2017 végén közel 46 ezer kereskedelmi és 6 ezer munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző, összesen megközelítőleg 52 ezer vendéglátóhely üzemelt Magyarországon; az éves forgalom a KSH előzetes adatai szerint 1072 milliárd forint volt.
A kereskedelmi vendéglátóegységeken belül mintegy 29 ezer étterem és cukrászda (magában foglalva a büféket és fagylaltozókat is), valamint közel 17 ezer italüzlet és zenés szórakozóhely volt. A kereskedelmi vendéglátóegységek 35, a munkahelyi vendéglátóhelyek 18 százalékát üzemeltették önálló vállalkozók – olvasható a statisztikai hivatal „Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2017” című kiadványában.
A vendéglátóhelyek száma 2010 és 2012 között növekedett, majd ezt követően folyamatosan csökkent. 2017 végén több mint 3 ezerrel kevesebb vendéglátóhely működött, mint hét évvel korábban. Ezen belül 2010 óta közel 4 ezerrel szűkült a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma, főként az italüzletek és zenés szórakozóhelyek megszűnéséből adódóan. Egyedül a cukrászdák száma növekszik 2011-től folyamatosan. Ezzel párhuzamosan a munkahelyi vendéglátóhelyek számában 2015 óta enyhe bővülés volt tapasztalható.
A vendéglátóhelyek száma az előző év végéhez képest 0,4 százalékkal, több mint 200 egységgel csökkent. Az éttermek, büfék számának 0,3 százalékos csökkenését némileg ellensúlyozta a cukrászdák számának 2,2 százalékos növekedése. Italüzletből és zenés szórakozóhelyből 2016 végéhez képest 3,3 százalékkal kevesebb, munkahelyi vendéglátóegységből 6,4 százalékkal több működött 2017 végén.
Az előzetes adatok alapján 2017-ben a vendéglátásból folyó áron 1072 milliárd forint árbevétel származott, a forgalom volumene 3,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az árbevétel 89 százaléka (953 milliárd forint) a kereskedelmi, 11 százaléka (120 milliárd forint) a munkahelyi vendéglátásban realizálódott.
A kereskedelmi vendéglátás forgalmának volumene 3,3, a munkahelyi és közétkeztetést végző vendéglátóegységeké 5,2 százalékkal nőtt. A kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalmának háromnegyedét az éttermek, büfék és cukrászdák, 15 százalékát az italüzletek és zenés szórakozóhelyek, a fennmaradó 9,6 százalékát a kereskedelmi szálláshelyeken működő vendéglátóegységek adták.
A kereskedelmi vendéglátás bevétele a nyári időszakra koncentrálódott, az éves bevétel 30 százaléka június–augusztusban realizálódott, míg a munkahelyi vendéglátás bevétele ennek komplementereként alakult. A vendéglátóhelyek forgalma árucsoportos megbontás szerint a teljes bevétel 73 százaléka ételforgalomból, 11–11 százalék alkoholtartalmú, illetve alkoholmentes italból, 4,0 százaléka kávéból származott.
2017-ben a vendéglátásban folyó áron 367 milliárd forinttal több forgalom realizálódott 2010-hez képest, ezen belül a kereskedelmi vendéglátás aránya 4,3 százalékponttal nőtt, míg a munkahelyi vendéglátásé ugyanennyivel csökkent. Hét év elteltével a vendéglátóhelyek forgalmának árucsoportos megoszlásában jelentős változás nem történt, az ételforgalom lassú növekedést mutatott.
A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok alapján a vendéglátás-forgalom volumene 2017-ben 9,7 százalékkal emelkedett 2015-höz képest. Ezen belül a kereskedelmi vendéglátásé 12 százalékkal bővült, a munkahelyi és közétkeztetést végzőké 7,8 százalékkal mérséklődött. (A nemzetközi módszertan szerint ötévente történik a bázisév váltása, így jelenleg 2015 a kiigazítás viszonyítási alapja.)
