Hétfőtől megkezdi a román munkaügyi tárca az egyeztetéseket a szakszervezetekkel az egységes bérezési törvényről.
Megduplázná a román kormány a 4000 lej alatti közalkalmazotti fizetéseket, az ennél nagyobbak esetében 45 százalékos lenne a béremelés üteme, 7000 lej felett pedig csak enyhe növelést terveznek – írja a Krónika.
Minderről Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter beszélt egy tévéműsorban, bejelentve, hogy hétfőn kezdik meg az egyeztetéseket a szakszervezetekkel az egységes bérezési törvényről.
Újságírói kérdésre azt mondta, nyitottak a tárgyalásokra, de igazából nem szeretnének változtatni a vonatkozó törvénytervezeten. „Mi nem szeretnénk semmiféle módosítást. Természetesen nyitottak vagyunk a vitára a szakszervezetekkel. Engem kissé szórakoztatott, hogy elkezdtek támadni egy olyan törvénytervezetet, amit mostanáig nem is láttak. Meggyőződésem, hogy az alacsony fizetéssel rendelkezők számára nagyon jó hírek jönnek” – fogalmazott a munkaügyi tárca vezetője.
Az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség bírálta a közszféra bérezésével kapcsolatos terveket, és felszólította Vasilescut, tegyen le abbéli szándékáról, hogy szétválassza a juttatásokat a fizetésektől olyan körülmények között, hogy az önkormányzati képviselők, polgármesterek, megyei tanácselnökök fizetését az átlagbérhez viszonyítva számolják, a többi közalkalmazott fizetését viszont a minimálbérhez.
A munkaügyi miniszter korábban, a Mediafax hírügynökségnek adott interjúban úgy vélekedett, azért kell a járandóságokat különválasztani a fizetésektől, mivel a jelenlegi törvény mentén visszás helyzetek alakultak ki.
„Próbáljuk megváltoztatni a törvény filozófiáját, hogy a járandóságokat különválasszuk a fizetésektől, mert eddig egy helyen voltak. Akinek járandósága és fizetése van, annak nem lehet pluszjuttatása, még a szolgálati idő után sem. Így alakultak ki olyan helyzetek, hogy a polgármester a bértáblán valahol középen foglalt helyet. Mivel az igazgatóknak egymásra tevődtek a pluszjuttatásai, és többet kerestek, mint az elöljáró, hogy ne beszéljünk a polgármesteri hivatalok jegyzőiről, akik akár háromszor annyit is kereshettek, mint a polgármester” – fogalmazott a tárcavezető.
