Kicsit más fejjel gondolkodom, mint akik csak sportvállalkozásokban dolgoznak – mondja Zakor Sándor a KamaraOnline-nak adott interjúban. Az MTK Budapest Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója üzleti vállalkozásai mellett dolgozik az új poszton. Nagyon hisz a közösségépítésben, és abban is bízik, hogy a magyar labdarúgásban nagyobb fantáziát látnak majd a szponzorok.
Néhány kilométeren belül legendás focihelyeket találunk Budapesten. Puskás Ferenc Stadion, aztán a korábbi nevén Albert Flórián Stadion (ma Groupama Aréna). És itt vagyunk az Új Hidegkuti Nándor Stadionban.
A legendák nem is olyan régen még a magyar labdarúgás valóságát jelentették. A magyar foci azonban jó ideje vergődik, a klubok évek óta képtelenek felmutatni nemzetközi szintű eredményt. Az MTK Budapest a legpatinásabb hazai egyesületek közé tartozik. Gondja persze van bőven, de optimistán építik a jövőt. Ez is kiderült a Zakor Sándorral folytatott beszélgetésből, amelynek helyszíne a vadonatúj stadion egyik sky boxa volt, miközben a csapat edzett a pályán.
– Ki az, aki a mai magyar fociba egyetlen forintot is befektet? Szerintem kizárólag a klubhűség kevés az üzlethez.
– Ma tisztán üzleti alapon valóban nem biznisz a magyar labdarúgás, de úgy gondolom, hogy jó irányba indultunk el. Hiszek benne, hogy már rövid távon is rentábilissá tehető a klubok működtetése, ezért persze sokat kell dolgozni. Egy-két éven belül az összes NB I-es csapat új stadionban játszik majd, infrastrukturális gondok nem lesznek. A korszerű stadionokba kell visszahozni a nézőket, és ha több lesz a szurkoló, a szponzorok is nagyobb fantáziát látnak majd a fociban. Utóbbi máris megfigyelhető az MTK-nál, új stadionunkban a VIP-szintet kiadtuk, egyre nagyobb az érdeklődés, jönnek a támogatók.
– Az MTK Budapest Labdarúgó Zrt. mikorra válhat nyereségessé?
– Most is nyereséges vállalkozás vagyunk, tavaly minimálisan, de pozitív volt a mérlegünk. Az a filozófiánk, hogy nem költünk többet, mint amennyi bevételre számíthatunk. A költségvetés nagyságát nézve mi a középmezőnyben helyezkedünk el. Azt tervezzük, hogy a büdzsét 20–30 százalékkal tudjuk majd emelni, vagyis magyar szinten a jelenleginél jobb körülményeket teremthetünk. Ez a költségvetés már megfelel majd az üzleti politikánknak: a Sándor Károly Labdarúgó Akadémiára alapozva évente 2–3 fiatal játékost beépítünk a nagy csapatba, és minden évben ugyanennyi labdarúgót szeretnénk értékesíteni – a nemzetközi piacon is. Hosszabb távon a bevétel nagyobb hányada játékosértékesítésből származhat.
– Nem elsődleges cél a jegyárbevétel növelése?
– Visszatérő téma a sajtóban, hogy hányan nézik az MTK mérkőzéseit. Ha minden meccsen 5 ezres telt ház előtt játszana a csapat, az egy-egy meccsen hozzávetőlegesen 8 millió forintot jelentene az eladott jegyekből. Ez egy szezonban azonban a költségvetésünknek még mindig csupán kis részét adná. Természetesen cél, hogy többen jöjjenek a meccseinkre, a csapatnak fontos, hogy minél többen szurkoljanak a lelátón. Megjegyzem, tavaly a játékosok eladásából többször annyi volt a bevételünk, mint jegyeladásból. Ez a tendencia a jövőben is megmarad, a jegyeladásból származó bevételeket a szponzorpénzek is megelőzik.
– Bevételek szempontjából nyilván az jelentené az ugrást, ha a klub a Bajnokok Ligája vagy az Európa Liga csoportkörébe kerülne. Ott már milliárdos összegek forognak.
– Szerintem ma nem reális célkitűzés, hogy magyar csapat erre a szintre jusson. Még a Videoton és a Ferencváros költségvetése is elenyésző azon klubokéhoz képest, amelyek a BL csoportkörben játszanak. Ha szakmailag eljutnánk oda, hogy néhány év múlva szerepelhetnénk nemzetközi szinten, természetesen nem „ugranánk el” a lehetőség elől, megteremtenénk a feltételeket. De megismétlem: a mi filozófiánk a fiatal játékosok beépítése. A BL-hez viszont kész játékosokat kellene, igencsak drágán, vásárolni. Előtérbe kellene helyezni az eredménycentrikusságot, ám nálunk sokkal fontosabb a közösségépítés, mint az eredmény minden áron való üldözése.
