Azoknál a családi vállalatoknál, ahol az öröklés sorrendje egyértelmű és megegyezik a törvényes renddel, feleslegesnek tűnhet végrendelkezni, azonban a gyakorlat nem ezt mutatja – hívja fel a figyelmet dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary adótanácsadó partnere, a Szűcs és Társai Ügyvédi Társulás vezetője.

Ha az örökösök nem értenek egyet, hosszú évekig húzódó pereskedés kezdődhet, ami a kapcsolatok mellett a cég teljesítményére is kihat. A cégvagyon megóvása és a vállalat jövője az érintetteken is túlmutat, hiszen Magyarországon a GDP több mint felét családi cégek állítják elő, jelentős részükben pedig aktuális probléma a generációváltás – kezdi friss bejegyzését dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary adótanácsadó partnere, a Szűcs és Társai Ügyvédi Társulás vezetője.

Az örökhagyó végakaratának maradéktalan érvényesüléséhez célszerű az öröklést megtervezni, írásba foglalni, ezzel elejét venni esetleges későbbi vitáknak. Nem tudható biztosan, hogy a törvényes örökösök feltétlenül egyetértenek-e a törvényes öröklési renddel, de ha utólag mégis másban egyeznek meg, és részben vagy egészben figyelmen kívül hagyják a végrendeletben lefektetett elképzelést, a családi cég működése a megegyezésig nem akadályozott.

A végrendelet elkészítéséhez indokolt egy szakértő ügyvéd vagy közjegyző bevonása a folyamatba, aki a teljes jogszabályi háttérre rálát, ugyanakkor külső nézőpontból felhívhatja a figyelmet új lehetőségekre vagy éppen kockázatokra. Az sem ritka, hogy a leendő örökösöket is bevonják a folyamatba, de sok esetben a mindenki számára megfelelő megoldás a különböző jogintézmények kombinálásával oldható meg. A szakértővel való egyeztetés kiküszöbölhet számos tévedést, és megóvhatja az örökösöket is költséges és hosszadalmas pereskedéstől.

Az elmúlt tíz év alatt folyamatosan növekedett a regisztrált végintézkedések száma, ugyanakkor több ezer olyan, fiókbaHn tartott végrendelet létezhet, amelyet egyáltalán nem látott közjegyző vagy öröklési ügyekben jártas jogász. Erősen kétséges, hogy ezek megfelelnek-e a törvényi elvárásoknak, ha egyáltalán előkerülnek a hagyatéki eljárás során, illetve mennyiben érvényesíthetők az abban leírtak, ha a rendelkezés érvénytelen vagy formailag hibás.

Mire lehet számítani, ha nincs végrendelet?

Ha az örökhagyó cégtulajdonos végintézkedési szabadságával nem élt, akkor a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek. Törvényes örökösök az egyenes ági rokonok, oldalági rokonok, a nagyszülői leszármazottakig bezárólag. Ugyanakkor a törvény nem zárja ki az öröklésből a házasságon kívül született gyerekeket sem, örökbefogadás esetén jogilag rögzített rokoni kapcsolatnak kell lennie.

A törvényes öröklés sorrendjében első helyen a lemenő egyenes ági rokonok öröklési jogi igényei szerepelnek, leszármazási fokok szerint. A leszármazók mellett a házastárs egy gyerekrészt és korlátozott haszonélvezeti jogot örököl.

A törvényes öröklési sorrend:

  1. Gyermekek: egyenlő arányban örökölnek.
  2. Távoli leszármazók: az öröklésből kiesett gyermek – vagy távolabbi leszármazó – helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett személy gyermekei örökölnek (helyettesítési elv).
  3. Házastárs: a leszármazók mellett a házastárs egy gyerekrészt és az örökhagyóval közösen használt lakáson és annak tárgyain fennálló korlátozott haszonélvezeti jogot örököl. Csak abban az esetben lehet egyedüli örökös, ha az örökhagyónak sem egyenes ági leszármazottjai, sem szülei nincsenek. Az özvegy azonban kiesik az öröklésből, ha az örökhagyó halálának időpontjában a házastársi életközösség nem állt fenn és nyilvánvaló, hogy annak helyreállítására nem volt kilátás.
  4. Felmenők és oldalrokonok öröklése (parentéláris öröklés).
  5. Állam

Ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll.

Azonban míg a törvényes örökösök az esetleges tartozásokat is „megöröklik”, addig az állam a tartozásokért csak a hagyaték értékéig felelős.

Nincs „bebetonozott” végrendelet

Végrendelkezni két formában: közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet. A Polgári Törvénykönyv határozza meg pontosan, hogy az érvényességhez milyen alaki és tartalmi kellékekkel kell ezeknek rendelkeznie.

Közvégrendeletet közjegyző előtt, személyesen lehet tenni. Bizonyos személyek, például a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében korlátozott nagykorú, illetve a vak, írástudatlan vagy aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásban érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet.

Írásbeli magánvégrendelet esetén alapvető feltétel, hogy azt olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén írni, más által írt végrendelet esetén olvasni tud.

Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha:

  • készítésének helye és ideje az okiratból kitűnik,
  • a végrendelkező azt sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja alá és aláírja;
  • más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében a végrendelkező aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják; vagy
  • a végrendelkező a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja és közjegyzőnél – akár nyílt, akár zárt iratként – személyesen letétbe helyezi.

Mindemellett a végrendelet sem jelent teljes garanciát a végrendelkező akaratának maradéktalan érvényesülésére, hiszen az örökösök egyezséget köthetnek egymással a hagyatéki eljárásban és azt követően is, és az örökség feltételekhez kötése is csak szűk körben érvényesülhet. Speciális helyzet a kiskorúak öröklése, ilyenkor a vagyon feletti rendelkezéshez gyámhatósági hozzájárulás is szükséges lehet, ami jelentősen bonyolíthatja a helyzetet. Emiatt a vagyon átörökítése kapcsán érdemes a végrendelet mellett egyéb alternatívák vizsgálata is.

Az öröklés megtervezése egy mély, részletes átgondolást igénylő folyamat. Az örökhagyónak lehet olyan szándéka, hogy valakit csak a hagyatéki vagyonból részesítsen, illetve – főként termelő vagyon esetén – lehet olyan igény, hogy az örökhagyó halála utánra is olyan rendszert hagyna, amely a vagyon megóvását biztosítja.