Az internetes támadások megfékezésének és kezelésének költsége a pénzügyi szolgáltatóknál a legmagasabb, és várhatóan tovább növekszik – derül ki az Accenture és a Ponemon Institute nemzetközi jelentéséből.
Az ártó szándékú belső támadások okozzák a legnagyobb problémát, a rendkívül komoly költségek mellett a következmények elhárítása is nagyon hosszú ideig tart – olvasható a globális szolgáltató társaság közleményében.
Mint írták, a jelentés az internetes bűnözés megállításának költségvonzatát vizsgálja, és saját költségszámítási módszertan alkalmazásával évenkénti összehasonlításokat végez.
A jelentésből kiderül, hogy a pénzügyi szolgáltatóknál az internetes bűnözés miatt évente, globálisan felmerülő átlagköltség mára eléri a 18,5 millió dollárt. A vizsgálatban szereplő iparágak között itt található a legmagasabb érték, több mint 40 százalékkal magasabb, mint az egy vállalatra vetített össziparági átlag (13 millió dollár). Az elemzés az incidensek közvetlen költségeivel foglalkozik, nem veszi figyelembe a következmények elhárításának hosszabb távú terheit.
A jelentés szerint a pénzügyi szektorban az ártó szándékú belső támadások okozzák a legmagasabb – támadásonként 243 ezer dolláros – költséget, és ezek következményeinek felszámolása tart a leghosszabb ideig, átlagosan 55,1 napig.
A cégek mindössze egyharmada – 34 százalék – veti be az automatizációt, a mesterséges intelligenciát és a gépi tanulást az internetes fenyegetések elleni harcban. „Ez különösen azért lehangoló, mert teljes körű alkalmazásuk esetén épp ezek a technológiák biztosíthatnák a legnagyobb költségmegtakarítást a vállalati biztonság terén” – fogalmaztak.
Továbbá – mint írták – a cégek mindössze 24 százaléka alkalmazza kiterjedten az internetes analitikát és a felhasználói viselkedéselemzést, miközben ezzel is hasonlóan eredményes megtakarítást érhetnének el.
Az Accenture globális szakmai szolgáltató megbízásából a Ponemon Institute által végzett vizsgálat többféle költséget is megvizsgált az IT-infrastruktúra elleni támadások, az ipari kémkedés, a működési zavarok, az adatok illegális kiszivárogtatása, a szellemi tulajdonnal visszaélés és az árbevétel-kiesés miatt felmerülő költségek vonatkozásában.
Az adatgyűjtés során 11 ország 355 szervezeténél 2647 interjút készítettek. A pénzügyi szektorra vonatkozó adatokat 72 ausztráliai, brazíliai, egyesült államokbeli, egyesült királyságbeli, franciaországi, japán, kanadai, németországi, olaszországi, spanyolországi és szingapúri pénzügyi szolgáltató céggel készített 537 interjúból gyűjtötték.
A vizsgálat a 2018. január 1. és december 31. közötti „egy éves időszak eseményei és sérülékenységei által okozott éves költségeket veszi figyelembe”. Ide tartoznak többek között az incidens észlelésével, kivizsgálásával kapcsolatos kiadások, a válaszlépések és a visszaállítás költségei, továbbá az utólag felmerülő tevékenységek költségei, valamint az üzleti működés zavara és az ügyfélvesztés járulékos költségeinek megelőzését célzó intézkedések egyéb kiadásai – olvasható a közleményben.
(Forrás: MTI)