– Ha nem az eredmény a legfontosabb, akkor inkább a tömegsport felé nyitnak?
– Azért ez messze van a tömegsporttól! Profi játékosaink nagyon jól képzettek, a 19–20 éves fiataloknak pedig lehetőségük van arra, hogy a csapatban fejlődjenek és kiteljesedhessenek. A tömegsport természetesen más, olyasmi, mintha a létesítmények mindenki előtt nyitva állnának, mondjuk, bárki bejöhetne a stadionba futni. Rendezünk persze MTK családi sportnapot, az tömegsport rendezvény, amit szívesen támogatunk.
– Úgy látszik, csökönyösen forszírozom a tömegsport erősítését. Arra gondolok, hogy régen a grundokon rengeteg gyerek focizott, fociztam egyébként én is. Ma stadionok vannak és nincsenek grundok.
– Grundok helyett viszont itt van az MLSZ műfüves pályaépítési programja. Óvodáknak, iskoláknak teremtették meg a lehetőséget a minőségi sportra, hogy kulturáltabb körülmények között mozoghassanak a gyerekek. Régen nem volt más, csak grund. Gyerekkoromban én is lementem vasárnap reggel Csepelen a Béke térre, ahol estig fociztunk. Ma más világban élünk, és egyáltalán nem baj, hogy jó minőségű pályákat építenek. Azt is látni kell, hogy néhány évtizede szinte a futball volt az egyetlen komoly kitörési lehetőség, ha valaki igazán népszerű sportoló akart lenni. Ezzel szemben a mai fiatalokat rengeteg dolog érdekli, jóval kevesebben fociznak, bár változatlanul közöttünk vannak a nagy tehetségek. Kiugró eredmények így is előfordulnak. Gondoljon az U 17-es Európa-bajnokságon a magyar válogatott szereplésére, a fiúk 3–2-re megverték az Eb-esélyes franciákat. Magyarországon az igazolt sportolók körülbelül 60 százaléka még ma is futballista.
– A tehetséges fiatalok aztán bekerülhetnek az MTK Sándor Károly Labdarúgó Akadémiájára.
– Magyarországon 12 régiós központban foglalkoznak a legtehetségesebb fiatalokkal. Ez összesen 170–180 fiatalt jelent, s igazság szerint ennyi, az akadémiai szintnek megfelelő fiatal futballistát nem könnyű találni. Ugyanis nem az akadémiai korosztállyal van gond, hanem a náluk fiatalabbak képzésével. Az akadémián olyasmivel is foglalkoznunk kell, amit korábban már el kellett volna sajátítaniuk a gyerekeknek. Aki 8–9 éves koráig nem kapja meg a foci alapokat, az nagyon nehéz helyzetbe kerül, kevés esélye van a felzárkózásra.
– Gazdasági ok miatt költözik majd Agárdról Budapestre az MTK Akadémia?
– Nem. A fő ok az, hogy jelen pillanatban négy különböző helyen folyik a képzés. 2019 nyarától az összes korosztály a Józsefvárosban felépülő Akadémiában dolgozik majd, egy kilenc pályás tökéletesen modern komplexumban. A mostani bentlakásos akadémia eleve kicsit elavult forma. Az új központban viszont csak a vidékieknek biztosítunk szállást, a fővárosiak otthon lakhatnak majd, nem szakadnak el a családjuktól. Ez a korábbihoz képest más koncepció, de úgy látjuk, ennek van jövője.
– Hol tart a projekt?
– A projektről már született kormányhatározat, a részletekről néhány hét múlva Deutsch Tamás, az MTK elnöke tájékoztat majd.
– Az MTK-nál a női focit is támogatják, pedig az sem túl népszerű Magyarországon. Igaz, szerintem Európában sem az. Az MTK női labdarúgói ugyanakkor topon vannak idehaza.
– Olyannyira, hogy bajnoki döntőt játszunk a Ferencvárossal. (Az első meccsen idegenben a külföldi játékosokkal megerősített Ferencváros ellen az MTK 1-0-ra nyert, a második mérkőzést az Új Hidegkuti Nándor Stadionban május 15-én rendezik. A döntő két győztes meccsig tart.) A skandináv országokban, Németországban és Franciaországban teljesen más bázison áll a női labdarúgás. Komoly csapatokkal, sok néző előtt megy a bajnokság, a magyarországinál összehasonlíthatatlanul több pénz bevonásával. Ezekben a top bajnokságokban jó néhány magyar játékos is szerepel. Tény: mások a hazai lehetőségek. Viszont az is tény, hogy magyar szinten női fociban az MTK nagyon jó. Igaz, a nemzetközi élvonaltól a magyar női labdarúgás még távolabb van, mint a férfi. Az MLSZ-szel együtt az MTK-nál is úgy gondoljuk, hogy erősíteni kell a női vonalat, nagyobb energiát kell fektetni a szisztematikus játékosnevelésbe.
