A jövő év végéig még több külföldi irodát szeretnénk nyitni, és megduplázni a munkatársaink számát – mondta Virág László, a Commsignia Kft. egyik alapítója a KamaraOnline-nak nyilatkozva. A cég technológiai fejlesztésekkel a közlekedést kívánja biztonságossá tenni, de fontosnak tartják a részvételt okosváros projektekben is.

– Hogyan kezdődött a vállalkozás kapcsolata a kockázati tőkebefektetővel?

– Adott volt az elképzelésünk a járműkommunikáció területén. Ismerősünk ajánlotta a befektetői lehetőséget, akkor ismerkedtünk azzal, hogy a kockázati tőke miként, milyen feltételekkel segítheti a kkv-kat a piacon. Nagy álom, hogy befektetőkre találjunk az Egyesült Államokban, a Szilícium-völgyben, néhány éve azt néztük meg, hogyan lehet ehhez az álomhoz közelebb kerülni Magyarországon. 2013-ban kezdtük a tárgyalásokat, s a tervek szerint a következő hetekben a kezdeti tőkebevonás után újabb összeghez juthatunk.

– Már konkrét termékkel jelentkeztek a befektetőnél?

– Igen. Nem pusztán az ötlethez kerestünk tőkést. A céget már megalapítottuk, voltak ügyfeleink. Valószínűleg nem ez a kockázati tőke klasszikus útvonala, de fantáziát láttak a csapatban és a termékben is. Nekünk akkor arra volt szükségünk, hogy pénzbevonással látványosan kiterjesszük az ügyfélkörünket Amerikában és Európában. Korábban egyébként többen azért nem akartak társulni, mert nekik az ötlet megvalósításában való részvétel lett volna a fontos, nem pedig egy kész termék piaci megerősítése. Nem mellékesen a tapasztalatunk szerint a legtöbb kockázati tőkét kezelő társaság meglehetősen kockázatkerülő. A szerződés óta organikusan fejlesztjük a terméket és a céget, a friss pénz pedig a további dinamikus lépésekhez szükséges.

– Magyarországon mekkora a piacuk?

– Nagyon kicsi. Voltak hazai érdeklődők és vásárlók is, de a piacunk 99 százaléka amerikai, európai és ázsiai. Ezek közül a legnagyobb az amerikai jelenlétünk, de ott vagyunk Németországban, Franciaországban, Portugáliában, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, de Csehországban is. Ázsiában Dél-Korea és Japán a fő területünk. Az utóbbi időben elkezdtük tanulmányozni a kínai piacot, de az nem egyszerű történet, mert nem mindig a direkt üzleti érdekek mozgatják a gazdaságot.

– A termékeik közül melyek a legkapósabbak?

– A piac és a technológia is kialakulóban van a világon. Komplett csomagot kínálunk, együtt értékesítjük a szotfvert és a hardvert. Hosszú távon a legnagyobb üzletet a szoftverünk licenc szerződéses értékesítésében látjuk. Jelenleg azonban hardvereket is gyártanunk kell, mert az ügyfeleink egyszerűen nem tudnák min futtatni a szoftvert. A fő partnerek az autógyárak és autóipari beszállítók, valamint okosváros projektek tervezői és kivitelezői. Van olyan projektünk Franciaországban, Bordeaux-ban, ahol 70, út mellé telepített eszközünk van, 80 fedélzeti egység tartozik hozzá, amelyekkel például a városokban a közlekedési lámpákkal tudnak kommunikálni. A fuvarozó flotta tagjai zöldhullámot építenek ki a gyors áthaladásra. Mondjuk, egy kamionsofőr javaslatot kap: óránkénti 35 kilométeres sebességet kell tartania ahhoz, hogy fékezés, megállás nélkül haladjon végig az útvonalon – ezzel jelentős üzemanyag-megtakarítást érhet el. Azt azért el kell mondanom, hogy az eszközök alkalmazása csupán egyfajta segítség, a döntés meghozatala és a felelősség mindig a sofőré.

