, utána nagyobb mozgástere lesz a pénzintézetnek.
Hasonlóan vélekedett Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója is, aki elismerte ugyan, hogy vannak a profitabilitás csökkenésére utaló jelek, de megjegyezte azt is, hogy van tér a növekedésre a lakossági és vállalati hitelállományban is. Kiemelte, hogy a 2000-es évek eleji jelentős hitelállomány-csökkenést követő konszolidációt és bővülést a jegybank hitelprogramjai mellett a monetáris politikai eszközök is segítették.
A fenntarthatóság szempontjából a 10-12 százalékos tőkearányos nyereséget lehet majd „stabilizálni” a hazai bankszektorban Vida József, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank elnök-vezérigazgatója szerint, aki ironikusan megjegyezte: „azt a takarékszövetkezetet, ami szembe jött velünk, azt sikerült beolvasztanunk”, az elmúlt időszakban 123 pénzintézetet sikerült „egybekovácsolniuk”. Nagyobb lemaradást a lakossági hitelezésben említett Vida József, hozzátéve, „emberbarát hitelezést” kell folytatni, amiben a lakosság rászokik a hitelfelvételre, és tudja is kezelni a kölcsönöket, amit a hitelpiacon megjelent kormányzati programok segítenek. Kitérve a munkaerőhiányra úgy fogalmazott, a bankszakmában nagy az igény, de elfogytak a hozzáértő szakemberek, az informatikusok után a banki munkatársak bérköltségei nőttek a legnagyobb mértékben az utóbbi időben.
Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója elmondta: 12,5 százalékos volt a bankszektor tavalyi tőkearányos nyeresége, tavaly a kamatbevételek 8 százalékkal emelkedtek, az elmúlt 10 év alatt tavaly volt a legmagasabb bővülés a vállalati hitelezésben. A háztartási kölcsönök esetében több tér van a bővülésre, mint a vállalati oldalon – fűzte hozzá.
Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese is a 10-12 százalék körüli tőkearányos nyereségszint tartását említette, megjegyezve, hogy ez az MNB elvárása is. Emellett nagyon nagy szükség lenne konszolidációra, ami nem jelenti azt, hogy egy kis bank nem tudna megélni Magyarországon, de fél millió lakossági ügyfél alatt nem biztos, hogy fenntartható egy bank univerzális pénzintézetként – hangsúlyozta. Kiemelte: a lakosság hitelhez jutását korlátozzák az adósságfék-szabályok, de a reáljövedelem növekedése segíti a hitelhez jutást. A babaváró hitel megdobta az igényléseket, a második fél év alatt a bankszektor akár 300 milliárd forintot is kihelyezhet ebből a hitelből. Az idei év hitelezési csúcsév lesz, babaváró nélkül is, de babaváróval bizonyosan – tette hozzá.
Nagy Márton nagyon sikeresnek nevezte a magyar állampapír pluszt (MÁP plusz), de megjegyezte, hogy a bankoknak fizetett jutalékok és számlavezetési díjak miatt 2023-ig a lakosságnak és az államnak 175 milliárd forintjába kerül a MÁP plusz értékesítése. Erre válaszolva Bencsik László rámutatott: a hazai bankok az elmúlt években nagyban hozzájárultak a magyar államadósság csökkenéséhez.
Az első félévben 322 milliárd forint nettó eredményt ért el a hitelintézeti szektor, 1,2 százalékkal kisebbet, mint a tavalyi év azonos időszakában. A csökkenést az első negyedév okozta, mert a második negyedévi nettó eredmény már 4,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank jelentéséből.
A féléves kamateredmény 10,4 százalékkal, a díj és jutalékeredmény 9,3 százalékkal emelkedett, az értékvesztés és céltartalékképzés pedig szektor szinten elhanyagolható volt mindkét év első félében.
A féléves működési költségek, az előző év azonos időszakához viszonyítva 10,6 százalékkal emelkedtek. Az összesen 55 milliárd forintot kitevő egyéb eredmény – ide tartozik egyebek mellett a kereskedési eredmény, árfolyamkülönbözet, és egyéb működési eredmény – átlagosan 31,0 százalékkal esett vissza. A 43 milliárd forint nettó adófizetés lényegében megegyezett az előző évi 42 milliárddal.
Az évesített tőkearányos jövedelmezőség (RoE) 14,4 százalékról 12,7 százalékra csökkent az idei első félévben, az eszközarányos jövedelmezőség (RoA) pedig 1,6 százalékról 1,5 százalékra. A költség/bevétel hányados (CIR) 63,7 százalékról 67,1 százalékra nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Az MNB által felügyelt hitelintézeti szektor konszolidált eszközállománya 0,4 százalékkal, 44 342 milliárd forintra nőtt a második negyedévben. A belföldi irányítású hitelintézetek eszközállomány alapján számított piaci részesedése a negyedév során 56,8 százalékról 57,3 százalékra emelkedett.
Tovább folytatódott a bankszektor koncentrációja, az 5 legnagyobb bank részesedése az összes eszközállományból a negyedév során 63,0 százalékról 63,6 százalékra nőtt.
A teljes eszközállomány növekedésénél magasabb volt a hitelállomány 2,5 százalékos emelkedése a második negyedévben, így azon részesedése 60,8 százalékról 62,0 százalékra emelkedett. Míg a teljes eszközállomány 187 milliárd forinttal nőtt a negyedév során, a hitelállomány 666 milliárd forinttal 27 500 milliárd forintra emelkedett. A második legnagyobb súlyú eszköz, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya ugyanebben az időszakban 4 százalékkal, 10 782 milliárd forintra csökkent, amivel június végén 24,3 százalékkal részesedett az eszközállományból.
A hitelállományon belül 5,5 százalékkal nőtt a belföldi hitelállomány és 2,4 százalékkal csökkent a külföldi. Ezzel a külföldi kihelyezések részaránya a negyedév során 39,6 százalékról 37,7 százalékra mérséklődött.
A betétállomány, amely stabilan, 80 százalék körül részesedik a forrásállományból, a tárgyidőszakban csak 0,1 százalékkal emelkedett 35 228 milliárd forintra, így részesedése némileg csökkent, a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya pedig 1,2 százalékkal, 1915 milliárd forintra csökkent – derül ki az MNB jelentéséből.
(Forrás: MTI)
