A második negyedévi 2,8-ról a július-szeptemberi időszakban két százalékra lassult vissza a gazdasági növekedés. A tempóvesztés oka az ipar stagnálása mellett az építőipar rossz teljesítménye. Utóbbi tavaly december óta nem tudott bővülést felmutatni éves összevetésben.
Az idei harmadik negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) két százalékkal bővült a múlt év azonos időszakához képest – derül ki a KSH adataiból. A GDP-növekedés üteme jelentősen lassult a második negyedévi 2,8 százalékhoz képest. A jelentés szerint az ipar teljesítménye stagnált a harmadik negyedévben, a növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások és a mezőgazdaság járult hozzá, míg az építőipar továbbra is mérsékelte a növekedést.
A naptárhatás kiszűrésével 1,8 százalék volt a gazdasági növekedés az első negyedévi 1,1 illetve a második negyedévi 2,5 százalék után. Az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévi 1,0 százalékos növekedés és az első negyedévi 0,7 százalékos csökkenés után a szezonálisan és naptárhatással korrigált első becslés szerint.
A gazdasági növekedést egyebek mellett fékező építőipari termelés szeptemberben 13,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az előző havi 9,0 és a júliusi 17,6 százalékos visszaesés után. Az előző hónaphoz képest az építőipar termelése szeptemberben 1,7 százalékkal nőtt, miután augusztusban még 4,6 százalékkal emelkedett a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint. Az építőipar termelése tavaly decemberben nőtt utoljára éves összehasonlításban. Január-szeptemberben az építőipari termelés volumene 20,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
A termelés a két építményfőcsoportban ellentétesen alakult: az épületek építése 3,1 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 25,3 százalékkal visszaesett. Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene szeptember végén 20,2 százalékkal meghaladta az előző évi, alacsony bázist. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 23,5, az egyéb építményeké 18,1 százalékkal nőtt.
Az épületek építésének növekedése továbbra is nagyrészt ipari épületek, kisebb részben szállodák, oktatási épületek, illetve sportlétesítmények építésének az eredménye. Az egyéb építmények építésének visszaesését elsősorban az uniós forrásból végzett munkák 2015. végi befejeződése okozta. Szeptemberben is a legnagyobb mértékben az út- és vasútépítő vállalkozások termelése maradt el az előző év azonos időszakitól. A megkötött új szerződések volumene 26,5 százalékkal kisebb volt az előző évinél, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 25,8, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 27,2 százalékkal csökkent.
A harmadik negyedévben az építőipar termelői árai 2,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A harmadik negyedévben az épületek építése ágazatban 4,5, az egyéb építmények építése ágazatban 1,6, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban 2,9 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az egyes építményalcsoportokban az áremelkedés 1,2 és 3,7 százalék között szóródott. Az előző negyedévinél az építőipar árai 0,6 százalékkal magasabbak voltak.