– Ugyanezt a módszert alkalmazhatják a mentők is a zöldhullámnál?

– Angliában, Newcastle-ben is van egy telepítésünk. Ha a mentős felkapcsolja a szirénát, a kereszteződésben telepített kommunikációs eszköz segítségével akadálytalanul haladhat át.

 Ez a jelen, de mi a közeljövő?

– Az önvezető autók fejlesztésében óriási lehetőségek és pénzek vannak, elsősorban globálisan, de vannak magyarországi ötletek is. Mi is tárgyalunk erről autóipari cégekkel. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben nem tartható a közlekedésben az, hogy mindenki önálló sziget. Sokkal fontosabb lesz a megosztott, közös kommunikáció. Ehhez kell a technológiai robbanás a mostani dudálós, integetős, kiabálós „információközlés” helyett a sofőrök között. Az önvezető autóknál azt kell elérni, hogy a járművek kommunikálásának eredményeként elkerülhető legyen minden baleset. Ebbe az is belefér, hogy a sofőr tudjon arról két-három másodperccel korábban, hogy egy őrült át fog száguldani az orra előtt a piroson, és képes legyen időben reagálni.

 Ez viszont azt feltételezi, hogy minden járműben legyen ilyen kommunikációs eszköz – az „őrültében” is.

– Pontosan így van, ezért is gigantikus ez a piac. A világ fejlesztői ugrásra készen várják, hogy az Egyesült Államokban elfogadjanak egy törvényt. A tervezet alapján kötelezővé tennék a kommunikációs technológia alkalmazását. Új autók már csak ilyennel jöhetnének ki a gyárakból. Szerintem Európában erre a döntésre várnak, és utána itt is megkezdődhetne egy hasonló folyamat. Mi is napra készek vagyunk a kérdésben, tudjuk, hogy adott pillanatban az elsők között kell lennünk, mert aki csak a tízedik, az elbukja a versenyt. Szerencsére vannak erős ellenfeleink, megvan a motiváció, és visszajelzéseket is kapunk, hogy jól dolgozunk.

– ​Ha Magyarországon az önvezető autó az innovációs stratégia része lesz, akkor nem érdemes a cégüknek minisztériumi szinten tárgyalni?

– Közvetetten már beszélgettünk erről különböző projektekben, van, amiben megkeresnek minket és kikérik a véleményünket, de politikai dolgokba nem kívánunk belefolyni. Mindenképpen függetlenek szeretnénk maradni.

– ​Milyen az önvezető autón kívüli jövőképük?

– Az önvezető autó elterjedéséig komoly, ki tudja, mennyi ideig tartó átmeneti fázis lesz. Erre az időszakra is kell megoldásokat, új funkciókat kínálni. Például ha drágább autókban van radar, kamera vagy valamilyen szenzor, akkor minél olcsóbb megoldásokkal meg kell osztani a közlekedési információkat ezek segítségével. „Közös látást” kell kiépíteni, amellyel biztonságosabban és hatékonyabban lehet autózni. Léteznek már projektjeink, amelyeket autóipari beszállítókkal osztunk meg. Életfontosságú lehet például olyan kamerák üzemeltetése, amelyek a kocsik között játszó kisgyerekekre figyelnek és figyelmeztetik azokat is, akiknek a kocsijában nincs ilyen kamera.

 A közlekedés másik központi szereplőjével, a gyalogossal is akad bőven probléma.

– Technológiai szempontból a gyalogos nagyon problémás. Mindig el kell dönteni, hogy mi a fontosabb: a hatékonyság vagy a biztonság. A biztonságnál nem szempont az eszköz áramfogyasztása, amely mondjuk, mobil telefonos megoldásnál ma még elég gyorsan lemeríti az akkumulátort. New Yorkban létezik egy intelligens város projekt. A közlekedésben a gyengén látókra fókuszálnak, az okostelefonra különböző rezgésmintákat juttatnak el, így (vész)jeleket kap az illető arról, ha száguldó gépjármű közeledik.

