A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) 2017. évi jelentése szerint tavaly Magyarországon 95 vállalat részesült összesen 38,2 millió euró összértékű kockázati- és magántőke-befektetésben. A befektetések 73 százaléka az év során három szektorba, a közlekedéssel, az informatikával és elektronikával, illetve az üzleti termékekkel és szolgáltatásokkal foglalkozó cégekbe áramlott.
Kockázati- és magántőke-befektetések, 2017:
- 95 vállalat részesült befektetésben.
- 38,2 millió euró volt a kockázati-és magántőke befektetések összértéke.
- A befektetők leggyakrabban a magvető fázisban lévő cégekbe fektettek
- A befektetők 3 legkedveltebb szektora: közlekedés, informatika és elektronika, üzleti termékek & szolgáltatások.
- Az átlagos befektetési összeg 402 ezer euró volt.
- 2017-ben 95 vállalkozás, 95 befektetés által részesült kockázati-és magántőke befektetésben, összesen 38,2 millió euró értékben, míg egy évvel korábban 80 vállalatba fektettek be összesen 40 millió eurót.
- Az átlagos tranzakció értéke 402 000 euró volt, amely összeg nagyságrendileg 20 százalékkal maradt el a 2016-os értéktől (501 000 euró).
Befektetési stádium
Tavaly, a befektetők leggyakrabban a magvető fázisban lévő cégekbe fektettek, összesen 21,7 millió euró értékben, aminek az lehetett az oka, hogy a piacon legaktívabb állami hátterű kockázati tőkealapok ebben a fázisban hajtották végre a legtöbb befektetést. A 95 befektetésből 92 magvető volt, 236.000 Euró átlagos befektetési összeggel.
Ezt követték a kivásárlások (14,4 millió euró összértékben), illetve a magvetőt követő, ún. startup fázisban lévő vállalkozásokba történt befektetések (2 millió euró). A befektetések túlnyomó többsége (a 95-ből 88) első körös befektetés volt, mindössze hét olyan tranzakció történt, ahol a befektetők korábbi portfólió cégeik tőkéjét emelték.
Befektetési szektor
2017-ben 7 szektorban történt befektetés. A befektetések összértékét tekintve a legaktívabb a közlekedés (transportation) volt, itt költötték el az összes forrás 40%-át. Ezt követte az informatika és és elektronika (IT & electronics – 17 százalék), valamint az üzleti termékek és szolgáltatások (business products and services – 16 százalék). A befektetések számát nézve az üzleti termékek és szolgáltatások területe vezet 28, illetve az informatika és elektronika szektor 24 tranzakcióval.
Kiszállás
2017-ben 11 kiszállásra került sor, összesen 249,1 millió euró értékben. Összehasonlításképpen, 2016-ban 25 exitet regisztráltak 59 millió euró összértékben. A kiszállások értékének 89 százalékát egyetlen, az informatika és elektronika szektorban megvalósult, 199,1 millió euró értékű tranzakcióból adódott, ahol a kivásárlást egy másik magántőke befektetőnek hajtotta végre.
Tőkegyűjtés
A tavalyi évben öt alapkezelő mindösszesen 236,5 millió euró forrást gyűjtött, ami lényegesen meghaladja a 2016-os év egyetlen, összesen 20 millió euró értékű alap indítását. A képet árnyalja, hogy a gyűjtött tőke fele (50 százaléka) továbbra is állami forrásból származott, míg 27 százaléka bankoktól befektetőktől érkezett.
„A 2017-es évben a kockázati tőke iparág újra az erősödés jeleit mutatta. Bár az aktivitás túlnyomórészt az állami hátterű kockázati tőke alapokhoz kötődik, újra közel száz cég kapott kockázati tőkebefektetést. A tavalyi év számomra egyik legfontosabb fejleménye azonban nem is annyira a befektetésekhez, hanem inkább a forrásbevonásokhoz kötődik. Nagyon jó hír, hogy a tavalyi évben öt, köztünk tisztán privát forrásból finanszírozott kockázati tőke alap indult, mindösszesen több, mint 230 millió euró összértékben, szemben a 2016-os egyetlen alappal. Ez összeségében a befektetői aktivitás szinten maradását, sőt további erősödését jelentheti. Ezt tovább erősíthetik a 2018-ban induló új Jeremie-alapok. Ugyancsak örömteli dolog, hogy bár a kiszállások száma az előző évtől elmaradt, összértékben jelentős növekedés tapasztalható. Bízom benne, hogy a lendület ezen a területen is megmarad 2018-ra” – mondta Zsembery Levente, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) elnöke.
„Számomra a 2017-es éves számokból kiolvasható legkedvezőbb trend az, hogy végre kialakulóban van Magyarországon is egy egymásra épülő finanszírozási láncolat. A tavalyi évben megjelenő nagyszámú, első körös, magvető befektetés megteremti az eddig magas kockázata miatt alulfinanszírozott induló vállalkozások számára is a belépési lehetőséget a külső tőkéből megvalósuló elinduláshoz, majd növekedéshez. Az IKT és az Üzleti szolgáltatások területére érkező befektetések relatív magas darabszámából kitűnik, hogy a befektetők a jól skálázható, globális kiterjesztést ígérő befektetési sztorikat keresték és az akadályokat sikeresen vevő vállalkozások tovább finanszírozására reményt adnak a 2017-ben és a 2018-ban hazánkban megjelenő új alapok. Úgy látom, hogy felpezsdülő piacnak köszönhetően a hazai ökoszisztéma ilyen tekintetben végre utoléri a regionális versenytársainkat, felkeltve ezáltal a külföldi következő körös befektetők érdeklődését, ami nélkülözhetetlen a sikeres nemzetközi vállalkozások építésében” – tette hozzá Szluha Dénes, a Hiventures befektetési igazgatója.
