Magyarország hosszú távon épít az atomenergiára, amelynek felelős alkalmazásához kutatási és oktatási programokra is szükség van – mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos a Nemzeti Nukleáris Kutatási Program nyitórendezvényén pénteken Budapesten.
A kormánybiztos hangsúlyozta, kell tudni új eredményeket felmutatni, érteni, hogy merre halad a világ; véleménye szerint ehhez adhat nagy segítséget ez a kutatási program. A programot megvalósító konzorcium összetétele garancia arra, hogy az eredmények nemcsak a kutatásban, hanem az oktatásban is megjelennek – emelte ki Aszódi Attila.
A konzorcium a projekthez 1,9 milliárd forintot nyert el, a finanszírozást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap biztosítja. Az öttagú konzorcium vezetője a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontja, résztvevői a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete, az MTA Atommagkutató Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatósága, valamint a NUBIKI Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft.
Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke elmondta, a pályázat során olyan programokat támogattak, amelyek amellett, hogy fontos kutatási eredményeket hoznak létre, közvetlenül felhasználhatóak a magyar gazdaságban. Kitért arra is, hogy a következő hónapokban Magyarországon soha nem látott összegű pályázati felhívások jelennek majd meg mind hazai forrásból, a megújult Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból, mind pedig uniós forrásokból.
Horváth Ákos, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának főigazgatója ismertette: a programban 43 kutatási téma van. Ezek három nagy témakör köré csoportosíthatók, a kísérleti kutatások és infrastruktúra fejlesztése, az atomerőművi folyamatok korszerű modellezése és szimulációja, valamint a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelése és az újgenerációs atomerőművek kutatása köré.
MTI
