Az elmúlt bő négy esztendőben Budapest belső városrészeiben és jellemzően Nyugat-Magyarország megyeszékhelyein növekedett a legjobban a lakóingatlanok értéke.
A 2013-as mélypont óta robbanásszerű árnövekedés zajlott Magyarország-szerte a lakóingatlanok piacán. Ha valaki az ármélyponton vásárolt ingatlant, és kizárólag az áremelkedésre spekulált, akkor nagyon változó eredményt ért el, attól függően, hogy hol is vette a lakóingatlant. A kisebb nyereség oka lehet persze az is, hogy az adott területen eleve magasak voltak az árak – mint például a főváros II. és XII., XIII. és XIV. kerületében, ahol azok „csupán” 70-80 százalékkal emelkedtek.
A budapesti V. kerület északi felében, Lipótvárosban azonban a NAV hivatalos forgalmi adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai szerint 2013 óta kicsit több mint kétszeresére nőttek a lakóingatlanok árai. Nem lehet okuk panaszra azoknak sem, akik Erzsébetvárosban fektettek ingatlanba, ahol a lakásárak az utóbbi négy esztendő alatt 2,25-szörösére emelkedtek.
A 1073-as irányítószámú körzetben – vagyis a Madách Színház környékén a Teréz körút mindkét oldalán – egyenesen két és félszeresére nőttek a lakásárak. Ez az árnövekmény az abszolút fővárosi csúcs. Hajszállal szorultak a dobogó harmadik fokára Terézváros lakásai a maguk „mindössze” 106 százalékos – azaz bő kétszeres – árnövekedésével.
Elképesztően nagyot nőttek a lakásárak a VIII. kerület számos részén, a József körúton és a Tisztviselőtelepen 2013 és 2017 között 2,25-szörösére nőttek az árak. Ugyanakkor a tömb-rehabilitációknak köszönhetően még ennél is hajszállal nagyobb sebességgel jön fel a Klinikák és a Füvészkert korábban lepukkant és alulértékelt része csak úgy, mint a Teleki tér-Fiumei út-Kálvária tér egykor szebb napokat látott térsége is. A budai oldalon a Krisztinaváros egy része drágult leginkább 2013 óta, 130 százalékkal.
A megyeszékhelyek között az első hely Veszprémé, ahol az utóbbi négy esztendőben több mint 70 százalékkal emelkedtek a lakásárak. Székesfehérvár a maga „alig” 58 százalékos árnövekedésével az ötödik helyre szorult Tatabánya (65 százalék), Győr (61 százalék) és Debrecen (60 százalék) mögött. Szombathely, Szeged és Kecskemét is jól teljesített az 55 százalékot meghaladó árnövekedéssel.
Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatsorai világosan rámutatnak arra is, hogy vannak olyan területek is, ahol 2013 és 2017 között nem mutatható ki drágulás. Somogy megyében például stagnáltak az árak, míg Nógrádban egy hajszálnyit csökkentek is. Ezeken a területeken sem kell azonban elkeseredni. Annyi történt, hogy itt 2014-2015-ben is még csökkentek az árak, így az egy-két éve elindult növekedés hatása a 2013-as árszinttel összevetve még nem mutatható ki.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint jól megfigyelhető, hogy vidéken azokon a településeken, régiókban növekednek a legdinamikusabban a lakásárak, ahol a legerőteljesebb a külföldi nagyvállalatok jelenléte, és a nagyberuházások mellett pezsgő gazdasági élet alakult ki, így van bőven fizetőképes kereslet a lakásokra.
