A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programról (GINOP) rendeztek panelbeszélgetés a 7. Infotér Konferencián, november 9-én Balatonfüreden – a középpontban természetesen az infokommunikációs felhívások álltak.

A közel 2800 milliárd forintos GINOP keretösszegből 100–120 milliárd forint került a 3., infokommunikációs prioritásba, a projektek egy része már a megvalósítás fázisában jár – emelte ki Kelemen Csaba. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikáció és Projektmenedzsment/Információs társadalom főosztályának főosztályvezető-helyettese szerint a 2007–13-as időszakhoz képest óriási előrelépés, hogy lehetőség nyílt a rendszer átalakítására. „Van kontinuitás, de váltás is” – mondta a szakember.

Kisebb hibák vannak ugyan a rendszerben, de ezeket próbálják javítani – mondta Szemző György, a Nemzetgazdasági Minisztérium Pályázatkezelési és Stratégiai Főosztálya Beruházás-Támogatási Osztályának vezetője. A komolyabb módosítások átfutási ideje ugyanakkor egy-másfél év, így nem valószínű, hogy ilyenekre sor kerül – tette hozzá.

Both Vilmos, a Digitális Jólét Program állandó szakértője szerint a GINOP infokommunikációs prioritásának előkészítése során elkövettek néhány hibát is: a programot túlságosan lehatárolták, így a vállalkozásfejlesztési és az innovációs prioritásokban a digitalizáció kisebb hangsúlyt kapott; a keret túl nagy észét képezi az infrastruktúra-fejlesztés, így aránytalanul kevés forrás jut kompetencia-fejlesztésre és az IT-cégek exportképességének javítására. Problémát jelent a „kötelező kombó” is, vagyis az, hogy a pályázatok egy részében a vissza nem térítendő támogatás mellett visszatérítendő támogatást is igénybe kell venniük a támogatást kérőknek.

A magyar kkv-szektor infokommunikációs és digitalizációs fejlettsége lesújtó képet mutat – adott tömör helyzetértékelést Kott Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Informatikai Kollégiumának elnöke. Azok a kkv-k, amelyek nem rendelkeznek megfelelő kompetenciával, komoly nehézségekbe ütköznek, ha a digitális fejlesztés irányáról – és a pályázati lehetőségekről – kell dönteniük. Ezeket a vállalkozásokat hivatott segíteni az MKIK által vezetett Modern Vállalkozások Program, amelynek 2 milliárd forintos forrását a GINOP-3.2.1. kódszámú, „Infokommunikációs motivációs, szemléletformáló és kompetenciafejlesztő program kkv-knak” című felhívás biztosítja, és amelynek keretében 29 tanácsadó személyesen is felkeresi a vállalkozásokat, hogy egy alapos auditot követően konkrét cselekvési tervet javasoljon nekik. Azok a vállalkozások, amelyek átestek a tanácsadói auditon és meg is valósították a kitűzött célokat, elnyerhetik a „Digitálisan felkészült vállalkozás” tanúsítványt. Az ilyen vállalkozások száma már meghaladja az 1000-et, a program végére pedig 4000 magyar cég válhat digitálisan kompetensebbé – mondta el Kott Ferenc. A szemléletformáló anyagok olyanok, hogy az informatikában járatlanok is megértsék, akadnak köztük élőszereplős vagy éppen interaktív cselekményválasztós kisfilmek is.

A Modern Vállalkozások Programjának szemléletformáló anyagai más projektekben is felhasználhatóak – tette hozzá Kelemen Csaba. A főosztályvezető-helyettes a szemléletváltás szükségességét egy németországi példával támasztotta alá, ott ugyanis az ácsok szakképzésének a drónprogramozás és -használat is része.

A „Digitálisan felkészült vállalkozás” cím megszerzése nem csak presztízst jelent számukra, hanem kézzel fogható haszna is van: a kkv-k 5 százalék kedvezménnyel indulhatnak a GINOP 3.2.2-es – a legújabb ígéretek szerint november végén megjelenő, kkv-k informatikai fejlesztését célzó, 40 milliárd forintos keretösszegű – pályázatán, amelynek egy korábbi tervezetéről a KamaraOnline az elsők között számolt be.

