​Gablini Gábor 1988-ban nyitotta meg első javítóműhelyét, majd 1989-ben kezdte el a Peugeot típusú járművek forgalmazását. A cégcsoport azóta Nissan, Peugeot, Hyundai és Kia márkákat forgalmaz, valamint az Infiniti kizárólagos partnere, és elsőként ismerték fel az elektromos autók előnyeit. 2018-ban már 30 éves lett a Gablini cégcsoport és harmadszor is kiérdemelte a Business Superbrands díjat. A cégcsoport alapító tulajdonosa és vezetője, Gablini Gábor 2002 óta a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke, 2003-tól az AECP (Peugeot Márkakereskedők Európai Szövetsége) alelnöke, valamint a CECRA (Gépjárműkereskedők és Javítók Európai Tanácsa) igazgatótanácsának tagja. 2006 óta a VOSZ társelnöke, a Nemzeti Kereskedelmi Szövetség elnöke, a BKIK küldötte a III. Osztály elnökségi tagja. A napokban a Kamarai Napok keretén belül a Főváros gazdaságáért díjjal ismerte el tevékenységét a BKIK.

Mennyit számít, hogy több nagy gyár összeszerelő üzeme is Magyarországon működik? Milyen hatással van ez az értékesítésre?

Annyi előny mindenképpen van, hogy a nagy gyártók, akik itt vannak, hazai gyártónak minősülnek. A piaci részesedésükre ez pozitívan hat. Nagyobb autóparkkal dolgoznak, ennek egy része rögtön kimegy az értékesítésbe, tehát nem csak a kereskedelmi hálózat által megvett új autók kerülnek ki a hálózatba, hanem – az Audinál, a Mercedesnél és hamarosan a BMW-nél is – a tesztautók, amiket a gyár futtat, azokat is itt értékesítik először. Ennek köszönhetően a magyar piacon a reprezentáltságuk magasabb mint amúgy egyébként lenne.

Az utóbbi időben a Suzuki is kijött egy újabb modellel, amivel szintén egyre nagyobb szeletet szerez meg a tortából.

Valóban, szintén a hazai státuszt erősíti, hogy a Suzuki megint a csillagos egeket ostromolja értékesítésben, mert egy jó szegmensben egy nagyon jó termékkel jöttek elő. Ráadásul azzal, hogy itt gyártják, nincs extra szállítási költség, nincs extra többlet, és a gyári használt autók is ide kerülnek be. Ezzel pedig egy nagyon jó helyet értek el az értékesítési volumenben. A Suzuki visszatért a válság előtti helyére a Vitarával. Ebben természetesen állami vásárlások is vannak, hiszen a rendőrséghez és a honvédséghez is többszáz darab került. De azt kell mondjam, hogy ezek a termékek, a 90-es évek elején a Suzuki Swift népautóhoz képest egészen más szintet képviselnek. Nagyon minőségi autó került most a magyar piacon vezető pozícióba.

A válság után a flottavásárlókra épült teljesen a piac. Mennyire billent ez mostanára vissza? Egyáltalán visszatérhetünk a korábbi arányokhoz?  

A válság előtt, durván 80 százalék egyéni és 20 százalék céges vásárlás volt a jellemző, ami egy extrém piacot mutat. Ezzel szemben mikor összeomlott a magyar piac és 45 ezerre esett vissza 240 ezerről az értékesítés, akkor egy az egyben megfordult. Ma a magánvásárlók újra 40 százalék körül járnak már, tehát szépen lassan regenerálódik a piac. Nyugat-Európában körülbelül 50-55 százalék egyéni és 45-50 százalék a céges  vásárlás a jellemző. Véleményem szerint ez az egészséges piaci arány.

Önök az elektromobilitás terén is élen jártak, először kezdtek ilyen modelleket árulni. Ráadásul az első magyarországi elektromos villámtöltő is önöknek köszönhető. Milyen indíttatásból vágott ebbe bele a Gablini?

Az elmúlt két évtizedben nemzetközi szövetségekben dolgoztam. Ennek köszönhetően én máshogy láttam az európai és a magyar autópiac jövőjét is, mint azok, akik csak a hazai viszonyokat tapasztalhatták. Azokon a konferenciákon nem a következő 3-4 évről beszéltek, hanem 20 éves távlatban gondolkodtak, hogyan fog átalakulni a közlekedés, mi ennek a szakmai oka? Már a 2000-es évek közepén arról volt szó, hogy technológiai váltásra van szükség, és előbb-utóbb az elektromos hajtásnak is meg kell jelennie az autógyártásban.  Az még kérdés – talán a mai napig is -, hogy az elektromos hajtás az energiát akkumulátorból vagy hidrogéncellás megoldással kapja-e. Az viszont már eldőlt, hogy erre kell átállni, mert jön az önvezető autó, ahhoz pedig gondozásmentes technológia kell, és az elektromos hajtás az. Nekem tehát volt már információm, és mikor a Nissan megkeresett, hogy elkezdené forgalmazni a Leafet. Akkor mindenki azt mondta, hogy bolondok vagyunk, elektromos autót? Mi bevállaltuk, de kizárólagosságot kértem, amíg a piacot fel nem építjük. Így a Gablini-csoport 2016 közepéig kizárólagos forgalmazója volt ennek a típusnak, és szerencsére a Nissan is belátta, hogy ez egy jó szemlélet volt.

Most kapott egy nagyon komoly elismerést a cégcsoport a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarától, amit a gazdasági életben, a vállalkozói tevékenységben és a főváros fejlesztésében nyújtott szolgáltatásaik területén folyamatosan kiegyensúlyozott, kiemelkedő eredményeikért kaptak. Miben tud segíteni még ezek után a Kamara egy ilyen cégnek?

Nekem a gumicsontom a szakképzés. Az látható, hogy ennek az ügye az utóbbi évtizedekben nem egy sikertörténet. Látszik, hogy a multinacionális cégek nem jönnek ide, mert nincsen szakképzett munkaerő. Pedig előttünk áll a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, az Ipar 4.0 projekt. Ezért az elmúlt két és fél évemet a Gyáriparosok Szövetség alelnökeként és kamarai beosztottként is erre áldoztam, hogy erre megoldást keressünk. Mostanra elkészültünk egy olyan anyaggal, egy átfogó koncepcióval, amivel remélem a BKIK is segítségemre lesz, mert a Kamarában értik és tudják, hogy miért van erre szükség. Ez egy kitörési pont lehet az országnak, úgy is mondhatnám, ez Magyarország befektetése a XXI. századba. Mert ahhoz, hogy tudjunk fejlődni, ehhez nekünk középkádereket kell nevelnünk nagy számban. Ehhez pedig intelligencia kell, megfelelő képzés, és egy professzionális szakképzési rendszer. Én most ezen dolgozom, és örömmel tapasztalom, hogy a BKIK-ban ez nyitott fülekre talál, és a kormányzat is nyitott erre. Felismerték, hogy ebben lépni kell. Nagyon bízom benne, hogy a szakképzési innovációs tanácson, sikerül őket megnyerni partnernek abban, hogy ezt a komplex rendszert újítsuk meg. Hogy Magyarországnak ez egy sikertörténete tudjon lenni.