– A cégnek Budapesten van az agytrösztje. A világban merre vannak irodáik?

– Van irodánk a Szilícium-völgyben, elsősorban a befektetőkkel való kapcsolattartás miatt, hiszen az autóipar kutatás-fejlesztési bázisa is egyre inkább ide helyeződik át. Dél-Koreában az utóbbi félévben annyira erőteljes volt a mozgolódás a piacon, hogy ott is irodát nyitottunk. Folyamatban van a letelepedésünk Detroit mellett, ahol bár eltűnt az autógyártás, de a fejlesztések egyik fontos centruma megmaradt. Emellett a tervekben szerepel, hogy a következő félévben Németországban is irodát nyissunk.

– ​Tőlünk csak egy ugrás Oroszország, a Lada-gyártás fellegvára.

– Az álmok mellett tisztában vagyunk a lehetőségeinkkel, egyelőre kis cég vagyunk. Már az is hatalmas eredmény, hogy az autóipari multik között tiszteletet vívtunk ki – sok helyen már ismernek minket.

– ​Egy ügyes, stabil eredményeket produkáló kis céget igyekeznek felvásárolni a nagyok.

– Többször kaptunk már a termékeink árajánlatára válaszolva a cég megvásárlására vonatkozó ajánlatot is. Volt közöttük nagyon csábító összeg is. Egy robbanás előtt vagy alatt álló piacon azonban azt kell mérlegelnünk, hogy további fejlesztéssel önerőből mekkorára tudunk nőni. Most is sokan az első három helyre rangsorolnak minket a beszállítói listán. Ez a pozíció arra enged következtetni, hogy a mostani értékünk nagyon sokszorosára taksálhatnak majd minket belátható időn belül.

 Hányan kezdték, és most hol tartanak?

– Négyen alapítottuk a céget. A kockázati tőkebefektetés lehetővé tette, hogy a létszámot megduplázzuk, a növekedés a jövőben is folytatódhat.

 Mibe kell többet invesztálni: fejlesztésbe vagy piackutatásba?

– A piacot elég jól ismerjük, az üzletfejlesztésben és a marketingben viszont erősíteni kell a pozíciónkat. Új helyi irodák nyitásával pedig újabb térségekben erősíthetjük az ismertség mellett a bizalmat, ami elengedhetetlen ebben az iparágban. A termék folyamatos fejlesztése nem lehet kérdéses, mindig jönnek új ötletek, jobb megoldások. Ezért bővítjük párhuzamosan a mérnöki csapatot és a menedzsmentet. A Lónyay utcában dolgozunk, de a kollégáim szinte hetente járják a világot, együtt dolgoznak a nagy projekteken az ügyfelekkel.

– ​Ha még az egyetemen tanuló kopogtat, leülnek vele beszélgetni?

– Természetesen. Olyan új technológiáról beszélünk, amire gyakorlatilag lehetetlen tapasztalt mérnököt szerezni. Minden napról napra változik, mindent napról napra tanulunk. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közös laboratóriumot üzemeltetünk. Jelenleg is öt gyakornokkal dolgozunk, meggyőződésem, hogy kiváló mérnökök lesznek az ifjú titánokból. A duális képzésből mi nem kizárólag a gyakorlati oldalt biztosítjuk, hanem részt vállalunk az oktatási, kutatási részből is. Rengeteg lelkes fiatalembert ismerek, akik szívesebben dolgoznak kisebb cégnél, mintsem hogy egy multinál sablon feladatok elvégzésére fogják be.

– ​2017 végén hol kellene tartania a Commsigniának?

– Addigra szeretnénk a mostani befektetési kör után egy következőt is lezárni. A már említett új irodák mellett további helyeken kívánunk bázist létrehozni – elsősorban Európában. Remélem, hogy egy év múlva a jelenleginél akár két-, háromszor több munkatárssal dolgozunk.

Szerdahelyi Csaba