A budapesti cégek szerint a szakképzési kínálat nem fedi le az igényeket, és a megszerezhető gyakorlat is kevés, ám kétharmaduk ennek ellenére sem fogadna be tanulót – derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) megrendelésére készített kutatásból.
Az 1000 fős mintán végzett felmérés során ágazatokra lebontva kérdezték meg a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok vezetőit, döntéshozóit.
A kutatás eredményei szerint minden harmadik budapesti vállalkozás munkaerőhiánnyal küzd, ráadásul minél nagyobb egy cég, annál nagyobb problémát jelent a szakképzett munkaerő megtalálása. Míg a mikrovállalkozásoknak az ötöde, addig a kisvállalkozásoknak a fele, a közepeseknek a kétharmada, a 250 főnél nagyobb foglalkoztatóknak pedig már a háromnegyede küzd ezzel a problémával.
A legnagyobb kihívást a budapesti cégek számára az jelenti, hogy egyáltalán nincs jelentkező, vagy ha van, akkor alulképzettek, rossz munkamorállal, ellenben magas fizetési elvárásokkal érkeznek. A szakemberhiány leginkább az ipar-, az építőipar és a kereskedelem területén működő cégeknek jelent problémát. Budapesten hiányszakmának számít többek között a burkoló, az ács, a villanyszerelő, a festő és a hegesztő. A kereskedelemben nem találni elegendő számú szakképzett eladót, pénztárost, a vendéglátóiparban pedig cukrászt, felszolgálót.
A cégek több mint kétharmada elégedetlen a képzésekkel mind a hatékonyságot, mind a jelentkezők szakképzettségét tekintve, különösen a felnőttképzés és -oktatás esetében. A megkérdezetteknek csak a 32 százaléka találja jónak a felnőttképzést, pedig a vállalkozások szakembereinek közel fele ebben a képzéstípusban végzett.
Az oktatási intézmények képzési kínálata csak a cégek felének felel meg, 35 százalékuk szerint kevés a gyakorlati idő is, 19 százalékuk úgy véli, hogy rossz az oktatás minősége, de a képzés idejét, tematikáját és szakmai színvonalát is csak a harmaduk tartja megfelelőnek.
A megkérdezettek több mint fele támogatja cége dolgozóinak továbbképzését, ám 59 százalékuk átlagosan csak fél évet tudna erre szánni. Ennyit is csak akkor, ha eljutnak hozzá az ilyen lehetőségekről szóló információk, ugyanis nagyon alacsony a tájékozottság a továbbképzési lehetőségekről.
A vállalkozások nagyon hiányolják a gyakorlati tapasztalatot a jelentkezőktől, ugyanakkor 81 százalékuk semmilyen gyakorlati képzésbe nem kapcsolódna be, 73 százalék pedig tanulót sem fogadna. Mindezt a többség azzal indokolja, hogy cégüket egyáltalán nem tartják alkalmasnak a szakképzésre. Ugyanakkor a több gyakornok befogadására is alkalmas nagyobb cégek szignifikánsan nyitottabbak, 50 százalékuk részt venne a gyakorlati képzésben.
A BKIK 50 órás gyakorlati oktató-képzésével a duális szakképzésbe becsatlakozó vállalkozások teljesíthetik a gyakorlati képzőhelyek számára jogaszabályban előírt személyi feltételeket. Ez a képzés olyan cégeknek is megoldást kínál, ahol már sok gyakornokot foglalkoztatnak duális szakképzési keretek között, és az irányításukhoz, felügyeletükhöz bővíteni kell a gyakorlati oktatói létszámot – hívja fel a figyelmet a kamara.
A kutatás célja az volt, hogy feltárják azokat a területeket, amelyeken szakemberhiány vagy képzési igény mutatkozik, hogy a kamara képviselni tudja a foglalkoztatók érdekeit a kormányzat felé a vonatkozó képzések megtartása mellett – ismertette Szányi Gabriella, a BKIK PR-marketing igazgatója.
(Forrás: MTI, fotó: Mohai Balázs)