– A büdzsében a női labdarúgók állnak legalul?
– Értelemszerűen az ő költségvetésük a férfi csapat büdzséjének csupán a töredéke.
– Középtávon mire kellene a legtöbbet költeni a klubnál? Esetleg az orvosi stáb megerősítésére?
– Az orvosi stábunk rendben van. A szakmai munka is rendben van. Inkább a teljes körű rehabilitációs, mentálhigiéniás háttér megerősítése lenne fontos, de a nyelvoktatás is idesorolható. Ezek talán kevésbé látványos, apró részletek, de az egészet tekintve elengedhetetlenek a jó működéshez.
– A magyar játékosok tanulnak angolul?
– Angolul és németül tanulhatnak, de lehet majd választani más nyelvet is, annak megfelelően, hogy valaki milyen klubhoz készül. A futballnak minden nyelven van egy néhány száz szavas alapszókincse, amelynek tudása alap, segíti a gyors beilleszkedést a külföldre szerződéskor.
– Zárójelben megjegyzem, a magyar női kosárlabda döntőn a magyar edző angolul adta az utasításokat az idegenlégiósok miatt…
– Nálunk egyszerűbb a helyzet, hiszen kevés a légiós, de olyan csapatnál, ahol négy-öt náció is képviselteti magát, meg kell oldani a kommunikációt az edzéseken ugyanúgy, mint a mérkőzéseken.
– Több légiós pedig nem nagyon lesz az MTK-nál.
– Nincs tervbe véve. Hozzánk csak kimondottan tehetséges játékos jöhet, ilyen például fiatal kapusunk, a montenegrói Danijel Petković. Ő továbbfejlődhet nálunk, és néhány év múlva szóba jöhet az értékesítése.
– Március óta vezérigazgató. Most is úgy látja, hogy szét kellett választani az elnöki és vezérigazgatói feladatokat?
– Mindenképpen. Deutsch Péter elnökként dolgozik tovább, nem mellékesen ő az MTK klub ügyvezetője is, valamint a létesítmény-fejlesztést is irányítani fogja, amely magába foglalja a 2019-es Maccabi Európa Játékok helyszínét is. Én az operatív feladatokat vettem át, s mivel évek óta elnökségi tagként tevékenykedem, tökéletesen tisztában voltam a feladatokkal, igaz, jó néhány beszélgetés megelőzte a márciusi döntést. Azt gondolom, hogy az üzleti életben eltöltött 25 éves munkámat ebben a pozícióban is hasznosítani tudom. Kicsit más fejjel gondolkodom, mint akik csak sportvállalkozásokban dolgoznak. Szükség van valamennyire átalakítani a szervezet működését, azt követően folytathatjuk a támogatók bevonását a közös munkába. Erősíteni szeretném az MTK brandet, tervezzük egy üzleti klub elindítását, célunk egy valódi, pezsgő közösségi élet megteremtése.
– A bajnokságból még nagyon fontos mérkőzések vannak hátra.
– Az alsóházban szerepelünk, egyelőre fenyeget a kiesés réme. Természetesen mindent megteszünk, hogy a következő szezonban ne az NB II-ben szerepeljünk, hiszen első osztályú csapatként minőségibb munkát végezhetünk.
– Van olyan üzleti modell, amit érdemes alkalmazni a klubnál?
– Rengeteg modellt tanulmányoztunk és figyelünk most is. Másolni persze semmit sem szabad, nem is érdemes, inkább egyedi megoldásokra törekszünk. A lehetőségeink azonban sokkal szerényebbek. Egy angol ötödik vonalban szereplő klub is sokkal több pénzből gazdálkodik, mint mi. A német másodosztályban játszó Union Berlin klubélete például nagyon szimpatikus. Náluk a 30 ezres stadion azért telik meg karácsony előtt, hogy a szurkolók a családtagokkal együtt közösen énekeljenek, ünnepeljenek, sörözzenek, kolbászt egyenek. És ezért természetesen hajlandóak jegyet venni! Az esemény előtt egy hónappal már garantált a telt ház. Szóval látunk nagyon pozitív példákat a közösségépítésre. Az MTK szurkolói a magyar futballéletben nagyon régóta a remek közösségről voltak ismertek, azon dolgozunk, hogy ezt ismét felélesszük.
– A vállalkozásai mellett mennyi időt tölt el az MTK ügyeivel?
– A cégeimnél az operatív feladatokat ügyvezetők látják el, így most kicsit kevesebb időt foglalkozom ezekkel a kérdésekkel. A családomban a fiaim lelkesek, járnak a meccsekre. A feleségem viszont kevesebbet lát otthon, ezért ebből a szempontból az első év valószínűleg kemény lesz.
Szerdahelyi Csaba
Fotók: MTK és KamaraOnline
