Az Európai Parlament képviselői komoly aggodalmukat fejezték ki az európai újságírókkal szembeni erőszak kapcsán. Egy független szabályozó szervet hoznának létre, amely feltárja és jelenti az újságírók elleni fenyegetéseket, és együttműködik az európai újságíró-szervezetekkel.
A két európai oknyomozó újságíró halála a közelmúltban, és az álhírek terjedése rámutatott, hogy az EU-nak fel kell lépnie az újságírók, illetve a sokszínű és független média védelmében – olvasható az Európai Parlament (EP) közleményében.
Az EP állampolgári jogokért felelős szakbizottsága Barbara Spinelli (baloldali, olasz) médiapluralizmussal és sajtószabadsággal kapcsolatos, nem jogalkotási állásfoglalását március 27-én fogadta el, 44 igen és 3 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett. A kérdés várhatóan az áprilisi plenáris ülésen kerül napirendre.
Újságírókat ért támadások
A Panama-iratok máltai érdekeltségű részleteit feltáró Daphne Caruana Galizia máltai oknyomozó újságírót októberben egy autóba rejtett bombával gyilkolták meg, egy hónappal ezelőtt pedig az uniós pénzekkel való visszaélések, a szervezett bűnözés és szlovákiai politikusok kapcsolata után nyomozó Ján Kuciak szlovák újságírót és menyasszonyát, Martina Kušnírovát ölték meg.
Az állásfoglalásban az EP-képviselők komoly aggodalmukat fejezték ki az európai újságírókkal szembeni erőszak kapcsán. Egy független szabályozó szervet hoznának létre, amely feltárja és jelenti az újságírók elleni fenyegetéseket, és együttműködik az európai újságíró-szervezetekkel.
Több állami támogatást a médiának
A képviselők hangsúlyozták, hogy a média fontos szerepet játszik a demokratikus társadalom működésében, a sajtószabadság, valamint a sokszínű és független média pedig elengedhetetlen része a szólásszabadságnak. Annak érdekében, hogy a média megfelelően működhessen Európában, a képviselők arra kérik a tagállamokat, hogy biztosítsanak elégséges állami támogatást.
Az állásfoglalás külön kitér az újságírók és a médiában dolgozók megfelelő munkakörülményeire, kifejtve, hogy az újságírói munkát meg kell védeni a külső nyomásgyakorlástól, az anyagi és politikai függőségtől, valamint a piaci kiszolgáltatottságtól és bizonytalanságtól.
Álhírek és félrevezetés
Az EP-képviselők az álhírek térnyerésében rejlő veszélyre is felhívták a figyelmet, és hangsúlyozták, hogy a nyilvánosságot minőségi információval kell ellátni. Az állásfoglalás arra bíztatja a közösségi oldalakat és más online felületeket, hogy lépjenek fel az álhírek és a félrevezető információk terjedése ellen, például egy az álhírek jelentésére szolgáló rendszer kifejlesztésével. A helyesbítéssel független tényellenőrző szervezeteket bíznának meg.
Internetes zaklatás
Főleg tinédzserek körében egyre elterjedtebb az internetes zaklatás (cyberbullying), ami az UNICEF 2017-es felmérése szerint Magyarországon minden harmadik gyereket érint. Emellett aggasztó trend a bosszúpornó és az online szexuális zaklatás is, emiatt a képviselők olyan új jogszabályokat hoznának létre, amelyek biztosítják az ilyen jellegű tartalmak eltávolítását a közösségi médiából.