Szemző György két további, a GINOP informatikai prioritásában várható felhívásra is felhívta a figyelmet: az egyik a hazai IKT-vállalkozások külpiacra jutását, a másik a felhőalapú szolgáltatások igénybe vételét hivatott támogatni. A társadalmi egyeztetés már mindkettő esetében véget ért. A KamaraOnline természetesen ezt a két felhívást is bemutatta:

Mezei Ferenc, a Canon Magyarország SW solution és szállítások divíziójának igazgatója – részben Both Vilmoshoz csatlakozva – annak a véleményének adott hangot, hogy az innovációs támogatásokban több informatikai forrásnak kellene elérhetőnek lennie. Példaként egy osztrák kisvállalkozást említett, amely néhány éve, akkor még 10 fővel egy „Canon-alapon” dokumentumkezelőt fejlesztett ki – ez a megoldás ma már a világ 140 országában elérhető…

A kombitermékek bonyolultabbá teszik a helyzetet – ismerte el Kovács Zsolt. A Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese emlékeztetett: létezik már 0 százalékos uniós hitel is, de az iránt sem olyan élénk az érdeklődés, mint 2-3 éve lett volna. A kombinált – azaz visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatást egyaránt és kötelezően tartalmazó – konstrukciók tömegesen fognak megjelenni, ezek képezik az átmenetet a kizárólag visszatérítendő támogatást nyújtó konstrukciók felé. A következő konferencia GINOP-kerekasztalának közönségében már többségben lesznek a pénzügyi termékek iránt érdeklődők – jósolta a vezérigazgató.

A pénzügyi konstrukciókban elengedhetetlen a biztosíték, ez pedig – főként a kezdeti stádiumban – sok vállalkozásnak megoldhatatlan feladatot jelent. A felhívások kiírásakor sokat tesznek azért, hogy ezen a problémán könnyítsenek – mondta el Kelemen Csaba. „Nem fogjuk megoldani az kkv-k összes problémáját, de nem is ez a cél” – jegyezte meg a főosztályvezető-helyettes, hozzátéve: a támogatás valamilyen szinten mindig torzít. Both Vilmos ehhez kapcsolódva megjegyezte: a fejlesztéspolitika többet érhet el, ha az összes többi szektort – az állami és önkormányzati szférát is beleértve – támogatja úgy, hogy közben nagy hangsúlyt helyez a digitalizálásra.

Jó hír ugyanakkor, hogy jó néhány milliárd forint „megmaradt” a 3. prioritás legnagyobb, 68 milliárd forintos keretösszegű, a szupergyors internethálózatok kiépítését célzó felhívásából. Mint arról Kelemen Csaba beszámolt: éles verseny alakult ki, amelyben a támogatási intenzitástól való eltérés értékes pontokat írt, így 43 milliárd forint is elég lett.

A digitális készségeknek mind hangsúlyosabbaknak kell lenniük a szakképzésben is – értettek egyet a beszélgetés résztvevő. Kelemen Csaba a GINOP 6-os, a versenyképes munkaerőről szóló prioritásában megjelent, „A digitális szakadék csökkentése” (GINOP-6.1.2-15) felhívást említette, amely 260 ezer főt céloz meg.

Ha a szakképzés és a felnőttképzés nem adaptálódik, akkor a piacon „atipikus” képzési formák fognak megjelenni – mondta Kott Ferenc, aki szerint rugalmasabb, gyorsabban eredményt elérő struktúrákra van szükség. Az MKIK kollégiumi elnöke hozzátette: a kamara mindent meg fog tenni, hogy „radikálisan alkalmazkodjon” az új helyzethez.

A képen balról jobbra: Kovács Zsolt, Szemző György, Kelemen Csaba, Both Vilmos, Mezei Ferenc, Kott Ferenc.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL