A kiutalás előtti ellenőrzések tapasztalatai szerint az adózók gyakran tévesen ítélik meg, hogy a zárt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett termék mikor tekinthető kifizetettnek. Emiatt bevallásukban is téves nyilatkozatot tesznek – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

Az adózás rendjéről szóló törvény 2012-től lehetőséget ad arra, hogy az adózó – a fő szabály szerinti 75 nap helyett – 30 napon belül (1 millió forint feletti összegnél 45 napon belül) megkaphassa az általa visszaigényelt áfát. A rövidebb határidejű kiutalásra akkor van mód, ha az adózó a visszaigénylést tartalmazó bevallás benyújtásáig valamennyi olyan számlájának a bruttó (adót is tartalmazó) összegét kifizette, amely alapján az adólevonási jogát gyakorolta. Ennek a feltételnek a fennállásáról a bevallási nyomtatványon kell nyilatkoznia.

Jellemző hiba, hogy az adózók a teljes ellenértékről befogadott számla áfa-tartalmának, valamint az első törlesztőrészlet(ek) megfizetését követően már úgy nyilatkoznak, hogy a beszerzési számláik ellenértékét teljes mértékben megfizették.

Ez a gyakorlat azonban téves. Nem teljeskörű kifizetettség ellenére a jogszabály a szerződésben kikötött teljesítési garancia céljából történő visszatartás esetén teszi lehetővé a rövidebb kiutalási határidőt. Egyéb ügyleteknél – beleértve a zárt végű lízinget is – a feltétel csak a teljes ellenérték, azaz valamennyi részlet kifizetése (vagy a tartozás más módon való megszűnése) esetén teljesül.

A teljesítettségre vonatkozó nyilatkozat körültekintő kitöltése fontos, hiszen a bevallásban igényelt rövidebb kiutalási határidő esetén a NAV – az adott lízing társaság tételes belföldi összesítő nyilatkozatának adatait felhasználva – megvizsgálja a számla kifizetettségét. Amennyiben a nyilatkozat valótlannak bizonyul, az adóhatóság a visszaigényelt adó 5 százalékáig (de magánszemély esetében legalább 200 ezer forintig, más adózó esetében 500 ezer forintig) terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.