2018. november 28. szerda, 11:04
A kormányzat módosítaná a munkaidő-keret elszámolását, valamint a munkaerő-kölcsönzés minimális díjait, az ellenzék a munkavállalók kiszolgáltatottságának növelését látja a javaslatban.

Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők önálló képviselői indítványban módosítanák a munkaidő-szervezéssel kapcsolatos szabályokat és a munkaerő-kölcsönzés minimális díjával összefüggő szabályokat. A jelenlegi szabályok szerint munkaidő-keretes elszámolás esetén 250 óra túlmunkát rendelhetnek el 12 hónap alatt, a módosítással ezt a keretet 400 órára és 36 hónapra módosítanák. Kósa Lajos szerint ez a szabályozás elsősorban a szezonalitásnak kitett cégeknek kedvez, és az unió számos országában, így Németországban is bevett gyakorlat.

A törvényjavaslat másik eleme szerint a munkaerő-kölcsönzőknek megszabnák, hogy önköltségi ár alatt ne vállalhassanak munkát. A javaslat ugyanis megszabná, mely az a minimális ár, amely alatt nem vállalhatnak munkát. A képviselő elmondása szerint, ha alacsonyabb áron dolgoznak, akkor vagy adót nem fizetnek, vagy járulékokat, vagy teljes bért, a kormány viszont azt szeretné, ha a minimálbér és a szakmunkás minimálbér minden dolgozó számára elérhető legyen. Kósa Lajos közölte: a javaslat nyugati megoldásokat alkalmaz, ezért nehezen tud mit kezdeni azzal, ha valaki „armageddont, összeomlást, rettenetet, bérrabszolgaságot" vizionált.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára jelezte, a kormány támogatja az előterjesztést.

Barcza Attila (Fidesz) vezérszónokként azt mondta, a cégek Magyarországon az alacsony társasági adó miatt is egyre kevesebb adót fizetnek, a gazdasági növekedés stabilizálódott, az ország jó irányba halad. Hozzátette: nem a munkavégzés növelése a cél, mert a heti átlagos munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát. Mivel a javaslat támogatja a kormány gazdasági célkitűzéseit, ezért a Fidesz is támogatja az előterjesztést.

Pintér Tamás (Jobbik) szerint a magyar dolgozói társadalom sírját ássák meg, mivel ha megszavazzák, akkor egy átlagos dolgozó kevesebbet lehet a családjával, mivel évente 50 napot elvehetnek tőlük. A Fidesz törvényileg akarja kizsákmányolhatóvá tenni a dolgozókat, az "”römködő" multinacionális cégek pedig alig várják az elfogadását. A képviselő azt kérte Kósa Lajostól és Szatmáry Kristóftól, hogy menjenek le a Dunaferrbe pár műszakot dolgozni, hogy megtudják, milyen a vasműben „robotolni", utána mondja azt, hogy ez a javaslat a munkavállalók érdekeit szolgálja.

Az MSZP álláspontját két vezérszónok ismertette. Harangozó Tamás azt hangsúlyozta, hogy a javaslat egy „rabszolgatörvény" és a kormány büszkén hirdeti, hogy a kizsákmányoló multinacionális cégek és a profit oldalán állnak. Megjegyezte, hogy Németországban 35 óra a munkaidő és átszámítva 400 ezer forint a minimálbér, itthon viszont 48 órát írnának elő. Ehhez képest csodálkozik a kormánypárt, hogy munkaerőhiány van - tette hozzá a képviselő. Frakciótársa, Bangóné Borbély Ildikó azt mondta, heti hat nap munkavégzésre kényszerítik a dolgozókat, miközben a nemzeti konzultáció új ívén azt írják, hogy a gyereknek joga van az anyja és az apja körében felnőni.

Székely Sándor, a Demokratikus Koalíció (DK) vezérszónoka szerint a kormány a magyar munkavállalók életét sújtó törvényeket hoz, miközben a kabinet tagjai milliárdosokká válnak. Hangsúlyozta, a kormánypárti képviselőknek vissza kellene vonnia ezt a törvényjavaslatot, a kabinet pedig helyette a bérek emelésére koncentráljon.

Az LMP vezérszónoka, Csárdi Antal cinikusnak nevezte a javaslat azon indoklását, amely szerint a változtatással javul a munkavállalók alkupozíciója. Szólt arról is, a Fidesz-KDNP ezzel a javaslattal egy klasszikus neoliberális lépést hajt végre. Csárdi Antal azt kérdezte, a kormányoldal miért a multinacionális cégeket képviseli a magyar munkavállalókkal szemben, akiknek a javaslat elfogadása akár hetente egy egész nap túlmunkát is kötelezően elrendelhetnek munkaadóik. A munkaadóknak ráadásul lehetőségük lesz csak három év után kifizetni a túlórapénzt.

Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka időutazáshoz hasonlította a javaslatot, amelynek elfogadása után szerinte a magyar dolgozóknak az 1951-es szintre emelkedik a kötelező munkaideje. Kiemelte, a német óriásvállalatok hazájukban nem tudják ilyen módon átverni érdekeiket a helyi politikával szemben, mivel az a választópolgárok érdekeit képviseli. Reményét fejezte ki, hogy a szakszervezetek és a magyar emberek ellenállásán megtörik majd ez a kezdeményezés.

A képviselőcsoportok vezérszónoki felszólalásait követően Szél Bernadett (független) hangsúlyozta: a törvényjavaslat elfogadása esetén valamennyi ellenzéki párt támogatását kéri majd annak érdekében, hogy a törvénymódosítás az Alkotmánybíróság elé kerüljön.

Kósa Lajos zárszavában kiemelte, azért is értelmetlennek tartja az ellenzéki kritikák többségét, mert indítványa elfogadása után továbbra is alapszabályként minden munkanap 8 órás, a munkahét pedig ötnapos lesz, nem csökken a pihenő- és munkaszüneti napok száma, a hónap végén pedig mindenkinek meg kell kapnia a bérét. A munkavállalók heti munkavégzése a jövőben sem haladhatja meg a 48 órát túlmunka elrendelése esetén sem. Kifejtette továbbá, javaslata nem érinti a rendkívüli munkavégzés szabályait, vagyis azokat a túlmunkákat, amikor valamilyen előre nem látható körülmény indokolja a túlórát. Az előterjesztés az előre tervezett túlmunka elrendelését szabályozza, ugyanakkor nem változtat azon az alapvető szabályon sem, hogy a túlmunkát mindig kötelezően ki kell adni szabadnapként a munkavállalóknak.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói oldala elfogadja a 3 éves munkaidőkeret és a 400 óra túlmunka bevezetését, de azt javasolja a kormánynak, hogy a munka törvénykönyvének módosításakor ezek csak lehetőségként kerüljenek be a törvénybe, ne általános szabályként, a lehetőségek a kihasználásról pedig majd a kollektív szerződésben állapodhassanak meg a munkaadók és a munkavállalók  - fejtette ki Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.

Kósa Lajos a témában szerda délelőtt várja egyeztetésre a három nagy szakszervezet képviselőit.

(Forrás: MTI)

Az Álláshely rovat támogatója: Delego Kft.

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja