Az elsősorban az új lakásokat támogató intézkedések, így a lakásértékesítést terhelő áfakulcs csökkentése és a csok kibővítése jó hatással lesz a szektorra, a kereslet emelkedés magával húzza a lakásépítést, de az árakat is, a hangsúlyeltolódás viszont azt is jelenti, hogy a használtak iránt csökken az érdeklődés.

Az építési engedélyek száma egyelőre messze elmarad a válság előtti szintektől, ám az új lakások értékesítését terhelő áfa az eddigi 27 százalékos szintről öt százalékra csökkentése jelentős lökést adhat a lakásfejlesztési projektek elindulásának – véli elemzésében az FHB. A bank szakértői szerint az áfa-csökkentés azokban a nagyobb vidéki városokban is beindíthatja a lakásépítéseket, ahol eddig az alacsonyabb árak miatt még nem érte meg fejleszteni.

Budapesten az áfa-csökkentés miatt szintén élénkülésre lehet számítani. A felfutás a fővárosban akár kimagaslóan nagy lehet, amit előrejelezhet az is, hogy a tavalyi évben a piac élénkülésével párhuzamosan a lakásépítési engedélyek száma az országos átlagnál (közel 30 százalék) jóval nagyobb mértékben, 72 százalékkal növekedtek 2014-hez képest.

A mostani nagyon alacsony bázisról a lakásépítések már az idén élénkülhetnek, de az igazán nagy növekedést főként jövőre lehet várni, a most elkezdett projektek akkor fejeződhetnek be. A növekedés vélhetően nagy lesz, az elmúlt években is fejlesztő Metrodom és a Cordia mellett sokan porolják le terveiket, többek között folytatódik a Kondorosi lakónegyed és a Mediterrán lakópark építése is. 

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) struktúrájának megváltozása miatt élénkül a kereslet az új lakások piacán. Rövid távon nagyon nagy igény mutatkozhat a 10 + 10 millió forintos támogatási feltételeket teljesítő új lakások és házak iránt, de a szűkös kínálat miatt, ezt a megnövekedett keresletet csak lassan szívhatja fel a piac. Mivel a megemelt összeg csak a 60 négyzetméternél nagyobb lakások vagy 90 négyzetméternél nagyobb házak esetében igényelhető, a jövőben a nagyobb lakások iránt növekvő keresletre lehet számítani.

Az áfa-csökkentésnek is köszönhetően végre beindulhatnak a fejlesztések a lakáspiacon, olyan projektek is elkezdődhetnek, melyeket eddig a fejlesztők nem láttak érdemesnek elindítani. Ezért az áfa-csökkentés elsősorban nem az új lakásárak csökkenésében nyilvánulhat meg, hanem a kínálat bővülésében játszhat nagy szerepet. Rövid távon azonban a kínálat az új lakás piacon továbbra is szűkös maradhat, a most induló beruházások jövőre vagy utána készülhetnek csak el. A támogatások által táplált megnövekedett kereslet pedig az új lakások árának növekedésének irányába hat.

A kiterjesztett csok-nak köszönhetően vidéken és Budapest külsőbb kerületeiben különösen a családi ház építések élénkülhetnek meg. A főváros, de akár a nagyobb városok esetében is újabb lendületet kaphat az agglomerációba költözés, a még könnyen elérhető településeket többen választhatják az olcsóbb telekárak miatt. A fejlesztések beindulása a telekpiacot is megmozgatja, a telekárak a bővülő érdeklődés miatt elmozdulhatnak a mélypontjukról, és immár országszerte növekedésnek indulhatnak.

A használt lakáspiacon az eddigi jelentős drágulás 2016-ban mérséklődhet, az egész évet tekintve pozitív mértékű, de öt százalék alatti országos drágulást várnak az FHB szakemberei továbbra is differenciált piaci trendek eredményeként. A régi családi házak és az újszerű lakások iránti keresletet csökkentheti a megváltozott támogatási struktúra. Különbség lehet továbbá az egyes régiók és települések áralakulásában is, a nagyobb városok, és a fejlettebb régiók esetében nagyobb, míg a kisebb települések és fejletlenebb régiók esetében kisebb árnövekedésre számítunk.

A legnagyobb kockázatot a befektetői érdeklődés alakulása jelenti. A kamatszintek érdemben nem csökkenhetnek tovább a 2015-ös szinthez képest, ezért ez a környezet nagy valószínűséggel változatlan marad. Bizonytalan, hogy még mekkora befektetést kereső likvid vagyon keresi a helyét. A külföldön dolgozók hazautalt jövedelmeiből táplálkozó megtakarítások idén is a tavalyihoz hasonló mértékűek lehetnek. A tőzsdei és egyéb értékpapír-befektetések transzponálásának nagy része lejátszódott, azonban ezt az egyszeri jelentős keresletnövekedést tudják majd pótolni a lakosság vásárlásai, a családi élethelyzetekből fakadó, sokszor hosszú évekre elhalasztott tranzakciók.

A csok-igénylők, különösen a 10 millió forintos támogatást és 10 millió forintos hitelt igénylők számát még megbecsülni is nehéz, így bizonytalan az új lakáspiacon a kereslet élénkülésének mértéke. Ez pedig nem csak az új lakásárak alakulását teszi kérdésessé, de a használt lakáspiacon is erősen függ majd az árak alakulása a támogatás okozta kereslet-struktúra változástól. Az új lakások számának növekedése valószínűleg idén még csak kevéssé jelenik majd meg a statisztikákban, azok nagyobb számban és szélesebb elterjedésben főként majd 2017-ben készülhetnek el, de az építési engedélyezés már az idén élénkülni fog.