A vállalkozások budapesti lehetőségeiről tartott kerekasztal-beszélgetést a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány a 28. Bálványosi Szabadegyetemen.
Budapest és a kerületek fejlődéséről, a gazdaságfejlesztés eredményeiről és további lehetőségeiről szólt a Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés Budapesten című kerekasztal beszélgetés, amellyel a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) megnyitotta a Wekerle-Mikó sátor programjait a 28. Bálványosi Szabadegyetemen július 19-én.
A beszélgetés résztvevői Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke, Borbély Lénárd, Csepel polgármestere, Kovács Péter, a XVI. kerület Kertváros polgármestere, Karsay Ferenc Budafok-Tétény polgármestere és Egri Attila, Józsefváros alpolgármestere voltak.
A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítványt a Főváros Közgyűlése alapította meg 24 évvel ezelőtt, hogy hozzájáruljon a budapesti, életképes, régebb óta működő vagy nemrég indult vállalkozások piaci igényeknek megfelelő módon történő fejlődéséhez, bővüléséhez – mutatta be Szalai Piroska a Közalapítványt.
A BVK működését Budapest Gazdaságélénkítési és Munkahelyteremtési Stratégiája határozza meg, amit a Fővárosi Közgyűlés 2015. júniusi ülésén fogadott el. A keret jellegű stratégia összefoglalja a megalkotásának folyamatában részt vevő szervezetek Budapest gazdaságfejlesztése érdekében a 2015-2021 közti időszakra megfogalmazott közös céljait és elvárásait.
A stratégiával a Fővárosi Önkormányzat újabb lehetőségeket nyitott a kkv-k fejlődésének támogatására. A dokumentum elsődleges célként fogalmazta meg, hogy Budapest 15 éven belül Közép-Európa vezető gazdasági térségévé váljon.
A cél 4 pillérre épül: Budapest, ahol érdemes vállalkozni tehát támogató az üzleti környezet, Budapest a jól szervezett gazdasági tér, azaz a gazdaságfejlesztés és a munkaerő-piaci politika koordinált, Budapest az ötletek városa, amely élhetőségével és lendületével vonzza a kreatív, innovatív gondolkodókat valamint Budapest, ahol jó dolgozni, mert megújuló, rugalmas, befogadó a munkaerő-piac.
Ahogy Magyarországon, úgy Budapesten is hat év óta folyamatosan javulnak a foglalkoztatási mutatók: 126 ezerrel többen dolgoztak Budapesten 2016-ben, mint hat évvel korábban, azaz a múlt évben 827 ezer fő dolgozott a Fővárosban, közülük 427 ezer férfi és 400 ezer nő.
2016-ban hazánk foglalkoztatás bővülésének negyedét a fővárosi növekedés adta. A nők foglalkoztatási rátája 4,5 százalékponttal, a férfiaké pedig 2,2-al javult – ismertette a legfrissebb statisztikákat Szalai Piroska a fővárosi gazdasági fejlődés kapcsán.
Borbély Lénárd csepeli polgármester elmondta, hogy a kerület sok segítséget és támogatást kap mind a Fővárostól, mind az államtól, ez is hozzájárult a kerület jelenlegi dinamikusan fejlődéséhez. Az önkormányzat együttműködésre törekszik a gazdaság szereplőivel is, ennek köszönhető például, hogy egy hamburgi cég júniusban Csepelen megnyílt leányvállalata 500 mFt-al támogatta a kerületi település- és infrastrukturális fejlesztéseket, valamint 200 új munkahely létesítését is vállalta.
Július közepén adták át Magyarország első integrált tornaparkját és játszóterét Csepelen, ahol fogyatékkal élő, valamint egészséges gyermekek és felnőttek együtt élvezhetik a mozgás és a játék örömét. A játszótéren olyan integrált játékok is helyet kaptak, melyeket a MagikMe, a BVK 5. Be Smart startup versenyének egyik nyertese fejlesztett ki.
Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere szerint az önkormányzat munkaadói, illetve jogalkotói szerepe mellett, szolgáltatóként is sokat tehet a kerület gazdaságának fellendüléséért, hiszen az ott élők életminőségét alapvetően határozza meg a közszolgáltatások minősége, a közterületek állapota, a közlekedési infrastruktúra állapota. Nagy szerepe van a közösségi tervezésnek, akkor működik jól egy kerület, ha az embereket megkérdezik, hogy mit szeretnének.
A kerületben stratégiai partnerségi rendszert vezettek be, amelybe minden kerületi vállalkozás bejelentkezhet. A stratégiai partner vállalkozások elmondhatják a véleményüket a kerületi ügyekről, információt kérhetnek és a hivatali ügyintézést is megkönnyítik számukra.
A Budapest Bornegyede program a budafoki borászatokat kívánja ismertebbé tenni. Minden hónap első szombatján Budafoki Pincejáratok indulnak Budapest belvárosából a budafoki borpincékhez, ahol résztvevők nem csak a borkostolást élvezhetik, hanem a kulturális programokat is, melyeket az önkormányzat három évig ingyen biztosít a vállalkozóknak.
Egri Attila elmondta, hogy Józsefváros fejlesztésében nagy szerepe van a 10 évvel ezelőtt indított városrehabilitációs programoknak. A Corvin sétány felújítása során a menthetetlen, bontásra ítélt épületek helyén hoztak létre egy új városrészt, amely alkalmasnak bizonyult a nagyobb cégek és a minőségi munkaerő kerületbe csábítására is. A Palota negyed megújításával sikerült a belvárosba visszahozni a 30-50 évvel ezelőtti atmoszférát, új boltok, szállodák, vendéglátó helyiségek létesültek, melyek vonzzák a turistákat is.
Az Európa Belvárosa program a keretében hozta létre az önkormányzat a H13 Diák- és Vállalkozásfejlesztési Központot, ahol inkubátorházat és co-working irodát működtetnek, mentorálással segítik a fiatal, innovatív vállalkozásokat és rendszeresen tartanak üzleti klubot a kerületi vállalkozóknak.
A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvánnyal együttműködve alakították ki a Józsefvárosi Mikrovállalkozások Kamattámogatási Programját, amelynek lényege, hogy a kerületi vállalkozások által, a BVK-tól igényelt mikrohitelek kamataihoz támogatást nyújt az önkormányzat, így a vállalkozások rendkívül kedvező kamatozású hitelhez juthatnak hozzá. A programban a kerületi fiatal és női vállalkozások további kamatkedvezményt kaphatnak.
Kovács Péter, a XVI. kerület Kertváros polgármestere szerint az infrastrukturális fejlesztések, a közterületek rendezése és a bürokrácia csökkentése mind szükséges ahhoz, hogy Budapest vezető közép-európai gazdasági térséggé váljon. A Kertvárosban kiemelt figyelmet fordítanak ezekre a területekre, például sikerült 3 év alatt befejezni az öt évre tervezett útépítéseket. A helyben befizetett adókat maradéktalanul a kerület fejlesztésére költik, amit minden évben be is mutatnak a lakosoknak.
A kerületben a vállalkozóknak külön adminisztratív segítséget adnak az elinduláshoz és a hivatalai ügyintézéshez. Önkormányzati ingatlanok kedvezményes bérbeadásával is segítik őket, míg öt évvel ezelőtt üresen álltak ezek az ingatlanok, mára mindegyiket vállalkozások bérlik.
