A biomassza-alapú gazdaság irányába történő tudatos elmozdulás elősegítése lehetővé teheti az erőforrás-hatékony, hulladékmentes és fenntartható gazdálkodás kialakítását.

A fenntartható gazdaság egyik sarokköve lehet a fosszilis erőforrásokról a biomasszára való áttérés, ugyanakkor a biomasszatermelés és -feldolgozás átgondolt és jól szervezett tervezést, a biomassza-alapú gazdaság újjászervezése pedig kormányzati szerepvállalást igényel.

A biomassza-alapú gazdaság már ma is létezik, de fenntarthatóvá tétele, az erőforrás-hatékony, hulladékmentes gazdálkodás stratégiai szervezést tesz szükségessé a kutatás-fejlesztés és innovatív megoldások mentén – hangzott el az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) keretében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közös, „Biomassza-alapú gazdaság építése, kutatás és innováció által vezérelten” című konferenciáján.

A konferencia fő célja volt felhívni a figyelmet, hogy ez a terület a jövőben széles körű, ágazatok közti együttműködést és együttgondolkodást igényel, amelynek nemzeti, és ezzel párhuzamosan a makro-regionális szintű stratégiai építkezését kell elkezdenünk.

A rendezvényen Győrffy Balázs, a NAK elnöke kifejtette: az Európai Bizottság a Biomassza Alapú Gazdaság Stratégiáját 2012-ben indította el, ezért a közép- és kelet-európai régió, így Magyarország számára is egyre nyilvánvalóbb az ilyen irányú stratégiai elmozdulás szükségessége. A közép- és kelet-európai régió számára sok a még kihasználatlan lehetőség az agráriumban, az élelmiszeriparban, az erdészetben, valamint a vízben képződő biomassza tekintetében.

Ennek megfelelően ezeket az erőforrásokat a jelenleginél hatékonyabban, a fenntartható hasznosítás jegyében kell felhasználni a jövőben. A köztestület elnöke hangsúlyozta: a siker nagymértékben a kutatás és az innováció intenzitásának, illetve eredményességének függvénye, amely által a biomassza versenyképes termékké alakul át.

A NAK felismerve ennek jelentőségét már a kezdetektől támogatja a BIOEAST közép- és kelet-európai kezdeményezést, és elkötelezett egy nemzeti stratégiaalkotási folyamat sikerességéért, amiért hajlandó akár komolyabb erőforrásokat is mozgósítani a gazdasági szereplők bevonásáért, illetve támogatásukért a későbbi megvalósításban.

A konferencián külföldi meghívott előadók osztották meg tapasztalataikat arról, hogy miért fontos és hogyan történhet a gazdaság ezen új irány szerinti fejlesztése. Davide Amato, az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatóságának munkatársa bemutatta az EU szintű törekvéseket és közös stratégiát, majd Toomas Kevvai az észt Mezőgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára és Manual Lainez Andrés az INIA (Spanyol Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóintézet) igazgatója számolt be saját nemzeti szintű stratégiaalkotásuk tapasztalatairól.

Kovács Barna, a BIOEAST közép- és kelet-európai kezdeményezés tanácsadója előadásában szintén felhívta a figyelmet a stratégiaalkotás időszerűségére ebben a makro-régióban. A konferencia második felében hazai szereplők mutatták be sikeres példákon keresztül, hogy kutatásra és innovációra alapozott együttműködések keretében hogyan kezdték meg a gyakorlatban a biomassza-alapú gazdaság építését.

Feldman Zsolt helyettes államtitkár a konferencia zárásaként bejelentette, hogy a rendezvénnyel párhuzamosan lezajlott a visegrádi országok, valamint Bulgária, Horvátország, Szlovénia és Románia agrárminiszteri találkozója, amelyen a kutatás-fejlesztés és innováció vezérelt biomassza-alapú gazdaság kérdését is megvitatták.

Ezt követően, közös nyilatkozatban fogalmazták meg elköteleződésüket a BIOEAST kezdeményezés céljai megvalósulása, a makro-régió szintű közös stratégiai kutatási és innovációs keret kialakítása iránt.